Mascarenhas-szigetcsoport
Mascarenhas-szigetcsoport | |
Közigazgatás | |
Ország | Franciaország, Mauritius |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Indiai-óceán |
Nagyobb szigetek | Réunion, Mauritius és Rodriguez |
Terület | 4481 km² |
Tengerszint feletti magasság | 3069 m |
Legmagasabb pont | Piton des Neiges |
Időzóna | UTC+04:00 |
Elhelyezkedése | |
d. sz. 20° 12′, k. h. 57° 45′20.200000°S 57.750000°EKoordináták: d. sz. 20° 12′, k. h. 57° 45′20.200000°S 57.750000°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mascarenhas-szigetcsoport témájú médiaállományokat. |
A Mascarenhas-szigetcsoport az Indiai-óceánban, Madagaszkártól 900 km-re keletre található, a déli szélesség 20° tájékán, a keleti hosszúság 57° és 58° fok között. Három nagyobb sziget (Mauritius, a Franciaországhoz tartozó Réunion és a Mauritiushoz tartozó Rodriguez-sziget), valamint egy sor kisebb szirt és sziget tartozik a csoportba. A szigetcsoport a nevét Pedro Mascarenhas (c. 1484–1555) portugál felfedezőről kapta.
„Indiai-óceáni francia szigetek”: | Egyebek: MZ – Mozambik |
1. Bassas da India | MG – Madagaszkár |
2. Európa | KM – Comore-szigetek |
3. Glorioso-szigetek | YT – Mayotte |
4. Juan de Nova | RE – Réunion |
5. Tromelin | MU – Mauritius |
Madagaszkártól északra, a déli szélesség 10° tájékán a Seychelle-szigeteket látni. |
Kisebb szigetek
[szerkesztés]Mauritius északi partjához közel található a háromszög alakú Tüzérzug-sziget, tőle nem messze a Lapos-sziget. A Kígyók szigete és az egyedi, endemikus élővilágáról híres Kerek-sziget valószínűleg tévedésből kapta nevét: a Kígyók szigete ugyanis kerek, és nem élnek rajta kígyók, a Kerek-szigeten pedig él két, sehol máshol elő nem forduló boafaj, az viszont egyáltalán nem kerek.
Keletkezésük
[szerkesztés]A szigetek vulkáni eredetűek: tufa- és lávakőzetek építik fel őket. A legtöbb vulkán már kialudt, de a Rodriguez-szigeté még működik. A nagyobb szigeteket atollok övezik (és több kisebbet is).
Éghajlat
[szerkesztés]A Baktérítő közelében fekvő szigetek éghajlata alapvetően mediterrán, de szigetek méretétől és tengerszint feletti magasságtól függően az esős trópusitól a száraz, csaknem sivatagi klímán át a mediterrán jellegűig változik. Csapadékviszonyaik szélsőségesen különbözőek: így például Mauritius délkeleti részén az évi csapadékmennyiség 4000 mm körül van; a sziget északnyugati részén körülbelül 1000 mm, a közeli Rodriguez-szigeten pedig sokszor évekig nem esik az eső.
Élővilág
[szerkesztés]A szigeteken azok felfedezéséig endemikus fajok sokasága fejlődött ki (főleg madarak és hüllők); ezek harmadát-felét (köztük az oktalanul kipusztított állatok szimbólumává vált, mauritiusi dodót) már kiirtották. A maradék őshonos fajok többsége is végveszélybe került; elsősorban a betelepített kutyák, macskák, mongúzok, majmok, patkányok, nyulak és kecskék pusztítása, másrészt az élőhelyeiket felszámoló cukornád-ültetvények miatt.
Jellemző bennszülött növény a parti szavannákon és a hegyi esőerdőkben elterjedt orsópálma (Hyophorbe verschaffeltii).
Irodalom
[szerkesztés]- Gerald Durrell: Aranydenevérek, rózsaszín galambok (Gondolat, 1986)