Megalosaurus
 | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: középső jura 181–166 Ma | ||||||||||||||||||
 A Megalosaurus rekonstrukciója
| ||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
| Fosszilis | ||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Fajok | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Megalosaurus témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Megalosaurus témájú kategóriát. |
A Megalosaurus (nevének jelentése 'nagy gyík', az ógörög μεγαλο-/megalo- 'nagy', 'magas' és σαυρος/sauros 'gyík' szavak összetételéből) egy nagy méretű húsevő theropoda dinoszaurusznem, amely a középső jura időszakban (a bath korszakban) élt Európában (a mai Dél-Anglia, Franciaország és Portugália területén). Ez az első olyan (madarakon kívüli) dinoszaurusznem, amelyről tudományos leírás készült.
Felfedezés
[szerkesztés]„Scrotum humanum”
[szerkesztés]
A Megalosaurus volt a tudományos irodalomban elsőként leírt dinoszaurusznem. A leírás alapjául egy megkövült csonttöredék szolgált, amit Angliában, az Oxfordshire megyei Chipping Norton közelében levő Cornwellben, egy mészkőrétegben találtak meg, 1676-ban. A töredék az Oxfordi Egyetem kémiaprofesszorához és az Ashmolean Museum első kurátorához, Robert Plothoz került, aki 1677-ben egy leírást jelentetett meg a Natural History of Oxfordshire-ben (Oxfordshire Természetrajza). Helyesen egy nagyméretű állat combcsontjának alsó végeként azonosította a tárgyat, és rájött, hogy az túl nagy ahhoz, hogy egy ismert fajhoz tartozzon. Emiatt arra következtetett, hogy egy olyan óriás lábcsontja lehet, amihez hasonlóról a Biblia tesz említést. A fosszília időközben elveszett, de a róla készült illusztráció elég részletes ahhoz, hogy egyértelműen a Megalosaurus combcsontjaként lehessen azonosítani.[1]
1763-ban Richard Brookes ismét leírást készített a cornwelli leletről. A tárgyat Scrotum humanumnak nevezte, mivel a megjelenése egy pár emberi herére hasonlít, a nevet azonban nem tekintették az állat megfelelő binomiális nevének, és a későbbiekben nem is használták fel a szakirodalomban. Technikailag az elnevezést a binomiális nevezéktan megszületése után publikálták, így ha valóban egy új nemet reprezentáló névnek tekintenék, akkor elsőbbséget élvezne a Megalosaurusszal szemben. Az ICZN szabályai azonban előírják, hogy ha egy név a publikációja után 50 évig nincs használatban, akkor már nem versenghet tovább az elsőbbségért. Ebből következően a Scrotum humanum még ha érvényes név is lenne, időközben nomen oblitummá (elfeledett névvé) vált volna.[2]
Buckland felfedezése
[szerkesztés]
1815-től kezdődően további felfedezések történtek a stonesfieldi lelőhelyen. A fosszíliákat az Oxfordi Egyetem geológiaprofesszora és a keresztény egyház esperese, William Buckland találta meg. Nem tudta, hogy milyen állathoz tartoztak a csontok, de a Napóleoni háborúk után, 1818-ban a francia összehasonlító anatómus, Georges Cuvier felkereste Bucklandet Oxfordban, és rájött, hogy a maradványok egy óriási méretű gyíkszerű lényhez tartoztak. Buckland 1824-ben jelentette meg a leírást a Transactions of the Geological Societyben (A Geológiai Társaság Kiadványai) (melyet 1822-ben egy orvos, James Parkinson készített el).
