Ugrás a tartalomhoz

Szelicse

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szelicse (Sălicea)
Szelicse görögkatolikus régi fatemploma
Szelicse görögkatolikus régi fatemploma
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióErdély
Fejlesztési régióÉszaknyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKolozs
KözségCsürülye
Rangfalu
KözségközpontCsürülye
Irányítószám407236
SIRUTA-kód57289
Népesség
Népesség968 fő (2021. dec. 1.)
Magyar lakosság15 (2011)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság595 m
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 40′ 32″, k. h. 23° 31′ 28″46.675593°N 23.524440°EKoordináták: é. sz. 46° 40′ 32″, k. h. 23° 31′ 28″46.675593°N 23.524440°E
SablonWikidataSegítség

Szelicse románul: Sălicea, falu Romániában, Erdélyben, Kolozs megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Tordától északnyugatra fekvő település.

Története

[szerkesztés]
A fatemplom harangja

Szelicse, Szelecse Árpád-kori település. Nevét már 1297-ben p. Zeleche néven említette oklevél.

Későbbi névváltozatai: 1367-ben p. Zelliche, 1415-ben p. Zeleche, 1760-ban Szelitse, 1733-ban Szelicsa, 1808-ban Szelestye, 1861-ben Szelitye, 1913-ban Szelicse.

1437-ben p. Zeleche nobilium de Zylwas. Szilvási (Magyarszilvási) nemesek birtoka volt. 1459-ben Bogáti László Zelesthe-i részét 20 Ft-ban zálogba adta Pongrác volt erdélyi alvajda özvegyének, Klárának. 1466-ban Bogáti András Zelesthye birtokbeli ősi részét újra cserébe adta Meggyesfalvi Alárd Lászlónak. 1467-ben Mátyás király parancsára udvari vitézét, Ernuszt Jánost és fiait, Zsigmondot és Jánost királyi adomány címén beiktatták Zelesthye egészbirtokba. 1476-ban Zelesthe a Bogátiak egészbirtoka volt.

A trianoni békeszerződés előtt Torda-Aranyos vármegye Tordai járásához tartozott.

1910-ben 569 lakosából 14 magyar, 555 román volt. Ebből 560 görögkatolikus volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
Szelicse egy régi, az 1700-as évekből való térképen