Az Owen WingraveBenjamin Britten egyik kétfelvonásos operája. Szövegkönyvét Myfanwy Piper írta Henry James azonos című novellája alapján. Az opera a BBC2 televíziós csatorna számára készült. A felvételt, amely 1970 novemberében készült 1971. május 16-án sugározták. Színpadon először 1973. május 10-én mutatták be a londoniKirályi Operaházban.
Owen Wingrave régi angol katonai család sarja, de ő maga szakítani akar a százados hagyománnyal, és békésebb pályát akar választani. Elhatározása nagy felzúdulást kelt rokonai között, meghívják vidékre, Paramore-ba, a család ősi kastélyába, hogy ott szándékának megváltoztatására bírják. Nagyapja, menyasszonya, valamennyi atyafia mind erről igyekeznek őt meggyőzni. Végül nagyapja, Sir Philip, a család feje, kizárja az örökségből, de a fiú így is hajthatatlan marad. Menyasszonya, Kate sem hajlandó követni őt, sőt gyávának bélyegzi. Owen tiltakozik. A lány akkor azt mondja, bizonyítsa be bátorságát, aludjon éjjel abban a szobában, ahol a kísértetek járnak. Egyik Wingrave-ős ugyanis gyávának találta fiát, és haragjában úgy megütötte, hogy meghalt. Temetése napján az apát is holtan találták. A családi legenda szerint apa és fia szoktak kísérteni abban a szobában. Owen bemegy, Kate pedig rázárja az ajtót. Egy idő múlva zajt hallanak onnan, Kate kinyitja az ajtót, és Owen sápadtan, élettelenül fekszik a padlón.
Peter Coleman-Wright (Owen Wingrave), Alan Opie (Spencer Coyle), James Gilchrist (Lechmere), Elizabeth Connell (Miss Wingrave), Robin Leggate (Sir Philip Wingrave; Narrátor) stb.; Tiffin Fiúkórus, City of London Sinfonia, vezényel Richard Hickox (2007) Chandos CHAN 10473(2)
