Magaslak
| Magaslak (Vysoká) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Selmecbányai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1388 | ||
| Polgármester | Valéria Kuková | ||
| Irányítószám | 969 24 | ||
| Körzethívószám | 045 | ||
| Forgalmi rendszám | BS | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 129 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 9 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 669 m | ||
| Terület | 14,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 24′ 45″, k. h. 18° 47′ 25″48.412500°N 18.790278°EKoordináták: é. sz. 48° 24′ 45″, k. h. 18° 47′ 25″48.412500°N 18.790278°E | |||
| Magaslak weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magaslak témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Magaslak (1891-ig Viszoka, szlovákul: Vysoká, németül: Hochdorf) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Selmecbányai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Selmecbányától 10 km-re délnyugatra fekszik, 2,5 km hosszú bekötőút köti össze az 524-es (Léva-Selmecbánya) úttal.
Délnyugatról Bakaszenes, délről Gyökös, keletről Hegybánya, északról Hodrushámor, északnyugatról pedig Garamrév községekkel határos.
1921-ben 14,46 km²-es területe 2007-re tíz hektárral 14,5590 km²-re nőtt.[2]
Története
[szerkesztés]1388-ban "Magasfalw" néven említik először. Neve a középkorban még Magasfalu, majd 1891-ig Viszoka volt. Eredetileg a lévai váruradalom része volt, majd a selmeci bányakamara igazgatása alá tartozott. 1554-ben a dézsmajegyzék szerint 15 adózója lakta. 1715-ben 15, 1720-ban 12 háza állt. 1828-ban 34 házában 207 lakos élt. Lakói szénégetéssel, favágással foglalkoztak. 1940-ig téglagyár is működött a községben.
Vályi András szerint "VISZOKA. Tót falu Hont Várm. földes Ura a’ Selmetzi Bányászi Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Selmetzhez egy mértföldnyire; határjában legelője, ’s fája van, szőleje nints, piatza Selmetzen."[3]
Fényes Elek szerint "Viszoka, tót f. Hont vgyében, ut. p. Selmecz, 174 kath., 30 evang. lak., kath. paroch. templommal. Birja a selmeczi bányász kamara."[4]
A trianoni diktátumig Hont vármegye Báti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 569, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 147 lakosából 146 szlovák volt.
2011-ben 134 lakosából 123 szlovák.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Római katolikus temploma a 18. században épült barokk stílusban, 1867-ben késő klasszicista stílusban alakították át.
További információk
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ A SZK kataszteri jegyzéke, 2007
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
A Selmecbányai járás települései  | |
|---|---|
Selmecbánya (Banská Štiavnica) · Bacsófalva (Počúvadlo) · Bagyan (Baďan) · Bélabánya (Banská Belá) · Béld (Beluj) · Berencsfalu (Prenčov) · Gyökös (Dekýš) · Hegybánya (Štiavnické Bane) · Illés (Ilija) · Kövesmocsár (Močiar) · Magaslak (Vysoká) · Szentantal (Svätý Anton) · Teplafőszékely (Podhorie) · Tópatak (Banský Studenec) · Zólyomkecskés (Kozelník) |
