Radenci
Radenci | |||
Városi park | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovénia | ||
Statisztikai régió | Prekmurje | ||
Község | Radenci | ||
Rang | város | ||
Polgármester | Mihael Petek | ||
Irányítószám | 9252 | ||
Körzethívószám | 02 | ||
Rendszám területkód | MS | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 5132 fő (2020. júl. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 154 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 208 m | ||
Terület | 34,1 km² | ||
Időzóna | UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 38′, k. h. 16° 03′46.633333°N 16.050000°EKoordináták: é. sz. 46° 38′, k. h. 16° 03′46.633333°N 16.050000°E | |||
Radenci község elhelyezkedése | |||
Radenci weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Radenci témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Radenci (IPA: [ˈraːdɛnʦi], németül Radein IPA: [ˈʁaːdaen]) városka és községközpont Szlovéniában, Maribortól 30 km-re északkeletre, a szlovén-osztrák határ közvetlen közelében, a Mura jobb partján.
A község (járás) települései
[szerkesztés]Boračeva, Hrastje-Mota, Hrašenski Vrh, Janžev Vrh, Kapelski Vrh, Kobilščak, Kocjan, Melanjski Vrh, Murski Vrh, Murščak, Okoslavci, Paričjak, Radenci, Radenski Vrh, Rački Vrh, Rihtarovci, Spodnji Kocjan, Šratovci, Turjanci, Turjanski Vrh, Zgornji Kocjan és Žrnova.
Története
[szerkesztés]A középkor óta ismert. Stájerország része volt 1918-ig, ezután Jugoszláviáé 1991-ig, amikor is függetlenedett Szlovéniával.
1664-ben itt léptek Magyarország területére a franciák, akik az 1664-es szentgotthárdi csatában vettek részt.
A városka széles körű ismertségét az ásványvíznek, a gyógyturizmusnak, és a kongresszusi turizmusnak köszönheti. Az első kutat 1869-ben fúrták dr. Karl Henn javaslatára és felügyelete mellett. A Radenska palackozása igazából csak a második világháború után indult meg. Ez időtől kezdi a három piros szív meghódítani a piacokat.
További információk
[szerkesztés]- ↑ "Prebivalstvo po starosti in spolu, občine, Slovenija, polletno". Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 18.)