Ugrás a tartalomhoz

Szívelégtelenség

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szívelégtelenség
A szívelégtelenség tünetei.
A szívelégtelenség tünetei.
Osztályozás
BNO-10I50
BNO-9428.0
Főbb tünetek
Adatbázisok
DiseasesDB16209
MedlinePlus000158
eMedicinemed/3552  emerg/108

radio/189 med/1367150

ped/2636
MeSH IDD006333
A Wikimédia Commons tartalmaz Szívelégtelenség témájú médiaállományokat.

A szívelégtelenség egy olyan állapot, amelyben a szívizom összehúzódó erejének, és ezzel teljesítményének csökkenése folytán a szívbeteg mindennapos tevékenysége kényszerűen korlátozott. (Lásd: NYHA stádiumok.)

Első tünetei a fizikai aktivitás közbeni fáradékonyság és légszomj.

Oka sokféle lehet, a leggyakoribb okok a szívkoszorúerek szűkülete és a magas vérnyomás-betegség, de okozhatja a szívbillentyűk hibás működése, egyes anyagcsere-betegségek (cukorbetegség, pajzsmirigy-túltengés) vagy mérgezés (például alkohol) is, sőt egy tisztázatlan eredetű elsődleges szívizom-elfajulás (cardiomyopathia) is állhat a háttérben.

A szívműködés jelentős tartalékokkal rendelkezik, ezért az okok már hosszabb ideje is fennállhatnak, amikor a szervezet keringési igénye egyéb betegség vagy állapot fellépésekor megnő és látszólag hirtelen fellép a szívelégtelenség. Ilyen kiváltó tényezőként szerepelhet a pajzsmirigy-túlműködés, a vérszegénység, egy lázas betegség, de a terhesség is.[1]

Kialakulása, okai

[szerkesztés]

Akut formája lehet nagyobb kiterjedésű AMI (akut myocardialis infarktus) következménye, de kiválthatja ritmuszavar (pl. pitvarremegés), hirtelen kialakuló magas vérnyomás, heveny billentyűkárosodás (pl. billentyű leszakadása) is.

Krónikus formáiban a szívizom nem tudja kompenzálni a normál/fokozott terhelést, mert

-Leggyakrabban koszorúér-betegség áll fenn (akár lezajlott szívinfarktussal)

-A szívizom egyéb jellegű túlterhelésnek van kitéve (pl. magas vérnyomás, vagy coarctatio aortae)

-Maga a szívizom károsodott (cardiomyopathia),[2] gyulladás (myocarditis/streptococcus utóbetegség), genetikailag meghatározott izomszerkezeti eltérés vagy egyéb ok (pl. mérgezés, tartósabb oxigénhiány stb) következtében

-A szívbillentyűk károsodottak – oka civilizált országokban legtöbbször degeneráció, meszesedés, de lehetséges veleszületett billentyűbetegség, ill. a szívbelhártya gyulladása (endocarditis: streptococcus utóbetegség[3] vagy – gyakrabban – baktériumok, gombák okozta endocarditis) következtében a szívbillentyűk deformálódhatnak és elégtelenül működnek

-A szívizom túltengésével a vérellátása nem tud lépést tartani (pl. "sportszív" egyes esetei)[4]

-A szív működését súlyosan terhelő fejlődési rendellenességek

Tünetei és felismerése

[szerkesztés]
  • Légszomj, mely terhelés közben vagy fekvő helyzetben, gyakran éjszaka is jelentkezik (ekkor a beteget felülésre kényszeríti), köhögés,
  • Csökkent fizikai teljesítőképesség, fáradékonyság
  • Étvágytalanság, teltségérzés a hasban
  • Cianózis (a bőr kékes elszíneződése) – előrehaladott esetben
  • Fogyás
  • Kezdetben jellemzően az alsó végtagokon (vagy fekvő betegeken a keresztcsont tájékán) kialakuló vizenyő
  • Sok esetben a betegség gyakorlott belgyógyászok számára radiológia vizsgálattal kiegészített egyszerű fizikális vizsgálattal is biztosan felismerhető. A modern vizsgálati eljárások sokcsatornás EKG, CT, MRI, echográfia,[5] ballisztokardiográfia[6] lényegében teljesen biztos kórismét tesznek lehetővé, ill. a betegség hátterét is felfedik.

NYHA stádiumok

[szerkesztés]

New York-i Szívbetegséggel Foglalkozó Társaság (New York Heart Association, NYHA) a következő négy stádiumba osztja a szívbeteg mindennapos tevékenységének kényszerű korlátozását:[1]

  • I. osztály: A fizikai aktivitás nem korlátozott. A szokásos fizikai terhelés nem okoz indokolatlan fáradtságot, nehézlégzést vagy anginás fájdalmat.
  • II. osztály: A fizikai aktivitás enyhén korlátozott. A szokásos fizikai tevékenység tüneteket vált ki.
  • III. osztály: A fizikai aktivitás jelentősen korlátozott. Nyugalomban a beteg panaszmentes, de már a szokásosnál kevesebb mozgás is tüneteket okoz.
  • IV. osztály: Mindennemű fizikai aktivitás rontja a beteg közérzetét. A tünetek nyugalomban is fönnállnak.

Megelőzése

[szerkesztés]

A kockázati tényezők ill. kiváltó okok elkerülése. Így legfőképpen a koszorúér-betegség megelőzése (pl. dohányzás, elhízás, zsíros táplálkozás kerülése), a magas vérnyomás felismerése és kezelése. További lehetőség a fejlődési rendellenességek megelőzése, ill. kiszűrése, ha lehet, korai korrekciója, később a streptococcus okozta fertőzések (gyermek és fiatal felnőtt korban leginkább a mandulagyulladás) teljes kikezelése.

