Ugrás a tartalomhoz

Strasshof an der Nordbahn

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Strasshof an der Nordbahn
Strasshof an der Nordbahn címere
Strasshof an der Nordbahn címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásGänserndorfi járás
Irányítószám2231
Körzethívószám02287
Forgalmi rendszámGF
Népesség
Teljes népesség10 009 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság165 m
Terület11,64 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 19′ 10″, k. h. 16° 38′ 51″48.319444°N 16.647500°EKoordináták: é. sz. 48° 19′ 10″, k. h. 16° 38′ 51″48.319444°N 16.647500°E
Strasshof an der Nordbahn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Strasshof an der Nordbahn témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Strasshof an der Nordbahn osztrák mezőváros Alsó-Ausztria Gänserndorfi járásában. 2020 januárjában 10 767 lakosa volt.

Elhelyezkedése

[szerkesztés]
Strasshof an der Nordbahn a Gänserndorfi járásban
A Szt. Antal-plébániatemplom
A strasshofi vasútmúzeum

Strasshof an der Nordbahn a tartomány Weinviertel régiójában fekszik a Morva-mező északi részén. Területének 21,3%-a erdő, 15,3% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat egy katasztrális községben 3 településrészt: Strasshof an der Nordbahn, Bartoschviertel és Kieslingviertel.

A környező önkormányzatok: északra Auersthal, északkeletre Schönkirchen-Reyersdorf, keletre Gänserndorf, délre Markgrafneusiedl, délnyugatra Deutsch-Wagram, nyugatra Bockfließ.

Története

[szerkesztés]

Strasshof először 1300 körül szerepel az írott forrásokban. 1330 körül a melki apátság urbáriumában templomát is megemlítik. Miután a magyarok kifosztották, a falu elnéptelenedett és a későbbi évszázadokban is csak szórványosan lakták.

Az északi vasút (Nordbahn) 1838-as építése után karbantartók házai épültek Strasshofban, de jelentős fejlődésre, építkezésre csak a tolatópályaudvar 1908-as létesítésekor került sor. Ludwig Odstrčil cseh iparmágnás angol stílusú kertvárosokba tervezte letelepíteni a vasút mellé tervezett ipar zóna munkásait, de erre végül a Monarchia szétesése miatt nem került sor. A felparcellázott telkeken lassan zárt település jött létre; a folyamat a második világháború után gyorsult fel igazán. A szabályozatlan megtelepülés miatt Strasshofnak máig nincs megfelelő városközpontja. Gazdaságát az ország legnagyobb, 125 sínpáros tolatópályaudvara határozta meg, egészen 1959-ig. A település 1923-ban szakadt el Gänserndorftól.

A második világháború alatt átmeneti tábort állítottak fel Strasshofban, ahol kelet-európai kényszermunkásokat helyeztek el ideiglenesen. 1944-ben Adolf Eichmann 21 ezer magyar zsidót deportált a táborba, akiknek többsége az Eichmann és a Kasztner Rezső közötti megállapodásnak köszönhetően életben maradt. 1945 elején a pályaudvar és a település a szövetséges légibombázások következtében súlyos károkat szenvedett. A Vörös Hadsereg április 10-én szállta meg Strasshofot.

A háború után Strasshof gyorsan növekedett és 1956-ban elnyerte a mezővárosi rangot. 1947-ben addigi neve, a Straßhof (Marchfeld) Straßhof an der Nordbahn-ra változott.

A helység a 2000-as években szerzett nem kívánt hírnevet, amikor kiderült, hogy az egyik helyi lakos, Wolfgang Přiklopil elrabolta a 10 éves Natascha Kampuscht és 8 évig fogva tartotta a pincéjében.

Lakosság

[szerkesztés]

A Strasshof an der Nordbahn-i önkormányzat területén 2020 januárjában 10 767 fő élt. A lakosságszám 1939 óta dinamikusan gyarapodó tendenciát mutat, azóta négyszeresére nőtt. 2018-ban az ittlakók 85,9%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,8% a régi (2004 előtti), 5,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 61,8%-a római katolikusnak, 4,2% evangélikusnak, 1,8% ortodoxnak, 2,2% mohamedánnak, 26,1% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 46 magyar élt a mezővárosban; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (91,4%) mellett a szerbek (1,5%) és a horvátok (1,2%) alkották.

A népesség változása:

2016
9 395
2018
10 009

Látnivalók

[szerkesztés]
  • a Padovai Szt. Antal-plébániatemplom 1925-ben épült
  • a vasútmúzeum
  • a helytörténeti múzeum

Források

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Strasshof an der Nordbahn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.