Magyarremete
Magyarremete (Remetea) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Bihar |
Község | Magyarremete |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 417410 |
Körzethívószám | 0259 |
SIRUTA-kód | 30728 |
Népesség | |
Népesség | 786 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 454 [1] |
Népsűrűség | 11,57 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 67,94 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 44′ 21″, k. h. 22° 20′ 53″46.739246°N 22.347956°EKoordináták: é. sz. 46° 44′ 21″, k. h. 22° 20′ 53″46.739246°N 22.347956°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Magyarremete, 1910-ig Remete (románul Remetea) falu Romániában, Bihar megyében, Magyarremete község központja.
Fekvése
[szerkesztés]Bihar megyében, Belényestől 8 km-re északra, a Belényesi-medencében, a Rossia (egykor Solymos vagy Rákos) és a Mézgedi patakok összefolyásánál fekszik.
Története
[szerkesztés]A Bihar-hegység egyik legszebb völgyében fekvő kisközség a trianoni békeszerződésig Bihar vármegye Belényesi járásához tartozott.
Régen a püspökségi nemesek birtoka volt.
1520-ban nevét a vámszedőhelyek között tartották nyilván.
1562-ben a Cséffy és Vizessy család kapott itt egy birtokrészre királyi adományt.
Az 1600-as években Vajda Miklós és Vajda Zsigmond voltak a település földesurai, később pedig a görögkatolikus püspökségé lett.
A falu ősi román kori templomának falaiból egyes máig meglévő részei már az Árpád-kor végén álltak. Remete falu magyarsága a 16. század második felében tért át a protestáns hitre, ekkor meszelték le a templom freskóit, közülük a Szent Istvánt, Szent Lászlót, és Szent Imrét ábrázolókat, melyeket azonban már feltártak, s újra láthatók.
1992-ben társközségeivel együtt 3392 lakosából 2788 román, 542 magyar és 61 roma volt. 2002-ben 3143 lakosból 2530 (80,49%) román, 524 (16,67%) magyar, 86 (2,73%) roma.
Nevezetességek
[szerkesztés]- A falu református temploma a 13. században, román stílusban épült, a 14. században átépítették, és egy csúcsíves szentélyt kapott, melynek falára több freskó került. A 19. században a templomot többször is renoválták, eközben a freskók eltűntek, és csak 1927-ben találták meg őket ismét, de a falképeket újból eltüntették. A freskókon többek között Szent László, Szent István és Szent Imre látható, töredékekben Mihály arkangyal, több apostol, valamint Jézus ostorozása. A falképek rekonstruálása és restaurálása a 2000-es évek közepén kezdődött. Az Árpád-kori templom a tágabb régió egyik legjelentősebb műemléke.
- A faluban egy 1642-ből származó, felújított vízimalom működik.
Természeti értékei
[szerkesztés]- Mézgedi-cseppkőbarlang - Remetétől 9 km-re keletre.
- Egy 400 évesnél idősebb tölgy.
Magyarremete Község települései
[szerkesztés]- Magyarremete (Remetea) - Községközpont
- Drágota (Drăgoteni)
- Mézged (Meziad)
- Gyepüsolymos (Șoimuș)
- Petrász (Petreasa)
Jegyzetek
[szerkesztés]- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Honismeret 2006.6.
- https://web.archive.org/web/20160306104940/http://www.istentisztelet.net/hirek/ertekmero/kie-a-magyarremetei-templom.html
- a templomrestaurálásról[halott link]
- a templomrestaurálásról
- a templomrestaurálásról Archiválva 2015. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Bihar megye. adatbank.ro