Ugrás a tartalomhoz

Parma (Olaszország)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A helyszín szerepel az UNESCO világörökségi javaslati listáján
Parma
Parma címere
Parma címere
Parma zászlaja
Parma zászlaja
Közigazgatás
Ország Olaszország
RégióEmilia-Romagna
MegyeParma (PR)
FrazionékAlberi di Vigatto, Baccanelli, Baganzola, Baganzolino, Beneceto, Botteghino, Calestani, Carignano, Carpaneto, Cartiera, Casagnola, Casalbaroncolo, Casalora di Ravadese, Case Capelli, Case Cocconi, Case Crostolo, Case Nuove, Case Rosse, Case Vecchie, Casino dalla Rosa, Castelletto, Castelnovo, Ca’ Terzi, Cervara, Chiozzola, Coloreto, Corcagnano, Eia, Fognano, Fontana, Fontanini, Gaione, Ghiaiata Nuova, Il Moro, La Catena, La Palazzina, Malandriano, Marano, Mariano, Marore, Martorano, Molino di Malandriano, Osteria San Martino, Panocchia, Paradigna, Pedrignano, Pilastrello, Pizzolese, Ponte, Porporano, Pozzetto Piccolo, Quercioli, Ravadese, Ronco Pascolo, Rosa, San Donato, San Pancrazio, San Prospero Parmense, San Ruffino, Scarzara, Ugozzolo, Valera, Viarolo, Viazza, Vicofertile, Vicomero, Vicopò, Vigatto, Vigheffio, Vigolante
PolgármesterPietro Vignali
VédőszentPoitiers-i Szent Hilár
Irányítószám43100
Körzethívószám0521
Forgalmi rendszámPR
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség196 764 fő (2023. jan. 1.)[1]
Népsűrűség685 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság57 m
Terület260,77 km²
IdőzónaCET (UTC+01:00)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 48′ 05″, k. h. 10° 19′ 41″44.801472°N 10.328000°EKoordináták: é. sz. 44° 48′ 05″, k. h. 10° 19′ 41″44.801472°N 10.328000°E
Elhelyezkedése Parma térképén
Elhelyezkedése Parma térképén
Parma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Parma témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Parma (parmai dialektusban Pärma) egy olasz város, Emilia-Romagna régióban, Parma megye székhelye. 2008-ban 180 327 lakosa volt.[2] Az egykori Parmai-piacenzai Hercegség (15451859) székhelye volt. A Parmai római katolikus egyházmegye püspöki székvárosa. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) székhelye is itt van.

Fekvése

[szerkesztés]

A város Észak-Olaszországban helyezkedik el, Emilia-Romagna nyugati részén. Parmát az Appenninek és a Pó-völgy veszi körül. Kettéosztja a várost a egyik mellékfolyója a Parma, amibe a történelmi városrésznél folyik bele a Baganza.

Éghajlata

[szerkesztés]

A városban tipikus szárazföldi éghajlat uralkodik. A nyarak melegek, az átlaghőmérséklet 30-35 °C (a rekord 40,2, amit 1983 júliusában mértek). A telek a magyarországiaknál enyhébbek, a téli hónapok átlaghőmérsékletei alig süllyednek 0 °C alá. Parmában telente mintegy 30 cm hó esik. A városban körülbelül 60 mm csapadék hull havonta. A legcsapadékosabb hónap október, ebben a hónapban akár 100–110 mm eső is eshet. A legszárazabb hónap az augusztus, amikor mindössze 37 mm eső esik.[3]

Hónap Jan Feb Már Ápr Máj Jún Júl Aug Sze Okt Nov Dec Év
Átl. max (°C) 4,1 7,5 13,2 18 22,8 27,3 30,1 29,3 24,8 17,8 10,3 5,4 17,6
Átl. min (°C ) -1,5 0,4 4,5 8,3 12,5 16,3 18,6 18,2 15 10,1 4,8 0,4 9
Átl. csapadék (mm) 57 55 65 76 73 56 37 48 67 96 84 63 777
Forrás:

A város története

[szerkesztés]

A város építészete

[szerkesztés]

Napjainkban

[szerkesztés]

A lakosság változásai

[szerkesztés]

A város lakossága a 20. században

[szerkesztés]

A város lakossága 2002 óta[4]

[szerkesztés]

Főbb látnivalók

[szerkesztés]

A belvároson kívül két városnegyed tarthat számot az idelátogatók komolyabb érdeklődésére:

  • A Trastevere negyed a Parma folyó túlpartján van. Hangulatos utcákkal, régi épületekkel, sok étteremmel és bárral csábítja a látogatókat.
  • A San Lorenzo negyed az egyetem mellett van, és fiatalos, kreatív és alternatív hangulatot áraszt. Sok művészeti galéria, könyvesbolt, kávézó és klub van itt; az épületeket graffitik és street art alkotások díszítik.[5]

Múzeumok

[szerkesztés]

Templomok, kolostorok

[szerkesztés]
A volt kartauzi kolostor (Certosa di Parma)
A ciszterciek egykori Valserena kolostora, ma egyetemi archívum

