Ugrás a tartalomhoz

Nádas Péter

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nádas Péter
Született1942. október 14. (82 éves)[1][2][3][4][5]
Budapest[6]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései
Írói pályafutása
Jellemző műfajokregény, esszé, elbeszélés
Első műveA biblia (1967)
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádas Péter témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nádas Péter (Budapest, 1942. október 14. –) Kossuth-díjas magyar író, drámaíró, esszéista. Fotóriporterként, újságíróként is dolgozott. A Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja, 2000 óta a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia, 2006 óta a Berlini Művészeti Akadémia tagja.

A modern magyar irodalom meghatározó, világirodalmi rangú alkotója.[8][9] A különösképp a német nyelvterületen kedvelt Nádas neve többször felmerült már az irodalmi Nobel-díj esélyesei között.[10] A posztmodern prózafordulat, Esterházy Péterrel, Hajnóczy Péterrel és Lengyel Péterrel együtt a "Péterek nemzedékének" egyik nagy újítója,[11] akinek olyan monumentális regényeket köszönhetünk, mint az Emlékiratok könyve, a Párhuzamos történetek, a Világló részletek, illetőleg a Rémtörténetek.

A kritika a Párhuzamos történetek című regényét mérföldkőnek tartja a magyar irodalom történetében, tekintettel arra, hogy a testiség, a szexualitás és a hatalom kérdéseiről ennyire szókimondóan, tabudöntögetően magyar író még sosem írt.[12]

Életrajz

[szerkesztés]
A Lipcsei Könyvkiállításon, 2012-ben

Zsidó munkáscsaládban született, Tauber Klára nőmozgalmi munkás és Nádas László telefonműszerész gyermekeként. Öccse Nádas Pál gyógypedagógus, a Magyar Paralimpiai Bizottság egyik alapítója. Szülei 1945-től magas rangú kommunista pártvezetők és vállalatvezetők lettek. Előbb édesanyja hunyt el rákban, utána három évvel édesapja a gyászban megroppanva öngyilkos lett. Nagynénje, Aranyossi Magda gyámsága alá került.[13]

1956–1958 között a Petrik Lajos Vegyipari Technikum tanulója, majd szakmát tanult: 1958–1961 között fényképész szakmunkástanuló volt. 1961-től végezte el a MÚOSZ kétéves újságíró-iskoláját. 1965–1967 között a Marxizmus–Leninizmus Esti Egyetem filozófia szakára járt, de államvizsgát nem tett.

Közben 1961–1963 között a Nők Lapja című lap fotóriportere, 1965–1969 között a Pest Megyei Hírlap munkatársa volt. 1969-től szabadfoglalkozású író. 1974-ben a Humboldt Egyetemen volt ösztöndíjas, itt a századforduló történetével foglalkozó előadásokat hallgatott elsősorban. 1974–1979 között a Gyermekünk című pedagógiai folyóirat olvasószerkesztője volt. 1980–81-ben a győri Kisfaludy Színház lektora volt. 1989–90-ben a Magyar Napló állandó munkatársa volt. 1993-ban infarktus következtében több koszorúérműtéten esett át.

2006. június 13-án a Berlini Művészeti Akadémia tagjai közé választotta. Azon év óta a Balassa Péter-díj kuratóriumának is tagja. 2007-ben a XIII. kerület díszpolgára.[14]

2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-díjjal ismerték el életművét.[15]

Magánélete

[szerkesztés]

1990. február 23-án összeházasodott Salamon Magdával. Jelenleg a Zala megyei Gombosszegen él.[16]

Önvallomása

[szerkesztés]

„Az én életemhez az irodalom csak és kizárólag hozzátett. A cselekvési képességemből és a tevékenységi lázamból majdnem mindent elvett, tehát azt tönkretette. De hogy ezt nekem miért kell csinálni, és miért vagyok erre ítélve? Tulajdonképpen egy hosszú börtönbüntetésre vagyok ítélve. Fogalmam sincs, hogy ki ítélt el, vagy miért ítélt el. Gyerekkorom óta el vagyok ítélve erre, de ezt nem bánom. Nincs olyan sejtem, ami ezt bánná.”[8]

