Ugrás a tartalomhoz

Nahicseván (település)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nahicseván
Nahicseván címere
Nahicseván címere
Közigazgatás
Ország Azerbajdzsán
Autonóm köztársaságNahicseván
Alapítás évei. e. 1500
IrányítószámAZ 7000
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség95 100 fő (2016)[1][2][3]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1000 m
Terület15 km²
IdőzónaAZT (UTC+4)
AZST (UTC+5)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 39° 12′ 32″, k. h. 45° 24′ 44″39.208889°N 45.412222°EKoordináták: é. sz. 39° 12′ 32″, k. h. 45° 24′ 44″39.208889°N 45.412222°E
Nahicseván weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nahicseván témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Nahicseván (azeri nyelven Naxçıvan) az Azerbajdzsánhoz tartozó, de attól területileg különálló Nahicseváni Autonóm Köztársaság fővárosa. Lakossága 2010-ben 74 500 fő volt.

A város Bakutól 450 km-re nyugatra, a Nahicseván-folyó jobb partján, a Zangezur-hegység lábánál helyezkedik el, mintegy 1000 méterrel a tengerszint fölött. A városi önkormányzathoz tartoznak még Başbaşı, Qarağalıq és Daşduz falvak is.

Története

[szerkesztés]
Juszif ibn Kuszejr síremléke

Az örmény hagyomány szerint Nahicsevánt (vagy ahogy Ptolemaiosz említi a 2. században, Naxuanát) Noé alapította és a városban ma is megtalálható egy régi sír és a fölé emelt mauzóleum, ahol állítólag Noé nyugszik és amelyet rendszeresen látogatnak a zarándokok. Ez a legenda azonban csak a 13. században jelent meg először.

Nahicseván már az ókorban, az Artaxiász-, az Arsakida, majd a középkorban a Bagratida-dinasztia idején is az Örmény Királyság egyik fontos városa volt. A 2. században Ptolemaiosz is említést tesz róla és feltételezések szerint azonos lehet Sztrabón Arxatájával, melyet Örményország városai között szerepeltet. Szebeosz örmény püspök és történetíró leírja, hogy Hérakliosz 627-ben áthaladt a városon, amikor a Szászánida birodalom ellen vezetett hadat, más krónikások szerint le is rombolta.

A 11. században a szeldzsukok hódították meg az országot, a 12. században pedig Nahicseván lett az atabégek államának fővárosa. Ebből a korból származik a város egyik jelképe, Mömine-katun mauzóleuma. A 13. században a mongolok, a 14. sz. végén Tamerlán dúlta fel. A 17. században a perzsa Szafavida birodalom hódította meg, majd a 18. század végétől a 19. század elejéig a független Nahicseváni Kánság székhelye volt. A kánságot 1828-ban annektálta az Orosz Birodalom. 1849-től a Jereváni kormányzóság Nahicseváni járásának központja volt.

Nahicseván a cári időkben

1896-ban Nahicseván lakossága 7433 fő volt, ebből 2376 örmény, 4512 azeri és 52 orosz. A városban egy pravoszláv és három örmény templom, valamint három mecset volt. 1905-ben az olasz utazó, Luigi Villari megemlíti, hogy a nahicseváni "tatárok" gazdagabbak az örményeknél, az ő tulajdonukban vannak a város környéki földbirtokok és az örmények az ő földjeiken dolgoznak.

A hagyományos nahicseváni kézművesség a cipő- és fejfedőkészítőiről volt nevezetes, ezenfelül a város kereskedelmi központ is volt.

1918 júniusában a várost megszállta a török hadsereg és az ő támogatásukkal novemberben létrejött az elvileg független Araksz Köztársaság, melyet aztán az első Örmény Köztársaság annektált. 1920-ban a Vörös Hadsereg vonult be a városba és néhány hónappal később egy népszavazás eredményeképpen Nahicsevánt Szovjet-Azerbajdzsánhoz csatolták. 1924-ben a Nahicseváni Autonóm Szovjet Szocialista Köztársaság fővárosa lett.

A Szovjetunió szétesésével kitört a karabahi háború Örményország és Azerbajdzsán között. Ez idő alatt a nagyrészt örmény területtel körbevett autonóm köztársaság blokád alatt volt, és a lakosság nyomorgott. A Bakuval való összeköttetés a háború után is Iránon és Törökországon keresztül zajlik. A központi fejlesztések segítségével a térség jelentős gazdasági fejlődésen ment keresztül, a háborús időkhöz képest 2014-re GDP-je 48-szorosára nőtt.

Kultúra

[szerkesztés]

Nahicseván számos kulturális intézménnyel rendelkezik, a legfontosabbak a Heydar Aliyev Palota, melyben festménykiállítás és ezerfős színházterem kapott helyet; valamint a nemrég helyrehozott, szovjet időkben épült operaház, melyben a Nahicseváni Állami Zenei és Drámai Színház játszik. Itt található az autonóm köztársaság irodalmi múzeuma, a Nahicseváni Állami Történeti Múzeum, a szőnyegmúzeum, a régészeti múzeum, a Nyíltszíni Múzeum, az azeri-örmény konfliktusnak szentelt Emlékmúzeum; valamint Heydar Aliyev, Jamsid Nahicsevanszki és Bahruz Kangarli múzeuma.

A helyi tévécsatornák a Naxçıvan TV and Kanal 35, a legfontosabb újság pedig a Sharg Gapisi.

2018-ra Nahicsevánt jelölték az Iszlám Kulturális Fővárosának.

Oktatás

[szerkesztés]
A káni palota

A városban 22 középiskola, 3 szakiskola, 6 zeneiskola és egy katonai kadétképző iskola működik. Nahicseván Azerbajdzsán egyik fontos egyetemi városa, felsőoktatási intézményei a következők:

Sport

[szerkesztés]

A nahicseváni teremfoci-csapat, az Araz Naxçivan a legjobb európai futsal-csapatok egyike és az UEFA európai bajnokságában kétszer is bronzérmet szerzett (a 2009-2010-es és a 2013-2014-es évadban).

A város futballcsapata, az Araz-Naxçıvan az azerbajdzsáni első osztályban játszik.

2014-ben itt rendezték a 35 éven felettiek súlyemelő világbajnokságát (Masters Weightlifting World Cup).

Látnivalók

[szerkesztés]
Mömine katun mauzóleuma

Nahicseván elsősorban mauzóleumairól híres, itt található a Mömine katun-mauzóleum, a Gülüsztán-mauzóleum, Noé mauzóleuma, a Karabaglar-mauzóleum, Juszif ibn Kuszejr mauzóleuma, az Imamzadeh-mauzóleum és Huszejn Dzsavid mauzóleuma.

Közülük a legismertebb a 12. századi Mömine-katun síremléke. Mömine-katun Dzsahan Pahlivan eldeguz atabégnek volt a felesége. A tízoldalú emlékmű falait sűrű geometrikus domborművek, kufikus feliratok és türkizszínű zománcozott téglák borítják. A közelében látható építészének, Adzsami Nahcsivaninak (valamint Heydar Aliyevnek) a szobra. Ugyanez az építész tervezte a város fő temetőjében található, nyolcoldalú Juszif ibn Kuszejr-síremléket is.

1993-ban, a háborús blokád alatt épült Huszejn Dzsavid (mai azeri helyesírással Hüseyn Cavid) azeri költő mauzóleuma, aki 1941-ben a sztálini gulágokban vesztette életét.

Nahicseván mauzóleumait 1998-ban javasolták az UNESCO világörökség-listájára.

Közlekedés

[szerkesztés]

A Nahicseváni nemzetközi repülőteret Bakuba induló, valamint törökországi és oroszországi járatok használják. A repülőteret buszjárat köti össze a várossal. A tömegközlekedést buszokkal oldják meg, a háromvonalas trolihálózat 2004-ben megszűnt.

Éghajlat

[szerkesztés]
Nahicseván éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)0,84,012,320,124,729,534,733,730,121,912,65,119,2
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−6,8−4,31,07,411,515,920,018,714,78,22,3−2,57,2
Átl. csapadékmennyiség (mm)19182938363017811262015267
Forrás: World Climate

Híres nahicsevániak

[szerkesztés]
A Nahicseván nemzetközi repülőtér

Testvérvárosok

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Nakhchivan (city) című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Нахичевань című orosz Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  1. ↑ https://nakhchivan.preslib.az/az_a3-1.html
  2. ↑ http://imp.nakhchivan.az/index.php/nax-van-haqq-nda/h-r-v-rayonlar
  3. ↑ http://virtualnakhchivan.az/naxcivan-seheri
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nahicseván_(település)&oldid=24947218”