A Parmai egyházmegye főtemploma a Cattedrale di Santa Maria Assunta. A román stílusú épületet a 11–12. században építették. Belsejét középkori freskók és festmények díszítik. A katedrális orgonája híres gazdag hangzásáról.[5]

A Cappella di San Giovanni Battista reneszánsz stílusú keresztelő kápolna freskói közül a legismertebb Correggio Keresztelő János életét bemutató alkotása. A kápolna számos más remekművet tartalmaz.[5]

A Stendhal regényéből ismert parmai karthauzi kolostor(wd) (Certosa di Parma) nem látogatható. Az apátságot a karthauzi rend építette a 13-14. században. 1769-ben, a karthauzi rend feloszlatásakor dohánygyár lett, 1900 óta börtön. Gyakran összetévesztik a szintén parmai Valserena apátsággal(wd), melyet ciszterciek építették az 1300-as évek elején. Jelenleg a tudományos kutatók munkahelye, a Parmai Egyetem kommunikációs intézetének archívumát helyezték el benne.[5]

Paloták

[szerkesztés]
  • Palazzo della Pilotta egy egész épületegyüttes a városközpontban. Múzeum és könyvtár is van benne.
  • Palazzo del Governatore az egyik legimpozánsabb palota, a középkori várfalon belül.
  • Palazzo Ducale a palazzo a 16. században épült; a város egyik legszebb műemléke. A belső udvarán egy impozáns barokk szökőkút áll.
  • Palazzo del Comune a városközpontban, közvetlenül a Garibaldi tér (Piazza Garibaldi) mellett. A homlokzatán látható a híres Madonna della Steccata freskó.[5]

Színházak

[szerkesztés]

Egyéb látnivalók

[szerkesztés]

Parkok, egyéb zöld területek

[szerkesztés]

Kultúra

[szerkesztés]

Főbb városi rendezvények

[szerkesztés]

A kultúra hatásai a városra

[szerkesztés]

„Parma, a zene fővárosa”

[szerkesztés]

Média

[szerkesztés]

Oktatás

[szerkesztés]

Egyetem

[szerkesztés]

Collegio Europeo

[szerkesztés]

Scuola per l’Europa

[szerkesztés]

Convitto Maria Luigia

[szerkesztés]

Liceo Classico G.D. Romagnosi

[szerkesztés]

Gasztronómia

[szerkesztés]

A parmai konyha világszerte ismert, legkedveltebb ételük a parmezán és a pármai sonka.

Parmigiano-Reggiano
Előételek Első fogások Második fogások Kemencében készült ételek Desszertek
Prosciutto di Parma Tortelli d'erbetta* Arrosto di maiale Torta di riso La Violetta allo zucchero
Salame di Felino Anolini in brodo** Bomba di riso**** Spongata Pasta ripiena
Spalla cotta di San Secondo Tortelli di patate Stracotto di manzo e gallina Castagnaccio (Patòn'na) Torta di mandorle
Culatello di Zibello Tortelli in savor Punta al forno Viennese al cioccolato
Fiocchetto Soufflé di Parmigiano Rosa di Parma*** Scarpette di S.Ilario
Torta Fritta (quadrangoli di pasta fritta) Timballo di riso con crema di formaggio Trippa parmigiana ("buzèca") Zuppa Inglese
Parmigiano-Reggiano Risotto alla parmigiana Cima ripiena o "picàja" Baci
Cicciolata Tagliatelle al prosciutto di Parma Vécia (peperonata, patate e carne) Dolce al Nocino
Mortadella Maltagliati al Culatello Bolliti misti Crostata di noci
Culaccia Quadrucci alla verza e prosciutto Prosciutto di Parma in crosta Meringata di castagne

Híres parmaiak

[szerkesztés]

A város gazdasága

[szerkesztés]

Testvérvárosai

[szerkesztés]
Az Ennio Tardini stadion, melyben a Parma FC labdarúgócsapata játssza mérkőzéseit

Főbb egyesületek a városban

[szerkesztés]

Parma legsikeresebb sportegyesülete a Parma FC, amely 1990-től 2008-ig megszakítás nélkül az olasz labdarúgó-bajnokság első osztályában, a Serie A-ban szerepelt. Ez idő alatt több olasz és nemzetközi kupát is begyűjtött (pl. olasz szuperkupa, UEFA-kupa), és a bajnokságban, bár nem nyert, többször dobogóra állhatott. 2008-ban kiesett a Serie B-be, de 2009-től ismét a Serie A-ban szerepel.

Parma baseballcsapata, a Parma Baseball az első osztályban szerepel. Négy kisebb parmai baseball-csapat a második ligában játszik.

A városban van 2 rögbicsapat is, a Parma Rugby SRL és a Gran Parma Rugby, valamint két amerikaifutball-csapata, a Panthers Parma és a Bobcats is a legmagasabb osztályban szerepel.

