Ugrás a tartalomhoz

Szintetikus kannabinoidok

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A szintetikus kannabinoidok olyan vegyületek csoportja, mellyek nem hasonlítanak a kannabioidokra (a vadkender hatóanyagai), de képesek kapcsolódni a kannabioid receptorokhoz. Ezeket gyakran mint designer drogok-at árulják az illegális drogkereskedelmben vagy úgy adják el mint olyan drog, melynek nyugtató hatása megegyezik a marihuánáéval. Ha ezeket a szintetikus kannabinoidokat folyékony formában rásprézik tetszőlegesen választott különféle növények szárított töretére, vagy felitatják növényi törettel vagy más bázisul használható semleges hordozóanyaggal, akkor félrevezető módon mint szintetikus marihuánaként hozzák forgalomba.[1] Ezeket a "szintetikus marihuána" drogokat gyakran rekreácós célú marketingfogásokkal ajánlgatják az illegális kábítószerkereskedők.[1]

Sokféle szintetikus pszichoaktív mesterségesen előállított kannabinoid vegyület-család létezik: (pl.: AM-xxx, HU-xxx, JWH-xxx, CP xx) melyeket ráspréznek növényi töretre, átitatják a vegyülettel a növényi töretet (ami akár lehet közönséges gyomnövény is, majd különféle "szlengnéven" hozzák az illegális drogkereskedők forgalomba: Így például K2[2] és Spice[3] mindkettő mostanában gyorsan terjed és a drogfogyasztó szlengben megfelel a szintetikus kannabinoidok fogalmának.

Amikor az első kannabinoid keverékek az illegális drogkereskedelmben megjelentek a 2000-es évek elején, még hatásukat természetes növények keverékével együtt fejtették ki. Innen ered a magyar illegális drogfogyasztói szlengben elterjedt herbál elnevezés is. A 2008-ban elvégzett labóratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy ma már a természetes növényi hatóanyagok nem részei az illegális drogkereskedelemben megjelenő drogoknak, sőt kizárólag szintetikus kannabinoidok mutahatók csak ki mint "hatóanyagok", melyek ugyanolyan hatást fejtenek ki a szerverezetre mint a kannabinoidok (THC), illetve a kannabidiol (CBD). Ezek a szintetikus kannabinoidok eltérő és bonyolult felépítésű vegyületek nagy családját alkotják. Ilyen például a kannabiciklohexanol, JWH-018, JWH-073, vagy a HU-210, melyeket azért hozták létre, hogy megpróbálják kijátszani az illegális drogkereskedelemre vonatkozó jogszabályokat, azaz designer drog-okat hoztak létre, azaz a molekulát csak kis mértékben módosítva "legális" szerek jönnek létre. Ezeket különféle "szlengnevek" alatt weboldalakon és illegális kábítószerkereskedőkön keresztül árusítják. Több tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy a szintetikus kannabinoidok fogyasztása súlyos pszichózissal és halállal végződhet.[4][5][6]

A kábítószer fogyasztói az ezekkel a vegyületekkel átitatott növényi töretet füstképzéssel elégetik, majd a füstöt beszívják. Habár a szintetikus kannabinoidok a drogteszteken nem mutatnak pozitív mintát marihuánára, de a lebomlási termékeik az emberi vizeletben kimutathatóak. A szintetikus kannabinoidokat tartalmazó termékeket szinte a világ minden országában jogszabályban foglalták és kereskedelmük tiltott.

Felhasználás

[szerkesztés]

Káros hatások

[szerkesztés]

A káros hatás függ a mennyiségtől és a kábítószerkeverék összetételétől, ez alapján más és más az okozott káros hatás mértéke. A szintetikus kannabinoidok valódi kábítószerek, melyek jó eséllyel klinikailag súlyos mérgezést és halált okozhatnak[7] (valószínűleg CNS depresszió és hipotermia miatt. Számos vegyületet tiltottak be az Egyesült Államokban és számos más országban, bár a kiskapuk megmaradtak, és új esetekkel továbbra is rendszeresen találkoznak.[8][9]

Nem hivatalos tanulmányok összekapcsolják a szintetikus kannabinoidok emberi szervezetre gyakorolt káros hatását az átitatott növényi törethez adagolt egyéb illegális és potenciálisan toxikus összetevőkkel.[10] Azonban, a jelentés kitér azon gyógyászati tapasztalatokra is, melyek közvetlenül a szintetikus kannabinoidokkal kapcsolatban kerültek publikálásra. Összehasonlíva a marihuánával kannabinoid THC, a szintetikus kannabioidok káros hatásai teljesen eltérőek: így például felléphet hypertenzió (magas vérnyomás), tachykardia (szapora szívverés), myokardiális infarktus,[11] izgatottság, hányás, hallucinációk, pszichózisok, rohamok, görcsök[12] és pánikrohamok.[13][14][15][16][17] A legtöbb esetben szintetikus kannabinoid fogyasztása esetén sűrgősségi ellátás szükséges. A leggyakrabban fellépő szimptóma a felgyorsult szívverés, magas vérnyomás, hányinger, homályos látás, hallucináció és fokozott izgalom lép fel.[18] Egyéb tünetek még: epilepsziás rohamok, és akut pszichózis.[18]

