Mailberg
| Mailberg | |||
 | |||
| A mailbergi vár | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Ausztria | ||
| Tartomány | Alsó-Ausztria | ||
| Járás | Hollabrunni járás | ||
| Irányítószám | 2024 | ||
| Körzethívószám | 02943 | ||
| Forgalmi rendszám | HL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 558 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 217 m | ||
| Terület | 15,74 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 40′, k. h. 16° 11′48.666667°N 16.183333°EKoordináták: é. sz. 48° 40′, k. h. 16° 11′48.666667°N 16.183333°E | |||
| Mailberg weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Mailberg témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Mailberg osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Hollabrunni járásában. 2022 januárjában 567 lakosa volt.
Elhelyezkedése
[szerkesztés]
Mailberg a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a cseh határ közelében. Legmagasabb pontja a Buchberg (417 m). Területének 27,9%-a erdő, 18,4% szőlő, 48,2% áll egyéb mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzathoz egyetlen település tartozik.
A környező önkormányzatok: délre Nappersdorf-Kammersdorf, délnyugatra Wullersdorf, nyugatra Hadres, északra Seefeld-Kadolz, keletre Großharras.
Története
[szerkesztés]Mailberget 1055-ben említik először. 1082. május 12-én a mailbergi csatában II. Vratiszláv cseh herceg súlyos vereséget mért II. Lipót osztrák őrgrófra. 1146-ban a johannita lovagok kapták meg a várat és a birtokot, akik itt állították fel helyi kommendájukat.
1451-ben Ulrich von Eyczing vezetésével Mailberg várában gyűltek össze Alsó- és Felső-Ausztria rendjei és megalapították III. Frigyes császár ellen a mailbergi ligát.
A település 1514-ben kapott mezővárosi jogokat.
Lakosság
[szerkesztés]A mailbergi önkormányzat területén 2022 januárjában 567 fő élt. A lakosságszám 1890-ben érte el a csúcspontját 1498 fővel, azóta hosszas csökkenés után az utóbbi évtizedekben stabilizálódott. 2020-ban az ittlakók 95,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,9% a régi (2004 előtti), 1,9% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,2% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,9% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 91,9%-a római katolikusnak, 6,9% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor a németek (99,5%) mellett egy cseh és egy szerb élt a mezővárosban.
A népesség változása:
| 2016 | 561
|
| 2018 | 558
|
Látnivalók
[szerkesztés]- a mailbergi vár ma is a Máltai Lovagrend tulajdonában van, a rend legrégebbi fennmaradt birtoka. A jelenlegi, fallal és várárokkal megerősített épület a 16. századból származik.
- a vártemplom: A rend legtöbb templomához hasonlóan a vártemplom is Keresztelő Szent Jánosnak van szentelve, és a 13. századból származik. Eredetileg gótikus csarnoktemplomnak épült, 1609-ben barokkosították. Ma plébániatemplomaként funkcionál. A vár belső udvara és a templom szabadon látogatható.
- 14. századi Szt. Kunigunda-templom a temetőben
- a műemléki védettségű mailbergi pincesorok
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
Források
[szerkesztés]- A település honlapja
- 31025 - Mailberg Statistik Austria
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Mailberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
