Ugrás a tartalomhoz

Orloj

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Prága történelmi belvárosa
Világörökség
Óvárosi tér, Orloj részlete
Óvárosi tér, Orloj részlete
Adatok
OrszágCsehország
TípusKulturális helyszín
Felvétel éve1992
Elhelyezkedése
Orloj (Prága)
Orloj
Orloj
Pozíció Prága térképén
é. sz. 50° 05′ 13″, k. h. 14° 25′ 15″50.086990°N 14.420700°EKoordináták: é. sz. 50° 05′ 13″, k. h. 14° 25′ 15″50.086990°N 14.420700°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Orloj témájú médiaállományokat.

Az Orloj Prágában az Óváros téren álló Óvárosi városháza déli oldalán látható óramű, amely évszázadok óta vonzza a látogatókat. A hatalmas időmérő szerkezet 1410 óta működik.

Története

[szerkesztés]

1410-ben készítette Mikuláš Kadaňi mester Jan Ondřej alias Šindel (1375—1445) tervei alapján. Az eredeti két számlap egyike sem maradt fenn; a mostaniakat 1790-ben, az óra nagyjavítása során szereltette fel Antonín Strnad (1749-1799), a Klementinum csillagvizsgálójának igazgatója.[1]

A felső részében lévő ablakban 1597 óta minden órában elvonulnak az apostolok. Egy helyi legenda szerint az órát „Hanus mester” készítette, s avégett, hogy művét más városokban ne tudja megismételni, a városatyák izzó vassal megvakíttatták, és hagyták elszegényedni. Az órás bosszút állt: egy nap kezét az óra finom szerkezetébe tette. Az elkövetkezendő 100 évben senki nem volt képes az óramű megjavítására.


Mit mutat az óra?

[szerkesztés]

Az arany kézzel és napszimbólummal ellátott mutató mutatja:

  • a közép-európai időt (a fix számlapon lévő római számokkal),
  • az olasz órát, azaz az előző nap napnyugtájától számított időt (a külső mozgatható számlap gótbetűs számain) és
  • bolygóórákat (az arany masnikon fekete arab számokkal).[1]

Az utóbbiak hossza egyenlőtlen, mert az időtávot, amikor a Nap a horizont felett van, mindig 12 részre osztják, függetlenül a különböző évszakokban a „fehér” napok eltérő hosszától. A csillaggal jelölt kéz a sziderális időt mutatja (a római számokkal ellátott számlapon).[1]

Szilárdan kapcsolódik hozzá egy excentrikusan elhelyezett arany kör — az ekliptika. Az ekliptikán jól láthatóak az állatöv jegyei, bennük a Nappal és a Holddal. Az ekliptika kerülete kb. napi 4 perccel gyorsabban forog, mint az óramutató, így a napszimbólum évente egyszer megkerüli az ekliptikát. A téli hónapokban lejjebb, nyáron magasabban van. A számlap területe három színes részre osztott: a világoskék a nappali eget jelöli, a lila a hajnalt és az alkonyt, a fekete az éjszakát. Ezek segítenek az égitestek irányszögének és magasságának, keltük és nyugtuk leolvasásához. Felismerhetők a Hold fázisai is. A csillagászati óra alatt van egy kör alakú festett naptár is. Évente egyszer fordul körbe, és egy nyíl az aktuális napot jelzi.[1]

A körbejáró apostolok

[szerkesztés]

A bal oldali ablakban:

A jobb oldali ablakban:

Sokféle jelképes bábu is leköti a nézők figyelmét. A csontváz és a homokóra az idő múlását, az emberi lét mulandóságát jelképezi. Látható továbbá a hiú, a fösvény és a török (a bujaság szimbóluma).[2] Legutóbb a második világháború után újították fel.

Érdekességek

[szerkesztés]

Az óra sajátos, a második világháború után szocreál stílusban újraalkotott változata Olomouc főterén a városháza tornyát díszíti.[3]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]