Végül dokumentált halállal járó eseményt is meg kell említeni, mint a szintetkus kannabinoid-túladagolás elrettentő példáját,[19] melyben Colorado államban (USA) 2013 szeptemberében hárman haltak meg szintetikus kannabinoid kábítószerrel való visszaélés következtében.[20]


Detektálása a testnedvekből

[szerkesztés]

Farmakológiája

[szerkesztés]

Rokoni kapcsolat a marihuánával

[szerkesztés]

A szintetikus kannabinoidok listája

[szerkesztés]

CBD analógok

[szerkesztés]

Gyakrabban előforduló egyéb adalékanyagok

[szerkesztés]

Legális gyógynövények mint a kábítószerben előforduló egyéb adalékok

[szerkesztés]

Története

[szerkesztés]

Az első szintetikus kannabinoidokat az 1940-es években Roger Adams szintetizálta. A kannabinoidok korai kutatásai a tetrahydrocannabinol vagy "THC"-ra mint fő psychoaktív vegyületre és annak nyugtató hatására koncentrálódtak, mely a vadkenderből került kivonásra. Más természetes kannabinoidok mint a cannabidiol vagy "CBD" jóval kevésbé váltak tanulmányok alanyaivá. A legtöbb szintetikus kannabinoidok analógok THC-vel.

Az első generációs THC analógok (synhexyl, nabilon, nabitan, nantradol) a THC molekulán alapuló vegyületek, melyet egy fenolos hidroxilcsoport észterezésével, a pentil oldallánc bővítésével és leágazásával vagy a benzopirángyűrűben oxigén helyettesítésével nyertek.[21] Ezeket az analógokat klasszikus (HU-210, biciklikus (CP-55,940 és triciklusos (CP-55,244 csoportokra lehet csoportosítani. A Tritium-jelölt kannabinoidok, mint a [3H] CP-55,940 a 90-es évek elején a kannabinoidreceptor felfedezésében játszottak szerepet.[22]

A Nabilon mint hányáscsillapító került a klinikai gyógyászatba 1981-ben. A szintetius THC (marinol, dronabinol) 1985-ben mint hányáscsillapító 1991-ben mint étvágygerjesztő került a gyógyászatba.[23]

A második generációs THC analógok az alábbi vegyületek származékait tartalmazzák: anandamid (metanandamid), aminoalkylindol (WIN 55,212-2), pyrrole, pyrazole (SR-141716A), és indene (BAY 38-7271).

Szelektív kannabinoid receptor ligandumok
  CB₁ CB₂
Agonista Noladin éter HU-308, JWH-133
Antagonista SR-141716A, LY-320135, AM-251 SR-144528, AM-630

A HU-210 nyilvánvalóan a jelenleg legerősebb kannabinoid. Ez a vegyület 800-szor erősebb hatású mint a THC egereken végzet vizsgálatok szerint. Az AM-404 (egy paracetamol metabolit) egy endocannabinoid sejtek felvételének gátlója, ami által meghosszabbítja hatásuk időtartamát.[24] A Nabitan, O-1057 és a TMA vízben oldva.

