Rendkívül Nagy Európai Távcső
Rendkívül Nagy Európai Távcső | |
Rajz a távcsőről | |
Ország | Chile |
Típus |
|
Elhelyezkedése | |
d. sz. 24° 35′ 22″, ny. h. 70° 11′ 30″24.589300°S 70.191600°WKoordináták: d. sz. 24° 35′ 22″, ny. h. 70° 11′ 30″24.589300°S 70.191600°W | |
Rendkívül Nagy Európai Távcső weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Rendkívül Nagy Európai Távcső témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Rendkívül Nagy Európai Távcső (röviden: ELT, angolul Extremely Large Telescope) az Európai Déli Obszervatórium tervezett, 39 méter[1] tükörátmérőjű óriástávcsöve, mely, ha megépítik, a világ legnagyobb átmérőjű optikai-infravörös távcsöve lesz. A 2014-es ütemterv szerint 2024-re helyezik üzembe.[2] Az építés tervezett költsége 1055 millió euró (2011-es árfolyamon). Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) létesítményeként a távcsőnek az észak-chilei Atacama-sivatagban található Cerro Armazones ad otthont. A projekt elnevezése kezdetben European Extremely Large Telescope (Európai Rendkívül Nagy Távcső, E-ELT) volt, de az elnevezést 2017-ben megváltoztatták.
Az ELT célja, hogy bővítse asztrofizikai tudásunkat más csillagok bolygóinak, az Univerzum első galaxisainak, a szupernagy tömegű fekete lyukak és a protoplanetáris korongok vizsgálatával.
Konstrukció
[szerkesztés]A teleszkóp méretei miatt a monolitikus tükör szóba sem kerülhetett mint főtükör, helyette 798 darab hatszög alakú tükörszegmenst használ.[3] A szegmensek egyenként kb. 1,4 méter átmérőjűek és 50 milliméter vastagok, összesített fénygyűjtő felületük kb. 978 m².[1] A szegmentált megoldással sokkal egyszerűbb a teleszkóp karbantartása is. A teleszkóp látómezeje a telihold méretének kb. 10%-a.
2017-ben a németországi Schott művekben kiöntötték a főtükör első hat szegmensét kis hőtágulású Zerodur anyagból. A csiszolást és polírozást a francia Safran Reosc cég fogja elkészíteni.[3]
Az ELT közel 80 méter magas és 88 méter átmérőjű kupolája a világ legnagyobb teleszkóp számára épített kupolája lesz. Az acélból készült kupolaszerkezet felső része nagyjából 6100 tonnát, míg a távcsőszerkezet 3700 tonnát fog nyomni. Maguk a műszerek a távcső két átellenes oldalán elhelyezett, egy-egy teniszpálya méretű platformon kapnak helyet.[4] A betonból készült, henger alakú alap tetején forog majd a kupola felső része, így a hatalmas megfigyelőrésen keresztül a távcső minden irányba ki fog látni. A kupolát egy összesen 36 kocsiból álló berendezés fogja forgatni, amelynek kocsijai egyenként 27 tonnásak lesznek.
Műszerezettség[5]
[szerkesztés]A teleszkópra több tudományos műszert is szerelnek, és csupán percek alatt lehet majd egyikről a másikra váltani.
- HARMONI: High Angular Resolution Monolithic Optical and Near-infrared Integral field spectrograph (A látható és a közeli infravörös tartományban működő nagy szögfelbontású monolitikus látómező-integráló spektrográf)
- MICADO: Multi-AO Imaging Camera for Deep Observations (Multi-adaptív Képalkotó Kamera Mélyég Megfigyelésekhez)
- MAORY: Multi-conjugate Adaptive Optics RelaY (Multi-konjugált Adaptív Optikai Modul)
- METIS: Mid-infrared ELT Imager and Spectrograph (Közép-infravörös ELT Képalkotó és Spektrográf)
- HIRES: HIgh REsolution Spectrograph (Nagy Felbontású Spektrográf)
- MOSAIC: Multi-Object Spectrograph (Multiobjektum Spektrográf)
A helyszín kiválasztása
[szerkesztés]A tervezett E-ELT helyszínét hosszasan mérlegelték, megvizsgálva rengeteg lehetséges helyszínt: Argentínában, Chilében, Marokkóban és Spanyolország La Palma szigetén is. A távcső építésének helyét 2010 áprilisában választották ki: a 3060 méter magas Cerro Amazones az Atacama-sivatagban, a VLT-nek otthont adó Cerro Paranaltól mintegy 20 kilométerre van.[6]
Összehasonlításul
[szerkesztés]Az ELT 39 méter átmérőjű főtükrével a világ legnagyobb optikai földi távcsöve lesz, mellette eltörpülnek majd a világ hasonló műszerei.[4]
A működő optikai távcsövek közül az egyik legnagyobb a Kanári-szigeteki Nagy Távcső, amelynek tükre 10,4 méter átmérőjű, és összesen 36 darab hatszögletű szegmensből áll.[7] Az építés alatt álló Harmincméteres Távcső (TMT) főtükre pedig 492 darab tükörszegmensből áll majd, amelyek egyenként 1,4 méteresek lesznek.
Az ESO Nagyon Nagy Távcsöve (VLT) a világ legfejlettebb optikai távcsőrendszere, amely négy, egyenként 8,2 méteres teleszkópból, valamint négy 1,8 méter átmérőjű mozgatható kiegészítő távcsőből áll.[8]
Tudományos célok[9]
[szerkesztés]- Az univerzum első csillagainak megfigyelése
- A korai galaxisok evolúciójának tanulmányozása
- Az első részletes kép egy exobolygóról
- Az Univerzum összetételének megállapítása
- A fekete lyukak szerepe a világegyetemben
Források
[szerkesztés]Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Külső hivatkozások
[szerkesztés]- An Expanded View of the Universe - Science with the European Extremely Large Telescope (angol nyelven). ESA. (Hozzáférés: 2009. december 30.)[halott link]
- Final stage for telescope design
- Green light for ELT
- Ground Telescope to Super Size
- Record mirror for Euro telescope BBC Online August 7 2006
- "ESO Council Gives Green Light to Detailed Study of the European Extremely Large Telescope" Spaceref.com[halott link]
- ESO European Extremely Large Telescope
- Az ESO ELT honlapja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b The E-ELT in numbers (HTML). ESO. [2011. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 15.)
- ↑ Groundbreaking for the E-ELT (angol nyelven). ESO. (Hozzáférés: 2014. június 19.)
- ↑ a b „Meteor”, Budapest XLVIII. (2), 23. o, Kiadó: MCSE. ISSN 0133-249X.
- ↑ a b information@eso.org: Milyen lesz az ESO ELT távcsövének kupolája? (magyar nyelven). www.eso.org. [2021. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 7.)
- ↑ information@eso.org: Instruments | ELT | ESO (angol nyelven). elt.eso.org. (Hozzáférés: 2021. február 19.)
- ↑ E-ELT Site Chose (angol nyelven). ESO. (Hozzáférés: 2010. április 26.)
- ↑ Péter, Molnár: Rekorder óriástávcsövet adnak át a Kanári-szigeteken | csillagaszat.hu (magyar nyelven). (Hozzáférés: 2021. június 7.)
- ↑ information@eso.org: Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope) (magyar nyelven). www.eso.org. [2021. június 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. június 7.)
- ↑ E-ELT Science Case Brochure (angol nyelven) (PDF). ESO. [2011. szeptember 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 15.)