Ugrás a tartalomhoz

Szirmai Albert

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szirmai Albert
Életrajzi adatok
Születési névSchönberger Albert
Született1880. július 2.
Budapest
Elhunyt1967. január 15. (86 évesen)
New York[1]
IskoláiOrszágos Magyar Királyi Zeneakadémia (–1906)
Pályafutás
Műfajokoperett, sanzon
Híres dalCintányéros cudar világ
Tevékenységzeneszerző
IPI-névazonosító00581637625
A Wikimédia Commons tartalmaz Szirmai Albert témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szirmai Albert (Eredeti neve Schönberger Albert;[2] [3] Budapest, 1880. július 2. – New York, 1967. január 15.) magyar zeneszerző, karmester.

Élete

[szerkesztés]

Izraelita vallású családban született, a pesti Schönberger Miksa Max (1842–1905) és a vágújhelyi Rosenzweig Anna (Netti) Ernesztina (1845–1909) legkisebb, hetedik gyermekeként. Szülei 1869. március 2-án házasodtak össze.

Neves operettkomponista, aki az első magyar kabarédalok szerzője is volt. Poétikus és invenciózus muzsikája igazi művészre vall. 200-nál is több kabarédalt is írt, de komoly muzsikát is komponált.

A muzikalitás fiatalon, egy zongora alatt kuporodva találta meg, ahonnan nagyobb testvérei zeneóráit figyelte.

A Zeneakadémián Szendy Árpád (zongora) és Koessler János (zeneszerzés) tanítványa volt. Egy osztályba járt Kodály Zoltánnal, Weiner Leóval, Jacobi Viktorral.

Az 1906-os végzés után a Pester Lloyd és a Polgár c. lapok zenekritikusa lett. Pályafutása elején a komolyzenével kísérletezett, írt balettszvitet, nyitányt, vonósnégyest és több zongoraművet, franciás ihletésű Hat zongoradarabja újszerű volt a magyar zenei palettán.

1907-től a Népszínház vígopera korrepetitora. ekkor mutatták be első színpadi művét, A sárga dominót, ami 200-szor ment táblás házakkal. Ettől az évtől kezdve karmester volt a Modern Színház Cabaret-ben, majd az Andrássy úti Színházban. Első nagy sikerét két évvel később a Rajna Ferenc szövegére írt Táncos huszárokkal aratta, ekkor fordult az operettek felé. 1916-ra elkészült a fülbemászó zenével és groteszk komikummal megírt Mágnás Miska, amely rövid idő alatt Bécsben, Berlinben és Milánóban is bemutatásra került, ez pályája csúcsát is jelentette. Később még két sikeroperettet alkotott, a Gróf Rinaldót és a Mézeskalácsot.

Operettjeit 1928-ig a Király Színház vitte színpadra. Bécsben, Berlinben és Londonban is bemutatták darabjait. Heltai Jenő, Gábor Andor, Babits Mihály valamint Szép Ernő verseire írt dalokat. 1928-tól haláláig New Yorkban élt. A Chappel zeneműkiadó cég tanácsadója, majd művészeti igazgatója lett. Zeneszerzőként már nem volt olyan aktív, mint hazájában, melynek oka részben az volt, hogy a Broadway stílusához nem tudott alkalmazkodni. Műveit egy darabig postán küldte haza, de egy idő után leginkább csak mások munkájával foglalkozott.

Amerikában olyan kaliberű zenészeknek segített elindulni a pályán, mint Leonard Bernstein és George Gershwin, 1939 és 1945 között Magyarországon nem játszhatták műveit zsidó származása miatt. A második világháború utáni években többször hazalátogatott, de sosem költözött vissza. 86 évesen, New Yorkban halt meg.

Művei

[szerkesztés]

Színpadi művek

A Színházi adattárban, 1946-tól regisztrált bemutatóinak száma: 83..[4]

  • A sárga dominó (Budapest, 1907)
  • Bálkirálynő (vígopera, 1908)
  • Táncos huszárok (Budapest, 1909)
  • A ferencvárosi angyal (1911)
  • Mexikói lány (1912)
  • A mozikirály (bemutató: Budapest, 1913. szept. 20.)
  • Ezüstpille (énekes játék, Budapest, 1914. május 9., Vígszínház)
  • Mágnás Miska (Budapest, 1916. febr. 12.)
  • Kék orgonák (1918)
  • Gróf Rinaldo (Budapest, 1918)
  • Harangvirág (Budapest, 1918)
  • Mézeskalács (Budapest, 1923. december 15.)
  • Alexandra (Budapest, 1925)
  • Éva grófnő (Budapest, 1928)
  • A balerina (Budapest, 1931)
  • A kalóz (1933)
  • Tabáni legenda (1957)
  • Tündérlaki lányok (Budapest, 1964. január 29., Fővárosi Operettszínház)

Film

  • Mágnás Miskából 1948-ban nagy sikerű film készült Keleti Márton rendezésében, a főbb szerepekben Latabár Kálmán, Latabár Árpád, Gábor Miklós, Mészáros Ági, Németh Marika és Sárdy János játszott.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  2. ↑ Archivált másolat. [2008. december 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 19.)
  3. ↑ Születési jegyzék. familysearch. (Hozzáférés: 2022. július 18.) A jegyzet rovatban ez áll: ... vezetékneve a 28905/901 belügyminiszteri jóváhagyással Szirmaira változtattatott. 1901 május 1.
  4. ↑ 2013 május 30. -i lekérdezés

Források

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szirmai_Albert&oldid=27427519”