2009 januárjában a német Freiburgi Egyetem kutatói bejelentették, hogy a "Spice" nevű hatóanyaga egy szintetikus kannabinoid CP 47,497 eddig nyilvánosságra nem hozott analógja.[25] Egy hónappal később a CP 47,497 dimetil-hexil-, dimetil-oktil- és dimetil-nonil-csoporttal együtt homologók jogszabályba foglalták és illegális kereskedelmüket betiltották.[26][27]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b Roland Macher: Synthetic Marijuana. FBI Law Enforcement Bulletin. (Hozzáférés: 2012. július 22.)
  2. Mary Carmichael: K2: Scary Drug or Another Drug Scare?. Newsweek, 2010. március 4. (Hozzáférés: 2010. november 24.)
  3. What's the buzz?: Synthetic marijuana, K2, Spice, JWH-018 : Terra Sigillata. Scienceblogs.com. (Hozzáférés: 2010. november 24.)
  4. http://www.newsweek.com/synthetic-marijuana-deaths-tripled-year-342453
  5. http://www.huffingtonpost.com/entry/synthetic-marijuana-linked-to-seizures-psychosis-and-death_us_5899f9d6e4b0406131395f53
  6. https://www.livescience.com/55382-why-does-synthetic-marijuana-make-people-act-like-zombies.html
  7. Forráshivatkozás-hiba: Érvénytelen <ref> címke; nincs megadva szöveg a(z) Perraudin nevű lábjegyzeteknek
  8. (2015) „Synthetic cannabinoid-related illnesses and deaths”. N. Engl. J. Med. 373 (2), 103–107. o. DOI:10.1056/nejmp1505328. PMID 26154784. 
  9. (2015) „Synthetic cannabinoids”. Am. J. Med. Sci. 350 (1), 59–62. o. DOI:10.1097/MAJ.0000000000000466. PMID 26132518. 
  10. Fake pot that acts real stymies law enforcement”, 2010. február 17. (Hozzáférés: 2010. április 21.) 
  11. Mir, A (2011. december 1.). „Myocardial infarction associated with use of the synthetic cannabinoid k2.”. Pediatrics 128 (6), e1622–7. o. DOI:10.1542/peds.2010-3823. PMID 22065271. 
  12. Schneir, AB (2011. december 13.). „Convulsions Associated with the Use of a Synthetic Cannabinoid Product.”. Journal of Medical Toxicology 8 (1), 62–4. o. DOI:10.1007/s13181-011-0182-2. PMID 22160733. 
  13. Jeanna Bryner: Fake Weed, Real Drug: K2 Causing hallucinations in Teens. LiveScience, 2010. március 3. (Hozzáférés: 2010. április 21.)
  14. (2010) „Spice drugs as a new trend: Mode of action, identification and legislation”. Toxicology Letters 197 (3), 157–62. o. DOI:10.1016/j.toxlet.2010.06.002. PMID 20566335. 
  15. Auwärter, V. (2009). „'Spice' and other herbal blends: harmless incense or cannabinoid designer drugs?”. Journal of mass spectrometry : JMS 44 (5), 832–837. o. DOI:10.1002/jms.1558. PMID 19189348. 
  16. (2010) „Warning: Legal synthetic cannabinoid-receptor agonists such as JWH-018 may precipitate psychosis in vulnerable individuals”. Addiction 105 (10), 1859–60. o. DOI:10.1111/j.1360-0443.2010.03119.x. PMID 20840203. 
  17. (2010) „The synthetic cannabinoid Spice as a trigger for an acute exacerbation of cannabis induced recurrent psychotic episodes”. Schizophrenia Research 118 (1–3), 309–310. o. DOI:10.1016/j.schres.2009.12.001. PMID 20056392. 
  18. a b Legal highs linked to psychosis”, 'New Zealand Herald', 2014. április 5. 
  19. (2011) „Phase I hydroxylated metabolites of the K2 synthetic cannabinoid JWH-018 retain in vitro and in vivo cannabinoid 1 receptor affinity and activity”. PLoS ONE 6 (7), e21917. o. DOI:10.1371/journal.pone.0021917. PMID 21755008. PMC 3130777. 
  20. Coffman, K.. „Colorado probes three deaths possibly linked to synthetic marijuana”, Reuters , 2013. szeptember 6.. [2015. november 15-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2014. január 30.) 
  21. Structure-Activity Relationships of the Cannabinoids, vol. 79, NIDA Research Monograph, U.S. Department of Health and Human Services, 1987, <http://archives.drugabuse.gov/pdf/monographs/79.pdf>. Hozzáférés ideje: 2016-03-02 Archiválva 2015. július 23-i dátummal a Wayback Machine-ben Archivált másolat. [2015. július 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. szeptember 16.)
  22. Roger Pertwee (2006), "Cannabinoid pharmacology: the first 66 years", British Journal of Pharmacology 147: 163–171, DOI 10.1038/sj.bjp.0706406
  23. The Medicalization of Cannabis, vol. 40, Wellcome Witnesses to Twentieth Century Medicine, Wellcome Trust Centre for the History of Medicine at UCL, 2010, <http://www.histmodbiomed.org/sites/default/files/44870.pdf>
  24. Raphael Mechoulam & Lumir Hanuš (2004), "The cannabinoid system: from the point of view of a chemist", Marijuana and Madness: Psychiatry and Neurobiology, Cambridge University Press, pp. 1–18
  25. Hauptwirkstoff von "Spice" identifiziert (german nyelven). pr.uni-freiburg.de, 2009. szeptember 19. (Hozzáférés: 2016. november 16.)
  26. Modedroge Spice wird per Eilverordnung verboten (német nyelven). Spiegel, 2009. január 21. (Hozzáférés: 2022. október 20.)
  27. BGBl I Nr. 3 vom January 21, 2009, 22. BtMÄndV vom 19. Jan 2009, S. 49–50 (német nyelven). [2009. február 5-i dátummal az eredetiből archiválva].

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Synthetic cannabinoids című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]
  • A szintetikus drogok világa. Diszkódrogok, drogfogyasztók, szubkultúrák; szerk. Demetrovics Zsolt; Animula, Bp., 2000