Főbb munkái

[szerkesztés]
  • A Biblia / A pince; Szépirodalmi, Budapest, 1967
  • Kulcskereső játék; Szépirodalmi, Budapest, 1969
  • Takarítás, 1977
  • Egy családregény vége. Regény; Szépirodalmi, Budapest, 1977
  • Leírás; Szépirodalmi, Budapest, 1979
  • Találkozás, 1979
  • Temetés, 1980
  • Színtér / Takarítás / Találkozás / Temetés; Magvető, Budapest, 1982
  • Nézőtér (tanulmányok, esszék); Magvető, Budapest, 1983 (JAK füzetek)
  • Emlékiratok könyve; Szépirodalmi, Budapest, 1986
  • Játéktér (esszék); Szépirodalmi, Budapest, 1988
  • A Biblia és más régi történetek; Szépirodalmi, Budapest, 1988
  • Évkönyv. Ezerkilencszáznyolcvanhét, ezerkilencszáznyolcvannyolc; a szerző felvételeivel; Szépirodalmi, Budapest, 1989
  • Az égi és a földi szerelemről (esszé); Szépirodalmi, Budapest, 1991
  • Talált cetli és más elegyes írások; Jelenkor, Pécs, 1992
  • Nádas Péter–Richard Swartz: Párbeszéd. Négy nap ezerkilencszáznyolcvankilencben; Jelenkor, Pécs, 1992
  • Emlékiratok könyve, 1-3.; 2. javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 1994
  • Esszék; Jelenkor, Pécs, 1995
  • Vonulás. Két filmnovella / Vonulás / A fotográfia szép története; Jelenkor, Pécs, 1995
  • Drámák / Protokoll / Takarítás / Találkozás / Temetés / Egy próbanapló utolsó lapjai / Ünnepi színjátékok; Jelenkor, Pécs, 1996
  • Minotaurus. Válogatott elbeszélések; Jelenkor, Pécs, 1997
  • Nádas Péter–Richard Swartz: Párbeszéd. Négy nap ezerkilencszáznyolcvankilencben; 2. javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 1997
  • Emlékiratok könyve, 1-2.; 3. javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 1998
  • Valamennyi fény; Magvető, Budapest, 1999 (fotóalbum)
  • Kritikák; Jelenkor, Pécs, 1999
  • Talált cetli és más elegyes írások; 2. bővített kiadás; Jelenkor, Pécs, 2000
  • Vonulás. Két filmnovella; 2. javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 2001
  • Esszék; 2. bővített, javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 2001
  • Drámák; 2. javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 2001
  • Esterházy Péter–Kertész Imre–Nádas Péter: Kalauz; Bojtár Endre kísérő írásaival; Magvető, Budapest, 2003
  • Saját halál; Jelenkor, Pécs, 2004
  • Párhuzamos történetek, 1-3.; Jelenkor, Pécs, 2005
    • A néma tartomány
    • Az éjszaka legmélyén
    • A szabadság lélegzete
  • Hátországi napló. Újabb esszék; Jelenkor, Pécs, 2006
  • Szirénének. Szatírjáték; Jelenkor, Pécs, 2010 (Nádas Péter művei)
  • Fantasztikus utazáson. Esszék; Jelenkor, Pécs, 2011 (Nádas Péter művei)
  • Párhuzamos történetek; 3. javított kiadás; Jelenkor, Pécs, 2012
  • Az élet sója; rajz Forgách András; Jelenkor, Budapest, 2016
  • Párhuzamos történetek; 4. javított kiadás, 2016
  • Világló részletek. Emléklapok egy elbeszélő életéből, 1-2.; Jelenkor, Budapest, 2017
  • Minotaurus. Válogatott elbeszélések; 3. bőv. kiad.; Jelenkor, Budapest, 2018
  • A szabadság tréningjei; Jelenkor, Budapest, 2019
  • Leni sír. Válogatott esszék I. kötet; Jelenkor, Budapest, 2019
  • Arbor mundi. Válogatott esszék II. kötet; Jelenkor, Budapest, 2020
  • Rokon lelkek. Válogatott esszék III. kötet; Jelenkor, Budapest, 2021
  • Rémtörténetek; Jelenkor, Budapest, 2022
  • Berlini szürke; Jelenkor–Libri, Budapest, 2022 [könyvesbolti forgalomba nem kerülő születésnapi ajándékkiadvány, válogatáskötet][17]
  • Szépírás mint hivatás; Jelenkor, Budapest 2023

