Sarlós Boldogasszony-templom (Kővágószőlős)

Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom
Egyházmegye	Pécsi egyházmegye
Védőszent	Sarlós Boldogasszony
Építési adatok
Rekonstrukciók évei	1512 (gótikus) 1763–1772 (barokk) 1974–1979 (helyreállítás)
Stílus	barokk (kívül) copf (belül)
Elérhetőség
Település	Kővágószőlős
Hely	7673 Kővágószőlős, Rákóczi utca
Elhelyezkedése
Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 05′ 00″, k. h. 18° 07′ 43″46.083372222222, 18.128630555556
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom Kővágószőlős központjában álló, részben középkori római katolikus templom.

Története

A templom középkori homlokzatának maradványai

A falu belső részén álló templom legkorábbi része, a torony a XIII. században épülhetett.

Az épületet 1512-ben átépítették, ekkor készült az az évszámos felirattal ellátott déli kapuja, amelyet sajnos ma már csak egy 1721-es egyházlátogatási jegyzőkönyvből ismerünk, kövei mára elvesztek. Ez a forrás emlékezik meg a toronyaljból nyíló nagyobb kapuról, a torony nyugati oldalának külső falképeiről és kősisakjáról, a keskeny famennyezetes hajóról és a boltozatos, gótikus szentélyről is.

A templomot és a körülötte elterülő temetőt kőkerítés övezte. Ezen belül egy kápolna és egy osszárium állt még, kívüle pedig a plébános kőháza. A gótikus épületet csak 1763–1772 között bontatta le a falu birtokosa a pécsi székeskáptalan, hogy helyére felépítsék a ma is álló, nagyobb méretű késő barokk templomot. Az újjáépítésről emlékezik meg a ma az előcsarnokban látható késő gótikus kőtábla, amelybe másodlagosan, 1772-ben vésték be az építési feliratot. Ekkor kialakították a toronyóra helyét is, ám az pénzhiány miatt több mint kétszáz évig üresen tátongott.

Berendezése a 18. század utolsó évtizedeiben készült el copf stílusban. Főoltárképét a bécsi Karl Bachmann festette. A szószék és a gyóntatószék a pécsi székesegyház Corpus Christi-kápolnájának berendezési tárgyai közül került ide, 1780 után. A jobb oldali mellékoltár fából faragott feszülete a II. József által feloszlatott Jakab-hegyi remeteházból került át a hagyomány szerint. 1784-ben a lebontott régi közelében felépült az új késő barokk stílusú plébániaház is. A 10 regiszteres orgona a pécsi Angster cég gyártmánya, 1941-ből.

Az épület egyetlen megmaradt középkori része, a torony alsó fele, az 1974–79-ben végzett műemléki helyreállítás során kapta vissza eredeti formáját.

2003. szeptember 8-a óta a Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány kezdeményezésére a mecseki szén- és uránmedence összes bányásztelepülésén, ahonnan egykor naponta indultak munkába a bányákba, így a kővágószőlősi templom tornyából is minden nap ugyanabban az időben ugyanaz a toronyzene emlékeztet a 250 éves mecseki kőszén- és a több mint 40 éves uránbányászatra.

Források

• Timár György: A Nyugat-Mecsek középkori templomai, Tájak Korok Múzeumok Kiskönyvtára, 651.
• Sarlós Boldogasszony-plébániatemplom, Kővágószőlős honlapján