Ugrás a tartalomhoz

Radoma

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Radoma
A község látképe
A község látképe
Radoma zászlaja
Radoma zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1272
PolgármesterMichal Viravec
Irányítószám090 42
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség424 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség41 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság260 m
Terület10,91 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 33′ 55″49.200000°N 21.565278°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 00″, k. h. 21° 33′ 55″49.200000°N 21.565278°E
Radoma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Radoma témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Radoma (szlovákul: Radoma) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 13 km-re délre, a Radomka-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek.

A település a sárosi királyi uradalom területén keletkezett a 13. században. Első írásos említése 1272-ből származik „terra Radoma” alakban. 1274-ben uradalmi központként a Thököly család birtoka, akik 1352-ben a Czudaroknak adták el. 1427-ben 60 adózó portája volt. Ezután a Somosy, majd a 17. századtól a Rákóczi-családé. 1787-ben 45 háza és 413 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RADOMA. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Ura Potornyai Uraság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Sztropkóhoz 3/4, Bártfához 2 mértföldnyire, határja őszi gabonát is megtermő, réttyei jók, ’s kétszer kaszáltatnak, fája van mind a’ kétféle, legelője is elég lévén, második osztálybéli.[2]

A 19. században a Szirmay és más családoké volt. 1828-ban 56 házában 429-en éltek. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Radoma, tót falu, Sáros vmegyében, ut. p. Eperjeshez kelet-északra 4 mfd., 272 romai, 108 gör. kath. lak. Kath. par. templom. Savanyuviz. F. u. Szirmay János.[3]

1850 és 1880 között sokan elköltöztek a faluból. 1920 előtt Sáros vármegye Girálti járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 461, többségben szlovák lakosa volt, jelentős lengyel kisebbséggel.

2001-ben 451 lakosából 442 szlovák volt.

2011-ben 453 lakosából 408 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Római katolikus temploma 1792 és 1797 között épült klasszicista stílusban.

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]