Interjú, egyéb

[szerkesztés]
  • 2006 Mihancsik Zsófia: Nincs mennyezet, nincs födém. Beszélgetés Nádas Péterrel
  • 2011 A művészeten kívül az egész. Nádas Péterrel beszélget Selyem Zsuzsa. Helikon irodalmi folyóirat, 2011. 10. (576.) szám.[18]
  • Szilvitzky Margit: Tájfutás ceruzával. Nádas Péter soraira; Vince, Budapest, 2011 (Október – november című elbeszéléssel)
  • "...mit tesz a fény...". Nádas Péter fotográfiái, 1959–2003 (kiállítási katalógus, kurátor Bazsányi Sándor); Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest, 2012
  • Portréműsor

Díjai

[szerkesztés]
A mantovai Irodalmi Fesztiválon (2012)

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
  2. ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. ↑ Brockhaus (német nyelven)
  4. ↑ The Fine Art Archive
  5. ↑ Artists of the World Online (német és angol nyelven). K. G. Saur Verlag, 2009
  6. ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 14.)
  7. ↑ német, https://www.kunstkultur.bka.gv.at/staatspreis-fur-europaische-literatur, 2009. május 8.
  8. ↑ a b Nádas Péter: Az én életem az irodalom - a cultura.hu cikke
  9. ↑ Ma nyolcvan éves Nádas Péter, a világirodalmi rangú ír Archiválva 2023. július 16-i dátummal a Wayback Machine-benó; írta: Kácsor Zsolt; 2022. október 14; mazsihisz.hu
  10. ↑ Nádas Péter öngyilkosságról és szerelemről is beszél a róla szóló új filmben - Könyves Magazin, 2023. március 8.
  11. ↑ Németh Zoltán: „Péterek” nemzedéke (A posztmodern prózafordulat értelmezéséhez) - Irodalmi Szemle, 2010. évi 7. szám
  12. ↑ Németh Zoltán: "Péterek" nemzedéke - a posztmodern prózafordulat értelmezéséhez[halott link] - Irodalmi Szemle, 2010 évi 7. szám
  13. ↑ Csendes-Erdei Emese: Portré: Nádas Pál gyógypedagógus. HVG, XLV. évf. 19. sz. (2023. május 11.) 66. o.
  14. ↑ Díszpolgárok (magyar nyelven). Budapest13. (Hozzáférés: 2023. május 22.)
  15. ↑ Díjak a Magyar Dráma Napján Archiválva 2015. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben – Népszava, 2015. szeptember 21.
  16. ↑ „Magyar író is esélyes az irodalmi Nobel-díjra”, Euronews, 2013. október 10. (Hozzáférés: 2024. március 24.) (magyar nyelvű) 
  17. ↑ Nádas Péter ajándékkötet. (Hozzáférés: 2022. október 13.)
  18. ↑ Online
  19. ↑ Arany Medál-díj - Ők az idei nyertesek - Színház.org Archiválva 2021. május 8-i dátummal a Wayback Machine-ben 2017. december 11.
  20. ↑ https://szepiroktarsasaga.hu/hirek/hazam-dij_2023.3234.html?pageid=934

