Sablonvita:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-19-2

Munkácsy Mihály szócikkét javaslom a 19. hét vége (május 7. – május 10.) /2015-19-2 sablonjába azért, mert halálának és Magyarország halottjakénti temetésének jubileumi évfordulója van. Alább idézek ehhez a szócikkből egy szakaszt. Az idézetben ott a szöveghez illő képre is az iránymutatás. *feridiák ^vita 2015. április 19., 15:20 (CEST)

Már megint kilométeres vitalapokat gyártasz. Ennek mi a bánat értelme van? Xiaolong ^Üzenő 2015. április 30., 09:00 (CEST)

Munkácsyt halála után Endenichben, a szanatóriumban ravatalozták fel, ahol fölötte a Krisztus Pilátus előtt című festményének reprodukcióját helyezték el. Közben Magyarország halottjának nyilvánították, és Budapesten állami temetést rendeztek a tiszteletére. Halála hírére gyászba borult szinte az egész ország, az országgyűlés, a főváros, amelynek díszpolgára volt, külön megemlékezett róla. Bonnból május 5-én indult a gyászvonat, amely május 6-án érkezett meg Budapestre. Hazaszállítása után a Műcsarnokban ravatalozták fel. Az épület köré kordont feszítettek, mivel százezrek rótták le kegyeletüket, és csak belépőjeggyel lehetett megtekinteni a ravatalát. Temetése május 9-én a Kerepesi úti temetõben volt, ahol végső útjára hatalmas tömeg kísérte el. A búcsúbeszédet festőtársa, Telepy Károly mondta. „A »via crucis« véget ért. A mester hosszas és kínos szenvedései után most már megnyugodhatik. Porai a hazai földdel vegyülnek össze, azzal a földdel, melyből alkotásaihoz színt, erőt és lelkesedést merített. Emlékének nemzet adózik soha el nem múló kegyelettel” – írta a Vasárnapi Ujság az 1900. évi 19. számában.