Ugrás a tartalomhoz

Malév Express

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Malév Express
OrszágMagyarország
IATA:   ICAO: MEH   Hívójel:
Adatok
Alapítás2002. július 12.[1]
Megszűnés2005. május 1.
AnyavállalatMalév Rt.
BázisrepülőtérBudapest Ferihegy nemzetközi repülőtér
Flotta mérete6
Flotta repülőgép típusaBombardier CRJ200
Úti célok19

SzékhelyBudapest
VezetőNemes Anikó

A Malév Express (röviden: MAx)[2] magyar légitársaság, a Malév rövid életű leányvállalata volt, amelyet 2002-ben alapítottak.[3] A céget regionális légijáratok üzemeltetésének céljából hozták létre. A légitársaság a Magyarországgal határos, vagy ahhoz közeli országokba, illetve a Balkán-félsziget néhány államába repült, 6 darab Bombardier CRJ200 típusú, 50 férőhelyes jet repülőgéppel.

Története

[szerkesztés]

A Malév Expresst az anyacég új, térségi vezető szerep elérését célzó stratégiája miatt hozta létre. A terveik szerint hosszabb távon járatai a régió kisebb forgalmat adó városait kötötték volna össze Budapesttel, amitől azt remélték, hogy a magyar fővárosból népszerű célpontokra közlekedő Malév gépeinek utasforgalma is emelkedik. A hosszútávú tervekben szerepelt az, hogy ha a jövőben megnőne a MAx utasforgalma, akkor Fokker 70-es gépeket is lízingelnének a CRJ-k mellé.[4]

A kanadai Bombardier Inc. által gyártott repülőkből az eredeti tervek szerint további négy darabot terveztek beszerezni, de végül csak kettőre került sor.[5][6] A vállalat az induláskor napi rendszerességgel indított járatokat Stuttgartba, Düsseldorfba, Prágába és Szkopjéba, majd szeptember 16-tól Velencébe, Odesszába, Temesvárra, és Bolognába is.[4][6][7] A céget a Malév hárommilliós alaptőkével hívta életre. Habár a társaság eleinte nyereségesnek látszott (a prágai és szkopjei járatokon már az első napokban is 90 százalék közeli volt a kihasználtság),[8] nem sokkal később veszteséges lett, mivel az utasforgalom mégsem volt elegendő egy ilyen leányvállalat hosszútávú fenntartásához, illetve a repülőgépek üzemeltetése is drágább volt a vártnál.[9] Egyes vélemények szerint a kis raktér miatt rendszeresen gondok adódtak a poggyászok elhelyezésével.[3]

A Malév 2005. május 1-én[10] megszüntette az Express-t, a flottáját pedig integrálta, és egészen 2007-ig üzemeltette őket, amikor is leépítette és eladta azokat.[5] Az utolsó Malév Express repülőgép a HA-LNA lajstromjelű CRJ, 2017-ben hagyta el végleg a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret.[11]

Amikor 2011-ben maga a Malév is csődközeli helyzetben találta magát, felmerült az ötlet, miszerint újra létrejöhetne a Malév Express, mint a Malév jogutódja, de ez csak elképzelés maradt, és a Malév 2012-ben csődbe ment.[12]

Úti célok

[szerkesztés]
Város Ország Repülőtér
Bologna Olaszország Bologna Guglielmo Marconi repülőtér
Budapest Magyarország Budapest Nemzetközi Repülőtér
Koppenhága Dánia Koppenhágai repülőtér
Düsseldorf Németország Düsseldorf repülőtér
Genf Svájc Genf repülőtér
Hamburg Németország Hamburg repülőtér
Krakkó Lengyelország Krakkó repülőtér
Lyon Franciaország Lyon–Saint-Exupéry repülőtér
Milánó Olaszország Milánó-Malpensai repülőtér
München Németország München repülőtér
Nürnberg Németország Nürnberg repülőtér
Odessza Ukrajna Odesszai nemzetközi repülőtér
Prága Csehország Prága-Václav Havel repülőtér
Szkopje Észak-Macedónia Szkopjei nemzetközi repülőtér
Stuttgart Németország Stuttgart repülőtér
Temesvár Románia Temesvári nemzetközi repülőtér
Velence Olaszország Marco Polo Nemzetközi Repülőtér
Varsó Lengyelország Varsó-Chopin repülőtér
Zürich Svájc Zürich repülőtér

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://mfor.hu/cikkek/vallalatok/Biztatoan_kezdett_a_Malev_Express.html
  2. Malév vezérigazgatói interjúk 2000 évtől - 4. rész. aeromagazin.hu. (Hozzáférés: 2020. március 26.)
  3. a b Malév Express :: Budapest, Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. lisztferihegy0.webnode.hu. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  4. a b Juhász Péter. „Jól startolt a Malév Express”, Világgazdaság, 2002. július 15. 
  5. a b Feltámadás........ jetplanes. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  6. a b „A várakozások szerint teljesít a Malév Express”, Napi Gazdaság, 2002. november 29., 10. oldal 
  7. Bihari Tamás. „Szeptember közepén új járatokat indított a Malév Express”, Népszava, 2002. szeptember 24., 5. oldal 
  8. Király Béla. „Bíztatóan kezdett a Malév Express”, mfor.hu - Menedzsment Fórum (Hozzáférés: 2020. február 23.) (hu-HU nyelvű) 
  9. Varga G. Gábor. „Húsz éven át a turbulenciában”, Népszabadság, 2009. március 21., 3. oldal 
  10. Putsay Gábor. „Malév: tartós fogyókúrára ítélve”, Magyar Nemzet, 2005. április 22., 13. oldal 
  11. AIRportal.hu: "Elena" végleg elrepült Ferihegyről (magyar nyelven). AIRportal.hu, 2017. november 29. (Hozzáférés: 2020. február 23.)
  12. AIRportal.hu: Összemegy a Malév, visszatér a Malév Express? (magyar nyelven). AIRportal.hu, 2011. november 24. (Hozzáférés: 2020. február 23.)