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Fájl:Wikiquote-logo.svg
A magyar Wikidézetben további idézetek találhatóak Nádas Péter témában.
  • Lőrincz Judit: A megközelítés fokozatai. Nádas Péter családregényének hatásvizsgálata; Művelődéskutató Intézet, Budapest, 1984 (Értékvizsgálatok)
  • Diptychon. Elemzések Esterházy Péter és Nádas Péter műveiről, 1986–88; összegyűjt. Balassa Péter; Magvető, Budapest, 1988 (JAK füzetek)
  • Nádas Péter bibliográfia, 1961–1994; gyűjt., összeáll., szerk. Baranyai György, Pécsi Gabriella; Deák Ferenc Megyei Könyvtár–Jelenkor, Zalaegerszeg–Pécs, 1994
  • Balassa Péter: Nádas Péter; Kalligram, Pozsony, 1997 (Tegnap és ma)
  • Bagi Zsolt: A körülírás. Nádas Péter: Emlékiratok könyve; Jelenkor, Pécs, 2005 (Sensus füzetek)
  • Balassa Péter: Mindnyájan benne vagyunk. Nádas Péter művei; Balassi, Budapest, 2007 (Balassa Péter művei)
  • Testre szabott élet. Írások Nádas Péter Saját halál és Párhuzamos történetek című műveiről; vál., szerk. Rácz I. Péter; Kijárat, Budapest, 2007 (Kritikai zsebkönyvtár)
  • Kiss Noémi: Fekete-fehér (Tanulmányok fotográfia és irodalom kapcsolatáról) MŰÚT Könyvek, 2011. Miskolc – Nádas Péter fotográfiáiról
  • Bazsányi Sándor: " ...testének temploma...". Erotika, irónia és narráció Nádas Péter prózájában; Szépmesterségek Alapítvány, Miskolc, 2010 (Műút-könyvek)
  • Párhuzamos olvasókönyv. Nádas Péter regényének forrásai és visszhangjai; szerk. Csordás Gábor; Jelenkor, Pécs, 2012
  • Pontos észrevételek Mészöly Miklóstól Nádas Péterig és vissza. Tanulmányok; szerk. Bagi Zsolt; Jelenkor, Budapest–Pécs, 2015 (Sensus füzetek)
  • Markója Csilla: A mérleg nyelve. Szó és kép Nádas Péter művészetében; Jelenkor–Meridián, Budapest, 2016
  • Párhuzamos olvasókönyv. Nádas Péter regényének forrásai; szerk. Csordás Gábor; 2. bőv. kiad.; Jelenkor, Budapest, 2017
  • Bazsányi Sándor: Nádas Péter. A Bibliától a Világló részletekig, 1962–2017; Jelenkor, Budapest, 2018
  • Vásári Melinda: Hangzó tér. Az érzékiség dimenziói Mészöly, Nádas és Ottlik műveiben; Kijárat, Budapest, 2019
  • Nádas Péter honlapja az irolap.hu-n
  • Nádas Péter profilja a Digitális Irodalmi Akadémia honlapján
  • Mindig más történik – Nádas Péterrel beszélget Károlyi Csaba (Élet és Irodalom, 49. évfolyam, 44. szám)
  • Csordás Gábor (2005. december 23.). „En filigrane, en mouvement” (magyar nyelven). Élet és Irodalom 49. évfolyam (51). [2009. június 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. augusztus 11.) 
  • Nagy N. Péter – Tóth Ákos: Csak a hűvös mondat van (magyar nyelven). Népszabadság, 2008. január 11.
  • Nádas Péter a PORT.hu-n (magyarul)
  • Nádas Péter műfordításokban Bábel Web Antológia
  • Nádas Péter: Az ember fejében van a saját horrorja A KönyvesMagazin interjúja (Valuska László, 2022. június 07.), igényes fotókkal.

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nádas_Péter&oldid=27568444”