Malév Express
Malév Express | |
Ország | Magyarország |
IATA: ICAO: MEH Hívójel: | |
Adatok | |
Alapítás | 2002. július 12.[1] |
Megszűnés | 2005. május 1. |
Anyavállalat | Malév Rt. |
Bázisrepülőtér | Budapest Ferihegy nemzetközi repülőtér |
Flotta mérete | 6 |
Flotta repülőgép típusa | Bombardier CRJ200 |
Úti célok | 19 |
Székhely | Budapest |
Vezető | Nemes Anikó |
A Malév Express (röviden: MAx)[2] magyar légitársaság, a Malév rövid életű leányvállalata volt, amelyet 2002-ben alapítottak.[3] A céget regionális légijáratok üzemeltetésének céljából hozták létre. A légitársaság a Magyarországgal határos, vagy ahhoz közeli országokba, illetve a Balkán-félsziget néhány államába repült, 6 darab Bombardier CRJ200 típusú, 50 férőhelyes jet repülőgéppel.
Története
[szerkesztés]A Malév Expresst az anyacég új, térségi vezető szerep elérését célzó stratégiája miatt hozta létre. A terveik szerint hosszabb távon járatai a régió kisebb forgalmat adó városait kötötték volna össze Budapesttel, amitől azt remélték, hogy a magyar fővárosból népszerű célpontokra közlekedő Malév gépeinek utasforgalma is emelkedik. A hosszútávú tervekben szerepelt az, hogy ha a jövőben megnőne a MAx utasforgalma, akkor Fokker 70-es gépeket is lízingelnének a CRJ-k mellé.[4]
A kanadai Bombardier Inc. által gyártott repülőkből az eredeti tervek szerint további négy darabot terveztek beszerezni, de végül csak kettőre került sor.[5][6] A vállalat az induláskor napi rendszerességgel indított járatokat Stuttgartba, Düsseldorfba, Prágába és Szkopjéba, majd szeptember 16-tól Velencébe, Odesszába, Temesvárra, és Bolognába is.[4][6][7] A céget a Malév hárommilliós alaptőkével hívta életre. Habár a társaság eleinte nyereségesnek látszott (a prágai és szkopjei járatokon már az első napokban is 90 százalék közeli volt a kihasználtság),[8] nem sokkal később veszteséges lett, mivel az utasforgalom mégsem volt elegendő egy ilyen leányvállalat hosszútávú fenntartásához, illetve a repülőgépek üzemeltetése is drágább volt a vártnál.[9] Egyes vélemények szerint a kis raktér miatt rendszeresen gondok adódtak a poggyászok elhelyezésével.[3]
A Malév 2005. május 1-én[10] megszüntette az Express-t, a flottáját pedig integrálta, és egészen 2007-ig üzemeltette őket, amikor is leépítette és eladta azokat.[5] Az utolsó Malév Express repülőgép a HA-LNA lajstromjelű CRJ, 2017-ben hagyta el végleg a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret.[11]
Amikor 2011-ben maga a Malév is csődközeli helyzetben találta magát, felmerült az ötlet, miszerint újra létrejöhetne a Malév Express, mint a Malév jogutódja, de ez csak elképzelés maradt, és a Malév 2012-ben csődbe ment.[12]
Úti célok
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Biztatoan_kezdett_a_Malev_Express.html
- ↑ Malév vezérigazgatói interjúk 2000 évtől - 4. rész. aeromagazin.hu. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
- ↑ a b Malév Express :: Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. lisztferihegy0.webnode.hu. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ a b Juhász Péter. „Jól startolt a Malév Express”, Világgazdaság, 2002. július 15.
- ↑ a b Feltámadás........ jetplanes. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ a b „A várakozások szerint teljesít a Malév Express”, Napi Gazdaság, 2002. november 29., 10. oldal
- ↑ Bihari Tamás. „Szeptember közepén új járatokat indított a Malév Express”, Népszava, 2002. szeptember 24., 5. oldal
- ↑ Király Béla. „Bíztatóan kezdett a Malév Express”, mfor.hu - Menedzsment Fórum (Hozzáférés: 2020. február 23.) (hu-HU nyelvű)
- ↑ Varga G. Gábor. „Húsz éven át a turbulenciában”, Népszabadság, 2009. március 21., 3. oldal
- ↑ Putsay Gábor. „Malév: tartós fogyókúrára ítélve”, Magyar Nemzet, 2005. április 22., 13. oldal
- ↑ AIRportal.hu: "Elena" végleg elrepült Ferihegyről (magyar nyelven). AIRportal.hu, 2017. november 29. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
- ↑ AIRportal.hu: Összemegy a Malév, visszatér a Malév Express? (magyar nyelven). AIRportal.hu, 2011. november 24. (Hozzáférés: 2020. február 23.)