Majorka (Szlovákia)

	Majorka (Ihľany)
	; Majorka zászlaja
	; Majorka zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Késmárki
Rang	község
Első írásos említés	1307
Polgármester	Ján Turek
Irányítószám	059 94
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	KK
	Népesség
Teljes népesség	1564 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	149 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	648 m
Terület	9,59 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 20° 32′ 15″49.183333°N 20.537500°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 00″, k. h. 20° 32′ 15″49.183333°N 20.537500°E
	Majorka weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Majorka témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Majorka (egyértelműsítő lap).

Majorka (szlovákul Ihľany, korábban Majerka, németül Maierhofen) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában. Majorka és Száztelek egyesítésével jött létre.

Fekvése

Késmárktól 10 km-re északkeletre, a Hollólomnici-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete

Neve arra utal, hogy eredetileg Leibic város egyik majorsága volt. Szlovák neve a közeli Tű-hegy szlovák „Ihla” nevéből ered.

Története

Száztelek

Száztelek nevű részét 1307-ben említik, „Szazteleke” néven. 1312-ben „Hundurmark”, 1322-ben „Hundertmark” alakban szerepel. Később „Hundermark”, „Szászvásár”, „Hundermarkt”, „Hundertmorgen” alakban fordul elő az írott forrásokban. A 16. században vlach pásztorok telepedtek le itt. Lakói híres zsindelykészítők voltak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZÁSZVÁSÁR. Hundertmarkt, Hundertmorgen. Elegyes falu Szepes Várm., lakosai katolikusok, és ó hitüek, fekszik Kézsmárkhoz 1/2 mértföldnyire; határja meglehetős.”^[2]

1828-ban 133 házában 958 lakosa élt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hodermark, Szász-Vásár, orosz falu, Szepes vmegyében, Bélához keletre 1/2 órányira: 37 római, 893 görög kath. lak. Gör. kath. paroch. templom. Sok erdő és zsindelykészités. F. u. többen. Ut. p. Késmárk.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

1960-ban csatolták Majorkához.

Majorka

Majorka Leibic város egyik majorságából fejlődött ki, lakói nagyrészt zsindelykészítéssel foglalkoztak. 1307-ben még „Borkut” néven említik először. 1412-től szerepel „Majerhof”, „Majerka” formában. 1412 és 1772 között Lengyelországhoz tartozott zálogbirtokként.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MAJORKA. Majerki. Szepes Várm. földes Ura Igló Városa, határja soványas.”^[2]

1828-ban 69 házában 499 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Majerka, német falu, Szepes vmegyében, Leibicz szepesi város határán, 201 kath., 398 evang. lak., kik polgári jogokkal élnek, gyolcsot csinálnak, zsindely-készitésben igen ügyesek. Kath. és evang. szentegyház. Vizimalmok. Savanyuviz. Rengeteg, szép erdő.”^[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

A mai falu Majorka és Száztelek 1960-as egyesítésével keletkezett.

Népessége

1910-ben Majorkának 386, többségben német lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel.

2011-ben 1432 lakosából 1149 szlovák és 205 cigány.

Nevezetességei

Szent Márton római katolikus plébániatemploma a középkori, gótikus templom 19. századi átépítésével keletkezett.
Evangélikus temploma 1787-ben épült.

Híres szülöttei

Elenyák György (1784-1853)
Nikelszky Jenő (1887–1948), Makó város polgármestere

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ ^a ^b Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 11.)
↑ ^a ^b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[:0-2] Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2021. október 11.)

[:1-3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Késmárki járás m v sz A Késmárki járás települései
Késmárk (Kežmarok)
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec)