Ugrás a tartalomhoz

Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij
Nyikolaj Osztrovszkij (1935)
Nyikolaj Osztrovszkij (1935)
Élete
Született1904. szeptember 29.
 Orosz Birodalom, Vilija
Elhunyt1936. december 22. (32 évesen)
 Szovjetunió, Moszkva
SírhelyNovogyevicsi temető
Nemzetiségorosz
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)regény
Irodalmi irányzatszocialista realista
Fontosabb műveiAz acélt megedzik
Kitüntetései
Irodalmi díjaiLenin-rend (1935) A Lenin-rend szalagsávja
Lenin-rend
A Wikimédia Commons tartalmaz Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij témájú médiaállományokat.

Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij (oroszul: Николай Алексеевич Островский; Vilija, Ukrajna, 1904. szeptember 29.Moszkva, Szovjetunió, 1936. december 22.) szovjet szocialista realista író.

Élete

[szerkesztés]

Nyikolaj Alekszejevics Osztrovszkij 1904. szeptember 29-én Vilijában, egy kis ukrán faluban született. Munkáscsaládban született, a megélhetéséért már kisgyermekkorától dolgoznia kellett. Az alapfokú iskoláit kivételes képességeinek köszönhetően már 9 évesen (1913-ban) befejezte. A családja ezután Sepetovkába költözött. Osztrovszkij két évig párhuzamosan tanult és dolgozott is egyszerre (19151917). Konyhai kisegítő, kazánfűtő, műszerésztanonc majd villanyszerelő is volt.

Az első világháború alatt a német megszállás idején részt vett az ellenállásban (19181919), 1919-ben belépett a Komszomolba, csatlakozott a sepetovkai Forradalmi Bizottmányhoz. Önkéntesként harcolt a fehérek ellen a Vörös Hadsereg 1. lovashadseregében is, 1920-ban súlyosan megsebesült. Részleges felépülése után elektrotechnikusi képesítést szerzett.

1921-től villanyszerelőként dolgozott Kijevben, itt Komszomol-titkárként is tevékenykedett. Mivel reumában és tífuszban szenvedett, ezért az Azovi-tengerhez küldték kezelésre. A munkavégzésre alkalmatlannak nyilvánították, de ő továbbra is dolgozni akart. 1923-ban komisszár a Vörös Hadsereg egyik kiképző zászlóaljánál és Komszomol-titkár Nyugat-Ukrajnában. 1924-ben belépett a kommunista pártba.

1926-ban ismét szanatóriumban kezelték a Krím-félszigeten. 1926 decemberére súlyos betegsége gyakorlatilag ágyhoz kötötte. 1927-től 1929-ig Osztrovszkij levelező tagozaton a moszkvai Szverdlov Egyetemen tanult. 1929 augusztusban elveszítette a látását. A mozdulatlanságra és a vakságra ítélt ember 1930-ban kezdett el dolgozni első regényén: Az acélt megedzik címűn. Cikkeket írt napilapok és folyóiratok számára, gyakran szerepelt rádióműsorokban.

1932 áprilisában tagja lett a Proletár Írók Szövetsége moszkvai tagozatának, és 1934 júniusában belépett a Szovjet Írók Szövetségébe. 1935. október 1-jén elnyerte a Lenin-rendet.

Sok szenvedés után (bénultság, vakság, a tífusz szövődményei) 1936. december 22-én halt meg 32 éves korában.

Művei

[szerkesztés]
  • Az acélt megedzik (Как закалялась сталь) (1930–1934)
  • A vihar szülöttei (Рождённые бурей) (1936)
  • Az élet lángja. Levelek, beszédek, cikkek; ford. S. Nyírő József; Ifjúsági, Bp., 1955

Magyarul

[szerkesztés]
  • Nikoláj Osztrovszkijː A vihar szülötte; ford. Pénzes Géza; Cserépfalvi, Bp., 1945
  • Nikoláj Osztrovszkijː Az acélt megedzik; ford. Amalia Joszifovna Steiner, Pénzes Géza; Cserépfalvi, Bp., 1946
  • Nikolaj Osztrovszkijː Hogyan edzették meg az acélt; Ragyanszka Skola, Kijev, 1948 (Iskolai könyvtár)
  • Nikolaj Ostrovskijː Az acélt megedzik. 1. r.; Bratsztvo-Jedinsztvo, Noviszád, 1949
  • N. Ostrovskijː Az acélt megedzik; ford. Radó György, Kerek Ernő; Szikra, Bp., 1950
  • A vihar szülötte; ford. Kerek Ernő; Új Magyar Könyvkiadó, Bp., 1951
  • Az élet lángja. Levelek, beszédek, cikkek; ford. Nyírő József; Ifjúsági Kiadó, Bp., 1955
  • Így edződött az acél; Ifjúsági, Bukarest, 1959

Az acélt megedzik (filmek)

[szerkesztés]
  • 1942: Az acélt megedzik (Как закалялась сталь) 193738 telén – Nyikolaj Osztrovszkij: Az acélt megedzik című regényéből Babel forgatókönyvet írt. A kijelölt rendező Dovzsenko lett volna, de a film nem készült el, a regényt 1942-ben mégis megfilmesítették. 1941-ben a német támadás elől a filmgyárat elköltöztették, ezért a film Ashabadban készült el.[1]
  • 1956: Pavel Korcsagin (Павел Корчагин)
  • 1973: Az acélt megedzik (Как закалялась сталь) A Magyar Televízió 1975-ben hat folytatásban mutatta be a művet, amelyet a szovjet televízió készített.[2]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Alekszandr Dovzsenko méltatása. [2013. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 31.)
  2. Fejezetek a Magyar Televízió történetéből XIX. /1. - MTV Archívum. [2012. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. augusztus 30.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Képgaléria

[szerkesztés]