Ugrás a tartalomhoz

Pókafalva

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pókafalva (Păuca)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeSzeben
KözségPókafalva
Rangközségközpont
Irányítószám557175
Körzethívószám0269
SIRUTA-kód145239
Népesség
Népesség481 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság-
Népsűrűség6,57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság320 m
Terület73,2 km²
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 00′ 35″, k. h. 23° 53′ 26″46.009722°N 23.890556°EKoordináták: é. sz. 46° 00′ 35″, k. h. 23° 53′ 26″46.009722°N 23.890556°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pókafalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pókafalva (románul Păuca, németül Törnen) falu Romániában, Szeben megyében, az azonos nevű község központja.

Története

[szerkesztés]

A település nyugati részén cölöpökön álló agyagból épült lakóépítményt tártak fel.[1] Első írásos említése 1272-ből maradt fenn Pokafalua néven. További névváltozatok: de Duabus Turribus (1309), Pouka Cheuturn (1313), Poka (1328), de Buabus Turribus (1332), Pókafalva (1418),Czwen Turren (1478), Dörna (1484).[2]

Lakossága

[szerkesztés]

1850-ben Pókafalva 1177 lakosából 665 román, 90 magyar, 329 német (erdélyi szász) és 93 cigány volt. 2002-re a 705 lakos nemzetiségi összetétele a következőképpen alakult: 674 román, 29 német (erdélyi szász) és 2 más.[3]

Látnivalók

[szerkesztés]
  • Lutheránus templom a 13. századból. Eredetileg két tornya volt, ezek 1910-ben leomlottak. A templomot a 16. században gótikus stílusban átépítették. A freskók részben ma is láthatóak.
  • Református templom, eredetileg a pálos kolostor templomának épült 1416-ban. A kolostorba később ferencesek költöztek, majd 1560-ban János Zsigmond világi birtokosoknak adományozta (maga a kolostor nem maradt meg). A templom 16. századi ajtókerete reneszánsz tagolású.[4]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Sabin Adrian Luca, Zeno Karl Pinter, Adrian Georgescu: Repertoriul arheologic al judetului Sibiu (Szeben megye régészeti repertóriuma), Editura Economică, Sibiu 2003, ISBN 973-590-856-5 [1]
  2. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  
  3. Varga E. Árpád: Szeben megye településeinek etnikai (anyanyelvi/nemzetiségi) adatai (1850-2002). [2022. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. november 17.)
  4. Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai I–II. 2. bőv. kiadás. Gyulafehérvár: Római Katolikus Érsekség. 2000. ISBN 973-9203-56-6  

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]