Ramphastos

Ramphastos
	Fehértorkú tukán (Ramphastos tucanus)
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Csoport:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Öregrend:	Telluraves;
Csoport:	Coraciimorphae;
Csoport:	Eucavitaves;
Csoport:	Cavitaves;
Rend:	Harkályalakúak (Piciformes);
Alrend:	Pici;
Alrendág:	Ramphastides;
Család:	Tukánfélék (Ramphastidae); Vigors, 1825
Nem:	Ramphastos; Linnaeus, 1758
Szinonimák
	Rhamphastos;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Ramphastos témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Ramphastos témájú médiaállományokat és Ramphastos témájú kategóriát.

A Ramphastos a madarak (Aves) osztályának harkályalakúak (Piciformes) rendjébe, ezen belül a tukánfélék (Ramphastidae) családjába tartozó nem.

Családjának a típusneme.

Tudnivalók

A Ramphastos-fajok Mexikótól kezdve Közép-Amerikán keresztül, egészen Dél-Amerikáig fordulnak elő. A trópusi és szubtrópusi erdők lakói. Nagyjából helyben ülő madarak, csak az évszakok változásával tesznek meg kisebb vándorutakat; azokat is csak a helybéli hegyekre és vissza.^[1] A tukánfélék közül ezek a legnagyobb fajok; hosszuk 42-61 centiméter között van. A tollruháik és a hatalmas csőreik nagyon színesek.^[1] Az összes fajnak a szárnya, farktolla és combja fekete; a tollazat többi része mindegyik fajnál más. A fák lombkoronái között élnek és fészkelnek. Egy-egy fészekalj, akár 2-4 fehér tojásból állhat. Az Austrophilopterus cancellosus nevű tetű az egyik legfőbb élősködőjük.^[2] Táplálékuk elsősorban gyümölcsökből áll, azonban étrendjüket rovarokkal és kisebb gerincesekkel egészítik ki.^[1]

Rendszerezés

A nembe az alábbi 8-9 faj tartozik:^[3]

óriástukán (Ramphastos toco) Statius Müller, 1776
fehértorkú tukán (Ramphastos tucanus) Linnaeus, 1758 - típusfaj
aranytorkú tukán (Ramphastos ambiguus) Swainson, 1823
szivárványcsőrű tukán (Ramphastos sulfuratus) Lesson, 1830
zöldcsőrű tukán (Ramphastos dicolorus) Linnaeus, 1766
parti tukán (Ramphastos brevis) Meyer de Schauensee, 1945
feketecsőrű tukán (Ramphastos vitellinus) Lichtenstein, 1823

Ramphastos citreolaemus Gould, 1844^[4] - besorolása vitatott; egyesek a feketecsőrű tukán, míg mások a fehértorkú tukán alfajának tekintik
Swainson-tukán (Ramphastos swainsonii) Gould, 1833 - besorolása vitatott; egyesek az aranytorkú tukán alfajának tekintik

Korábban ebbe a madárnembe 6 másik tukánfaj is tartozott, azonban azokat a taxonokat más nemekbe helyezték át.

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c Short, L. L., & Horne, J. F. M. (2002). Toucans (Ramphastidae). pp. 220-272 in del Hoyo, J., Elliott, A., & Sargatal, J. eds. (2002). Handbook of the Birds of the World. Vol. 7 Jacamars to Woodpecker. Lynx Edicions, Barcelona. ISBN 84-87334-37-7
↑ Price, Roger D. & Weckstein, Jason D. (2005). The genus Austrophilopterus Ewing (Phthiraptera: Philopteridae) from toucans, toucanets, and araçaris (Piciformes: Ramphastidae). Zootaxa 918: 1-18. PDF fulltext
↑ Jacamars, puffbirds, toucans, barbets & honeyguides « IOC World Bird List. www.worldbirdnames.org . (Hozzáférés: 2016. december 31.)
↑ BirdLife International: 'Ramphastos citreolaemus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2016.2. International Union for Conservation of Nature, 2014. (Hozzáférés: 2016. november 7.)

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Ramphastos című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

ITIS szerinti rendszerbesorolás
Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 103.
List of Toucans
Toucan videos on the Internet Bird Collection

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[HBW-1] Short, L. L., & Horne, J. F. M. (2002). Toucans (Ramphastidae). pp. 220-272 in del Hoyo, J., Elliott, A., & Sargatal, J. eds. (2002). Handbook of the Birds of the World. Vol. 7 Jacamars to Woodpecker. Lynx Edicions, Barcelona. ISBN 84-87334-37-7

[2] Price, Roger D. & Weckstein, Jason D. (2005). The genus Austrophilopterus Ewing (Phthiraptera: Philopteridae) from toucans, toucanets, and araçaris (Piciformes: Ramphastidae). Zootaxa 918: 1-18. PDF fulltext

[3] Jacamars, puffbirds, toucans, barbets & honeyguides « IOC World Bird List. www.worldbirdnames.org . (Hozzáférés: 2016. december 31.)

[4] BirdLife International: 'Ramphastos citreolaemus'. IUCN Red List of Threatened Species. Version 2016.2. International Union for Conservation of Nature, 2014. (Hozzáférés: 2016. november 7.)

[1]

[2]

[3]

[4]