1824-ben Buckland hozzájutott egy állkapocshoz, melyben fogak is voltak, néhány csigolyához, egy csípő darabjaihoz, egy lapockához és egy hátsó lábhoz, melyek valószínűleg nem egy példányhoz tartoztak. A lényt a diapsidák közé tartozó Sauria gyíkok egy óriási, 12 méteresre becsült hosszúságú képviselőjeként azonosította, és az új Megalosaurus nembe sorolta be.[3]
1826-ban Ferdinand von Ritgen teljes binomiális nevet adott a dinoszaurusznak, a Megalosaurus conybeari elnevezést azonban a későbbi szerzők nem vették át, így mára nomen oblitummá vált. Gideon Mantell egy évvel később, 1827-ben írt a Megalosaurusról a délkelet-angliai geológiai szemléjében, és a jelenleg is érvényes Megalosaurus bucklandii nevet adta neki.[4] 1842-ben pedig Richard Owen megalkotta a „dinoszaurusz” szót.
1997-ben több fosszilizálódott lábnyom (ichnit) került elő egy Oxfordtól 20 kilométerre északkeletre, Ardleyben található mészkőbányában. A feltételezés szerint a leletek a Megalosaurushoz és a Cetiosaurushoz tartoztak. A lábnyomok másolatait az Oxfordi Egyetem Természetrajzi Múzeumának (Oxford University Museum of Natural History) gyepén helyezték el.
Anatómia
[szerkesztés]Az első leletek óta számos más Megalosaurus csont került elő, de teljes csontvázat nem találtak. Ebből következően a fizikai megjelenésére vonatkozó részletek bizonytalanok.
Korai rekonstrukciók
[szerkesztés]
1852-ben Benjamin Waterhouse Hawkins megbízást kapott a londoni Crystal Palace dinoszauruszkiállítása számára egy Megalosaurus modell elkészítésére, amely még napjainkban is látható. A korai őslénykutatók sosem láttak még hasonló állatot, ezért a mitológiai sárkányokhoz hasonló, hatalmas fejű, négy lábon járó lényként ábrázolták. Az elképzelés változatlan maradt egészen a 19. század közepéig, amikor újabb theropodák kerültek elő Észak-Amerikában, melyek alapján pontosabb képet alkothattak az állatról. Néhány dolog azonban tisztázatlan maradt, ugyanis (mindaddig, amíg a dinoszauruszok rendszerezése nem fejlődött elég magas szintre) az európai theropodákat a Megalosaurus nembe sorolták be. Később a legtöbbjüket átsorolták, de a régi tudományos cikkek továbbra is félreértésekhez vezethetnek. Emellett problémát jelent az a tény, hogy a Megalosaurus csontvázáról készült anatómiai ábrák többsége még azelőtt készült el, mielőtt az első csigolyát megtaláltak volna. Friedrich von Huene a németországi Tübingeni Egyetemről (Eberhard Karls Universität Tübingen) egy Altispinax nevű rejtélyes, időnként Spinosaurusként osztályozott, nagyméretű theropoda hosszú tüskés csigolyáit használta fel a Megalosaurus lerajzolásához. Sok későbbi kép pedig az övén alapul, így tarajos gerinccel vagy a Spinosauruséhoz hasonló kisebb hátvitorlával jeleníti meg az állatot,
Modern rekonstrukciók
[szerkesztés]
Valójában a Megalosaurus aránylag nagyméretű fejjel rendelkezett, és a fogai alapján nyilvánvaló, hogy húsevő volt. Azonban a teste és a feje egyensúlyozására használt hosszú farka alapján manapság a Megalosaurust a legtöbb 6–9 méter körüli hosszúságú theropodához hasonlóan két lábon járó vadállatként ábrázolják. A nyakcsigolyák felépítése arra enged következtetni, hogy a nyaka nagyon rugalmas volt. Az egy tonna körüli testtömeget megtartó lábai nagyok és izmosak voltak. Mint valamennyi theropoda, három előre és egy hátrafelé álló lábujjal rendelkezett. A Megalosaurus kis, feltehetően három- vagy négyujjú mellső lábai nem érték el a későbbi theropodák, például a Tyrannosaurus apró mellső lábainak méretét.
A Megalosaurus a mai Európa területén élt a jura időszak során (181–169 millió évvel ezelőtt) és valószínűleg stegosaurusokkal és sauropodákkal táplálkozott. Bár az újabb leírások arról számolnak be, hogy az Iguanodonra (egy másik korán felfedezett dinoszauruszra) vadászott a kontinenst borító erdőkben, ez valójában tévedés, mivel az Iguanodon maradványai a jóval későbbi, kora kréta időszaki formációkból kerültek elő. Egyes elavult könyvek állításaival ellentétben a Megalosaurus fosszíliáit nem találták meg Afrikában.