Parma volt az első város Emilia-Romagnában, ahol az emberek megismerkedhettek a kézilabdával. A város ifjúsági csapatai ma a legsikeresebbek közé tartozik Olaszországban.

A 2001-es Giro d’Italia 16. szakasza keresztülhaladt itt, Ivan Quaranta nyerte meg.

Egyéb sportlehetőségek

[szerkesztés]

Közigazgatás

[szerkesztés]

A történelmi belváros negyedei és ezek lakossága[4]

[szerkesztés]
Az Oltretorrente negyed a „Lungoparmáról” nézve
1. negyed
Parma-Centro (18 763 lakos)
2. negyed
Oltretorrente (7 914 lakos)

Külvárosi negyedek és lakosságuk

[szerkesztés]
Arco di San Lazzaro (Szent Lázár-diadalív) (1628), az azonos nevű negyed jelképe
Parma negyedei. Kékkel a főbb vízfolyások láthatóak
Negyed sorszáma Negyed neve Lakosság
3 Molinetto 17 725
4 Pablo 14 558
5 Golese 7 856
6 San Pancrazio 8 159
7 San Leonardo 18 385
8 Cortile San Martino 5 812
9 Lubiana 23 419
10 San Lazzaro 10 311
11 Cittadella 21 398
12 Montanara 13 508
13 Vigatto 9 261

Közlekedése

[szerkesztés]

Kapcsolódó cikkek

[szerkesztés]

Kapcsolódó irodalom

[szerkesztés]
  • M. Dall’Acqua - M. Lucchesi, Parma città d’oro, 1979
  • Ireneo Affò, Storia della città di Parma,1792-95
  • Roberto Greci, Parma medioevale, 1992
  • Gustavo Marchesi, Parma. Storia di una capitale, 1993
  • Cristina Lucchini, Palazzi di Parma. Segrete architetture, 1999
  • G. Capelli, Parma una città da vedere, 1972
  • Tiziano Marcheselli, Le strade di Parma, 1988-90
  • J. Schulz, Gli edifici di Parma nell’età comunale, 1988
  • Géza De Francovich, Benedetto Antelami architetto e scultore e l’arte del suo tempo, 1952
  • Cecil Gould, Il Parmigianino, 1994
  • Paolo Conforti, Parma tra Neoclassicismo e Romantico, 2007
  • Gustavo Marchesi e Guido Conti, Toscanini a Parma, 2007
  • Gianni Alfieri, Bojnarbi (raccolta di poesie in dialetto), 2006
  • Edizioni Battei, Sognare Parma (fotografico), 2005
  • Baldassarre Molossi e Aldo Curti, Parma anno zero, újranyomva 2005-ben
  • Giancarlo Gonizzi I luoghi della storia: atlante topografico parmigiano.PPS editrice, 2000, 3 vol. Tra il 2000 e 2001
  • Paolo Conforti, Carlo Castagneti, Olga Hainess ed Ezio Pellegrini, Le mura di Parma(3 kötet). Banca del monte di Parma, Battei, 1979-1980
  • Gustavo Marchesi, Storia di Parma. Un racconto vivo e colorito delle vicende della città prima e dopo l'unità d'Italia: da petite capitale protagonista nello scacchiere europeo, all'odierno prestigio nella cultura, nell'industria e nello sport. Roma, Newton Compton, 1994
  • Giuseppe Marchetti Parma. Una riflessione sulla città di oggi e di ieri. Guida edizioni
  • John Grisham Il professionista
  • Francesco Benelli e Assessorato comunale alla cultura, Luci, Arti e Lumi nel settecento tra Parma, Napoli e Roma.
  • Pino Cacucci, Oltretorrente (Romanzo). Feltrinelli editore
  • Mario Zannoni, Parma 8 settembre 1943
  • Le osterie parmigiane da ieri a oggi Edizione Monte Università Parma
  • Parma città d'arte Edizione OGB, 2006
  • Parma la città storica, Banzola (1978)
  • Parma, Gianni Guadalupi - Marzio Dall'Acqua - Francesca Grignaffini, Edizione FMR (2002)
  • Il duomo di Parma, P. Paolo Mendogni, Edizione Public Promo Service (1998)
  • La galleria di Parma, Antonino Sorrentino, Edizione Istituto Poligrafico dello Stato
  • Giuseppe Vallardi, Itinerario d'Italia Descrizione dei viaggi per le strade più frequentate alle principali città d'Italia - 1815

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. https://demo.istat.it/?l=it
  2. A 2008-as parmai népszámlálás adatai: ISTAT.
  3. MeteoParma Archiválva 2009. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben, Servizi meteorologici per la Provincia di Parma
  4. a b Ufficio Studi Statistica del Comune di Parma e Provincia di Parma Archiválva 2008. május 19-i dátummal a Wayback Machine-ben
  5. a b c d e Útikritika
  6. Orașe înfrățite cu municipiul Cluj-Napoca. primariaclujnapoca.ro (Hozzáférés: 2020. május 1.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Parma
A Wikimédia Commons tartalmaz Parma (Olaszország) témájú médiaállományokat.