Kezelése

[szerkesztés]

A szívelégtelenség kezelésére az Európai Kardiológiai Társaság (ESC) 2012-ben adott ki javaslatot.[7] Ezt 2016-ban frissítették. Mind a diagnózis, mind a kezelés terén elkülönítik a csökkent ejekciós frakcióval járó szívelégtelenséget (korábban szisztolés szívélegtelenség, újabban HF-REF angolul: heart failure with reduced ejection fraction) a diasztolés szívelégtelenségtől (HF-PEF, heart failure with preserved ejection fraction).

Szisztolés szívelégtelenség kezelése

[szerkesztés]

A krónikus szisztolés szívelégtelenség kezelésének célja a várható túlélés meghosszabbítása mellett a szükséges kórházi felvételek számának csökkentése és a beteg életminőségének javítása. Amennyiben a szívelégtelenséget valamilyen más, kezelhető ok okozza, úgy előbb azt rendezik. Így koszorúér (coronaria) betegségben szóba jöhet a koszorúerek ballonos tágítása ill. áthidalásos coronaria műtét (CABG = coronary artery bypass grafting), billentyűbetegségben a szívbillentyű sebészi reparációja vagy cseréje. Az életmódbeli változtatásokon túlmenően (pl. testsúlycsökkentés, só és folyadékbevitel ellenőrzése, dohányzás abbahagyása, stb.) a szívelégtelenség kezelése döntően gyógyszeres. Az ESC ajánlásában három gyógyszercsoport kap központi szerepet, melyeket ellenjavallatok hiányában gyakorlatilag minden beteg esetén előírnak. Ezek az ACE-gátlók, a Béta-receptor blokkolók és a mineralokortikoid receptor antagonisták. Vízhajtókat csak tüneti szerekként, a bokán és a lábszáron jelentkező súlyosabb vizenyő, illetve a tüdőben kialakuló pangás esetén javasolnak. Ezen gyógyszerek mellett szerepe lehet még az ivabradinnak és a digoxinnak is, bár utóbbinak a korábbi gyakorlattal ellentétben meglehetősen behatárolt az indikációja. Nem gyógyszeres kezelés egy speciális ritmusszabályozó (pacemaker), mely a tágult, és lassan összehúzódó bal kamra működését javítja – CRT (kardiális reszinkronizációs terápia). Ezt olykor kombinálják a beültethető kardioverter defibrillátorral (ICD) is.

Az ESC által 2012-ben javasolt terápiás algoritmus szisztolés szívelégtelenség kezelésére:[7]
NYHA II-IV HF-REF
ACE-gátló (alternatívaként ARB, angiotenzin receptor blokkoló) + B-blokkoló + pangás/ödéma esetén vízhajtó
Még mindig NYHA II-IV
+ MRB (mineralokortikoid receptor blokkoló)
Még mindig NYHA II-IV + bal kamrai ejekciós frakció (LVEF) ≤35% + szinusz ritmus mellett ≥70 szívfrekvencia
+ ivabradin
Még mindig NYHA II-IV, LVEF ≤35%, kérdés: QRS ≥120 másodperc?
Igen Nem
CRT (kardiális reszinkronizációs terápia) ICD (beültethető kardioverter defibrillátor)
Még mindig NYHA II-IV
digoxin és/vagy hidralazin és izoszorbid-dinitrát, végállapot esetén szívátültetés

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b http://www.medimix.hu/printer.php?cid=207 Archiválva 2009. február 28-i dátummal a Wayback Machine-ben MedimiX.hu - Szívelégtelenség - keringési elégtelenség
  2. ↑ Szívizom elfajulás (magyar nyelven). Morbus. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  3. ↑ Streptococcus utóbetegség (magyar nyelven). [2013. január 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  4. ↑ Sportszív (magyar nyelven). [2013. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  5. ↑ Echográfia (angol nyelven). [2013. június 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 25.)
  6. ↑ D C Deuchar: Ballistocardiography - Ballisztokardiográfia (angol nyelven)
  7. ↑ a b McMurray JJ, Adamopoulos S, Anker SD, Auricchio A, Böhm M, Dickstein K, Falk V, Filippatos G, Fonseca C, Gomez-Sanchez MA, Jaarsma T, Køber L, Lip GY, Maggioni AP, Parkhomenko A, Pieske BM, Popescu BA, Rønnevik PK, Rutten FH, Schwitter J, Seferovic P, Stepinska J, Trindade PT, Voors AA, Zannad F, Zeiher A; ESC Committee for Practice Guidelines. (2012. July). „ESC Guidelines for the diagnosis and treatment of acute and chronic heart failure 2012: The Task Force for the Diagnosis and Treatment of Acute and Chronic Heart Failure 2012 of the European Society of Cardiology. Developed in collaboration with the Heart Failure Association (HFA) of the ESC.” (angol nyelven). Eur Heart J. 33 (14), 1787-847. o. DOI:10.1093/eurheartj/ehs104. PMID 22611136. 

Kiegészítő információk (világháló)

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Dr. Dékány Miklós. Fulladok, dagad a bokám - A szívelégtelenség megelőzése és kezelése. SpringMed Kiadó (2008). ISBN 9789639695696 
A könyvből készült betegtájékoztató: [1][halott link]
  • Czuriga István. Szívelégtelenség. ISBN 963 226 044 9 
  • A Debreceni Kardiológiai Napok szintentartó továbbképző konferenciáinak anyagai
 Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek orvosi szakvéleménynek, nem pótolják az orvosi kivizsgálást és kezelést.
A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat.
Ez az orvostudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szívelégtelenség&oldid=27449290”