A Megalosaurus erőteljes húsevő volt, amely feltehetően megtámadta a legnagyobb sauropodákat is, bár elképzelhető, hogy a tápláléka egy részéhez dögevőként jutott hozzá (ahogy talán a Tyrannosaurus is). Ettől azonban nem számít kevésbé jó vadásznak, nyilván hatékonynak kellett lennie, hogy nagytestű állatként fenn tudja tartani magát.
Az Oxfordi Egyetem Természetrajzi Múzeuma pontos adatokkal rendelkezik a Megalosaurust és leleteinek felfedezését illetően.
Osztályozás
[szerkesztés]Egy időben a Megalosaurust szemétkosár-taxonként tartották számon, és számos nagyméretű theropodát soroltak be ebbe a nembe. A Dilophosaurust,[5] az Eustreptospondylust[6] és a Metriacanthosaurust[7] kezdetben a Megalosaurus fajának hitték. Később azonban a nemet alapos felülvizsgálatnak vetették alá, és eltávolították belőle a máshová tartozó fajokat.
Galéria
[szerkesztés]-
Megalosaurus - Benjamin Waterhouse Hawkins szobra, 1852-ből -
Megalosaurus csontok az Oxfordi Egyetem Természetrajzi Múzeumában (fent: sípcsont, lent: bal lábközépcsont) -
A Megalosaurus az Oxfordi Egyetem Természetrajzi Múzeumának kiállításán
.jpg){kind=small}
Popkulturális hatás
[szerkesztés]
A Megalosaurus volt az első dinoszaurusz, amely megjelent a populáris médiában. Charles Dickens futólag megemlített egy Megalosaurust az Örökösök című, 1852 és 1853 között megjelent művének első fejezetében.[8] Azóta máshol is felbukkant a médiában. Például fontos szerepet kapott John Brosnan 1984-es Carnosaur (Carnosaurus) című regényében, bár a mű alapján készült filmben már nem volt látható. A Dinosaurs című tévésorozatban az apa, Earl Sinclair egy Megalosaurus. Jacqueline Rayner „The Last Dodo” (Az utolsó Dodo) című Ki vagy, doki? (Doctor Who) könyvében szintén szerepel.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Sarjeant, William A.S..szerk.: Farlow, James O.; and Brett-Surman, Michael K.: The earliert discoveries, The Complete Dinosaur. Bloomington: Indiana University Press, 3–11. o. (1997). ISBN 0-253-33349-0
- ↑ Halstead, L.B. (1970). „Scrotum humanum Brookes 1763 - the first named dinosaur”. Journal of Insignificant Research 5, 14–15. o.
- ↑ Buckland, W. (1824). „Notice on the Megalosaurus or great Fossil Lizard of Stonesfield”. Transactions of the Geological Society of London series 2 1, 390–396. o.
- ↑ Mantell, G.. Illustrations of the geology of Sussex: a general view of the geological relations of the southeastern part of England, with figures and descriptions of the fossils of Tilgate Forest (1827)
- ↑ Dilophosaurus Details. (Hozzáférés: 2008. október 13.)
- ↑ Tetanurae. [2009. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 23.)
- ↑ Metriacanthosaurus Fact Sheet – EnchantedLearning.com. (Hozzáférés: 2008. október 13.)
- ↑ „London. Michaelmas term lately over, and the Lord Chancellor sitting in Lincoln's Inn Hall. Implacable November weather. As much mud in the streets, as if the waters had but newly retired from the face of the earth, and it would not be wonderful to meet a Megalosaurus, forty feet long or so, waddling like an elephantine lizard up Holborne Hill.” Dickens, Charles J.H.. Chapter I: In Chancery, Bleak House. London: Bradbury & Evans, 1. o. (1852)
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a Megalosaurus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
