Szőrmoha
 | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||
| ||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||
| Polytrichum Hedw. | ||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Polytrichum témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Polytrichum témájú médiaállományokat és Polytrichum témájú kategóriát. |
A szőrmohák (Polytrichum) csoportja egy növény nemzetség a lombosmohák törzsén belül. A taxon magyar nevét a spóratartó tokot borító kalyptra szőrös megjelenése miatt kapta. Német nyelvterületen a "Widerton" névvel illették a szőrmohákat, mely a "Wider das antun" kifejezésből származik, mely magyarra lefordítva "bájolás,rontás elleni"-t jelent.[1]
Megjelenésük
[szerkesztés]Viszonylag erőteljes, nagy méretű mohák, melyek általában magas, laza gyepet alkotnak a talajon. Méretükből adódóan feltűnő fajok és emiatt kertekben is szívesen használják őket, például a japán mohakertek gyakori és domináns fajai a szőrmohák.
Nagyon jellegzetes a növények leveleinek felépítése. A levelek keresztmetszetét megfigyelve láthatunk egy néhány sejtrétegből álló levéllemezt, valamint arra merőlegesen több sejtből álló lemezeket, lamellákat találunk. A levélér erőteljes, a levél széle több fajnál ráhajlik a levéllemezre.
Egy speciális tulajdonsága a szőrmoha fajoknak, hogy szárukban kétféle szállítószövet elem található, egy a víz, egy pedig az asszimilátumok (cukrok, aminosavak) transzportjában vesz részt.
A spóratok egy hosszú (3–5 cm) setán (spóratoktartó nyél) helyezkedik el. A tok határozottan négyélű. Az apofizis (tok nyaka) mély barázdával csatlakozik a spóratokhoz. A spórák 12 mikrométer átmérőjűek. Éretlen állapotban a spóratokot egy szőrös, általában világosbarna, aranyszínű hártya, a calyptra borítja be. A nemzetség magyar elnevezése is innen ered, de német fajneveknél is utalnak erre a tulajdonságra, pl. Golden Frauenhaarmoose (Polytrichum commune) - aranyhaj moha.[2]
A nemzetség minden faja kétlaki.
Jellemzők
[szerkesztés]Régen a szőrmohákat gyakran használták, matracok tömőanyagának illetve a faházak szigetelésénél a farönkök közötti rések tömítésére. Mivel víz hatására jól megduzzadnak, így hajók építésénél is használták tőmítésre.
Elterjedés és élőhely
[szerkesztés]A szőrmoha nemzetség fajai megtalálhatóak az egész világon, de előnyben részesítik a savanyú talajú élőhelyeket, mint például bükk- és fenyőerdők, lápok.
Rendszertan és fajok
[szerkesztés]Régebben a Polytrichum nemzetség több fajt tartalmazott, de 1971-ben, G. L. Smith a spóratok nyílás (peristómium) morfológiája alapján egy új nemzetséget hozott létre Polytrichastrum G. L. Sm. néven. Jelenleg a Polytrichum taxonba 39 faj tartozik.[3] Magyarországon négy fajuk él.
Magyarországi fajok (Közép-Európában is gyakoriak):
- Óriás szőrmoha (Polytrichum commune)
- Boróka szőrmoha (Polytrichum juniperinum)
- Polytrichum piliferum
- Polytrichum strictum
Polytrichastrum fajok, melyek régebben a Polytrichum nemzetségbe tartoztak:
- Alpesi szőrmoha (Polytrichastum alpinum)
- Erdei szőrmoha (Polytrichastum formosum)
- Polytrichastrum longisetum
Fordítás
[szerkesztés]Ez a szócikk részben vagy egészben a Widertonmoose című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
[szerkesztés]- ↑ Heinrich Marzell: Der Widerton als Zauberpflanze. In: Zeitschrift für Volkskunde. NF Bd. 3 = Jg. 41, 1931, S. 163–171, (Digitalisat).
- ↑ Bernhard Marbach, Christian Kainz: Moose, Farne und Flechten. Häufige und auffällige Arten erkennen und bestimmen (= BLV Naturführer.). BLV, München u. a. 2002, ISBN 3-405-16323-4.
- ↑ Wolfgang Frey, Michael Stech, Eberhard Fischer: Bryophytes and Seedless Vascular Plants (= Syllabus of Plant Families. 3). 13th edition. Borntraeger, Berlin u. a. 2009, ISBN 978-3-443-01063-8, S. 145.
