Pettyes szarvas

Pettyes szarvas
	Bika
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Laurasiatheria;
Csoport:	Scrotifera;
Csoport:	Ferungulata;
Csoport:	Patások (Ungulata);
Rend:	Párosujjú patások (Artiodactyla);
Csoport:	Ruminantiamorpha;
Alrend:	Kérődzők (Ruminantia);
Alrendág:	Pecora;
Öregcsalád:	Cervoidea;
Család:	Szarvasfélék (Cervidae);
Alcsalád:	Szarvasformák (Cervinae);
Nemzetség:	Cervini;
Nem:	Axis; C. H. Smith, 1827
Faj:	A. axis;
Tudományos név
	Axis axis; (Erxleben, 1777)
Szinonimák
	Cervus axis Erxleben, 1777;
Elterjedés
	Elterjedési területe
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Pettyes szarvas témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Pettyes szarvas témájú médiaállományokat és Pettyes szarvas témájú kategóriát.

A pettyes szarvas (Axis axis) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a szarvasfélék (Cervidae) családjába és a szarvasformák (Cervinae) alcsaládjába tartozó faj.

Korábban a disznószarvasokat (Hyelaphus) is az Axis nembe sorolták, Hyelaphus nevű alnem alatt; de mivel a genetikai kutatások bebizonyították, hogy ezek az állatok a számbárszarvasokkal (Rusa) állnak közelebbi rokonságban, kivonták őket az Axis nemből. Ennek következtében a pettyes szarvas maradt e szarvasnem egyedüli élő képviselője.^[1]^[2] Az Axis nembe még két fosszilis faj is tartozik.

Előfordulása

A pettyes szarvasok Indiából, Nepálból, Asszámból és Srí Lankából származnak. A világ különböző területeire telepítették be őket: Ausztráliába, Új-Zélandra, Floridába Brazíliába, Argentínába, sőt Hawaiira és Európába is. Az európai betelepítés azonban nem volt olyan sikeres, mint a dámszarvasnál, és az állomány mára már csak Anglia és Németország nagyobb vadasparkjaira korlátozódik. A pettyes szarvasokat szépségük miatt már az ókortól kezdve exportálták Nepálból, Asszámból és Srí Lankáról.

Alfajai

Egyes rendszerezők szerint a Srí Lankán élő állomány külön alfajt, vagy akár külön fajt alkot; ennek következtében pedig e két alfaj létezhet:

közönséges pettyes szarvas (Axis axis axis)
Srí Lanka-i pettyes szarvas (Axis axis ceylonensis)

Megjelenése

Testhossza 140-150 centiméter, farokhossza 20-30 centiméter, marmagassága 100 centiméter, testtömege 75-100 kilogramm. Agancsa a gímszarvaséhoz hasonló, de gyengébb és nincs koronaképzés. Nem képez lapátokat sem, mint a dámszarvas, amelyhez szőrzete mintázatában hasonló. A vörösesbarnától a sárgásbarnáig terjedő alapszínben gyöngysorszerűen fehér pettyek helyezkednek el, amelyek nemcsak a borjú szőrzetén találhatók meg, hanem az egész élet folyamán megmaradnak. Ehhez járul még egy sötét, fekete hátszíj is. Feltűnőek a nagy, sötét szemek és a hosszú felső szempillák. Fejének finom, majdnem törékeny felépítése az Axis nem képviselőjének trópusi eredetére utal. A pettyes szarvas méretben a dámszarvas és a gímszarvas között helyezkedik el. A vadasparkokban kereszteződhetnek a szintén hasonló szikaszarvasokkal.

A szőrzet pöttyös mintája törzsfejlődéstanilag régi bélyeg és nem új szerzemény. Csak minden olyan fajnál, amelyik behatolt a hidegebb élettérbe, a fiatal korra korlátozódott.

Életmódja

Alapvetően erdőkben élő faj. Mindig víz közelben szeret tartózkodni. A pettyes szarvas a Himalája lábainál is előfordul; a havat és a nagy hideget azonban nem viseli el. A Gangesz deltájában is látni, mert szereti a víz közelségét, és veszély esetén – mivel jó úszó – bele is menekül.

Eredeti életterének megfelelően a pettyes szarvas melegebb éghajlatot igényel, Nyugat- és Közép-Európában a szabadban túl rideg lenne számára a klíma. Csak az ember segítségével, a legjobb táplálék mellett képes átvészelni a telet még Európa enyhébb éghajlatú régióiban is.

A pettyes szarvas inkább nappal aktív, más szarvasoktól eltérően. Kisebb-nagyobb csordákban él, amelyeket nőstények vezetnek. A fiatal állatok ezekben a csordákban maradnak, amelyekhez a bikák az üzekedési időszakon kívül csak időszakosan csatlakoznak. Az idős bikák magányosak, így az agglegénycsoportokat főleg fiatal bikák alkotják. Mivel a pettyes szarvasok trópusi-szubtrópusi területről származnak, a párzási időszak nem korlátozódik szűk időszakra, így télen is történhet ellés. A pettyes szarvasok néha évente kétszer is ellenek; ez a magatartás szintén a trópusi eredetre utal.

Fő táplálékát füvek és lágy szárú növények képezik.

Szaporodása

A vemhesség 7-7,5 hónap. A nőstények a borjakat rejtekhelyeken hagyják, és csak szoptatni keresik fel őket. Alig egy hét után követik anyjukat, aki a csordához vezeti őket.

Természetvédelmi helyzete

Jelenleg nagyon gyakori fajnak számít. Magyarországon a Veszprémi állatkertben, a győri Xántus János Állatkertben él egy-egy csapat, illetve több magántartónál is megtalálható.

Képek

Jegyzetek

↑ (2004) „Evolution and phylogeny of old world deer”. Molecular Phylogenetics and Evolution 33 (3), 880–95. o. [2007. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.ympev.2004.07.013. PMID 15522810. (Hozzáférés: 2015. április 28.)
↑ (2006) „The genus Cervus in eastern Eurasia”. European Journal of Wildlife Research 52, 14–22. o. [2014. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1007/s10344-005-0011-5. (Hozzáférés: 2015. április 28.)

Források

Csodálatos állatvilág, (Wildlife Fact-File). Budapest: Mester Kiadó (2000). ISBN 963-86092-0-6
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)
Ronald M. Nowak: Walker's Mammals of the World. Johns Hopkins University Press, 1999 ISBN 0-8018-5789-9
Helmut Lingen Großes Lexikon der Tiere. Lingen Verlag, 1989, Köln.
David Macdonald: Die große Enzyklopädie der Säugetiere. Ullmann/Tandem ISBN 3-8331-1006-6
Hans Petzsch: Urania Tierreich, 7 Bde., Säugetiere. Urania, Stuttgart (1992) ISBN 3-332-00499-9

További információk

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[genus-1] (2004) „Evolution and phylogeny of old world deer”. Molecular Phylogenetics and Evolution 33 (3), 880–95. o. [2007. június 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1016/j.ympev.2004.07.013. PMID 15522810. (Hozzáférés: 2015. április 28.)

[EastDeer-2] (2006) „The genus Cervus in eastern Eurasia”. European Journal of Wildlife Research 52, 14–22. o. [2014. június 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1007/s10344-005-0011-5. (Hozzáférés: 2015. április 28.)

[1]

[2]