Szép Szó
A Szép Szó 1936 márciusa és 1939 júniusa-augusztusa között rendszertelen időközökkel megjelent irodalmi és társadalomtudományi folyóirat volt Cserépfalvi Imre kiadásában. Alkotógárdája a városi demokrata írók legtudatosabb tömörülése volt.[1]
Szép szó magyarul nem fölcicomázott kifejezést, hanem testet öltött érvet jelent. A szép szó nem csak eszközünk, hanem célunk is. Célunk az a társadalmi és állami életforma, melyben a szép szó, a meggyőzés, az emberi érdekek kölcsönös elismerése, megvitatása, az egymásrautaltság eszmélete érvényesül.
Ignotus Pál és József Attila[3] voltak a felelős szerkesztői, Fejtő Ferenc pedig társszerkesztő volt. 1938 júliusától – miután József Attila meghalt és a többi szerkesztő emigrált – megszűnéséig Gáspár Zoltán szerkesztette. Első évfolyamát a Cserépfalvi Könyvkiadó jelentette meg, a későbbieket a Pantheon Irodalmi Intézet Rt. Hatvany Bertalan, Ignotus Pál, Németh Andor, Remenyik Zsigmond és K. Havas Géza tartoztak szűkebb szerzői körébe.[4]
Az „urbánusok” folyóirata[5] a városi demokrata írók legtudatosabb tömörüléseként jött létre, a Nyugat kompromisszumával szembehelyezkedve. A Szép Szó köre elsősorban ideológiai-publicisztikai tevékenységre összpontosította figyelmét, a szépirodalmi anyagot szinte csak kísérő jelenségnek tekintette a lapban. Ebben kivételt csak József Attila költészete jelentett. Remenyik Zsigmond, Tersánszky Józsi Jenő, Nagy Lajos és Déry Tibor prózai írásai szerepeltek gyakran benne, és a legfiatalabb költőtehetségek: Pásztor Béla, Zsigmond Ede, Salamon Ernő, Keszthelyi Zoltán, Zelk Zoltán, Vészi Endre, Benjámin László. Érdemük Ady Endre és Juhász Gyula méltó értékelése. Rendszeresen közöltek műfordításokat a szomszédos népek irodalmából. A Szép Szó szellemes és bátor csatákat vívott a szélsőjobboldali és a szélsőjobbal békülékeny nézetekkel.[6] Az 1939 szeptemberében kibocsátott 8310/1939. M.E. számú rendelet alapján, a lapok terjedelme korlátozásának örve alatt a Szép Szót is betiltották. Szerző közül többen: Fejtő Ferenc, Hatvány Bertalan, Németh Andor, Hevesi András, Ignotus Pál, Remenyik Zsigmond emigrációba kényszerültek. Gáspár Zoltán lapszerkesztő K. Havas Géza újságíró segítségével állította össze az utolsó lapszámokat.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ A Szép Szó, A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE, Akadémiai Kiadó, Budapest 1964-1966, mek.oszk.hu
- ↑ Szerkesztői üzenet, magyar-irodalom.elte.hu
- ↑ Alkotói portrék a magyar irodalomból: József Attila, a Szép Szó szerkesztője
- ↑ Új magyar irodalmi lexikon III. (P–Zs). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6807-1
- ↑ A két világháború közötti magyar újságírás egyik legragyogóbb figurája – Ignotus Pál Archiválva 2019. április 12-i dátummal a Wayback Machine-ben, mazsihisz.hu
- ↑ A Szép Szó A magyar irodalom története / VI. kötet. Akadémiai Kiadó, Budapest 1966, Szerkesztette SZABOLCSI MIKLÓS, ISBN 963-05-1639-X (sorozat), (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963-04-1645-4 (6. kötet)
Források
[szerkesztés]- Szép Szó 1936-1939, adtplus.arcanum.hu
- Galambos Ferenc (összeállító): A Szép Szó írói és írásai (1936-1939), mek.oszk.hu
- Imre Katalin: A Szép Szó és József Attila Irodalmi tanulmányok, ezredveg.vasaros.com
- Tverdota György: 79 SZÉP SZÓ, Új Forrás - 42. évf. 10. sz. (2010. december), epa.uz.ua
- Széchenyi Ágnes: A Szép Szó és a népi írók mozgalma, multunk.hu
- Kendéné Palágyi Erzsébet: Szép Szó 1936–1939. Repertórium (A Petőfi Irodalmi Múzeum Bibliográfiai Füzetei, B. sorozat 4. Budapest, 1974), library.hungaricana.hu
- Nagy Csaba: Kísérletek a betiltott Szép Szó újjászervezésére, Irodalomtörténeti Közlemények - 1985. 89. évf. 4-5. füzet
