Ugrás a tartalomhoz

Sztyeppei bölény

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sztyeppei bölény
Evolúciós időszak: Középső pleisztocén - középső holocén, 1,8–0,005 Ma
Az állat csontváza
Az állat csontváza
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Laurasiatheria
Csoport: Scrotifera
Csoport: Ferungulata
Csoport: Patások (Ungulata)
Rend: Párosujjú patások (Artiodactyla)
Csoport: Ruminantiamorpha
Alrend: Kérődzők (Ruminantia)
Alrendág: Pecora
Öregcsalád: Bovoidea
Család: Tülkösszarvúak (Bovidae)
Alcsalád: Tulokformák (Bovinae)
Nemzetség: Tulkok (Bovini)
Alnemzetség: Bovina
Nem: Bölény (Bison)
Hamilton Smith, 1827
Faj: B. priscus
Tudományos név
Bison priscus
Bojanus, 1827
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sztyeppei bölény témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sztyeppei bölény témájú kategóriát.

A sztyeppei bölény (Bison priscus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó fosszilis faj.[1]

Előfordulása

[szerkesztés]

A sztyeppei bölény a mai Eurázsia és Észak-Amerika füves pusztáinak egykori lakója volt, a középső pleisztocén és a középső holocén korszakok között, azaz 1,8 millió és 5400 évvel ezelőtt. Az elterjedése magába foglalta a mai Brit-szigeteket, Európát, Közép-Ázsiát, Szibéria északi és északkeleti részeit, a Bering-földhídat, valamint Észak-Amerikát Északnyugat-Kanadától egészen Mexikóig.[2][3][4][5][6][7][8][9][10][11][12]

Alfajai

[szerkesztés]

Eddig három alfaját azonosították (az alfajok nem ABC-sorrendben, hanem kifejlődésük szerint vannak listázva):[13]

  • Bison priscus priscus
  • Bison priscus mediator
  • Bison priscus gigas

Kifejlődése

[szerkesztés]

Feltételezések szerint ez az állat a dél-ázsiai Bison palaeosinensisból fejlődött ki; tehát ugyanott és ugyanakkor, amikor az őstulok (Bos primigenius) jelent meg; emiatt a két állat későbbi leszármazottainak kövületeit néha összetévesztik. A sztyeppei bölény kortárs volt az európai Bison schoetensackival és európai bölénnyel (Bison bonasus), valamint a mai Japánon élt Bison hanaizumiensisszal és az észak-amerikai hosszúszarvú bölénnyel (Bison latifrons).[5][6][14][15][16]

Ez a tulokfaj a holocén közepén halhatott ki; helyét az európai bölény vette át. 2016-ban egy elhamarkodott kutatás arra a következtetésre jutott, hogy az európai bölény a sztyeppei bölény és az őstulok hibridje.[17][18] Az európai barlangrajzokon úgy a sztyeppei bölény, mint az európai bölény is megtalálható.[19]

Megjelenése

[szerkesztés]

Ez a bölényfaj főleg az amerikai bölénynek (Bison bison) az erdei alfajára hasonlít. A marja 2 méter magas, testtömege 900 kilogramm lehetett. A szarvhossza több mint 50 centiméter, a szarvhegyek közti távolság 1 méter volt.[20][21]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. "Steppe Bison" Archiválva 2010. december 12-i dátummal a Wayback Machine-ben. – Yukon Beringia Interpretive Centre. Beringia.com. Retrieved on 2013-05-31.
  2. Kirkdale Cave (Pleistocene of the United Kingdom). [2021. február 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. január 14.)
  3. Вестник Кирилло-Белозерского музея 9 (Май 2006) О. Яшина, Т.В. Цветкова – Кирилловский бизон. Kirmuseum.ru. Retrieved on 2013-05-31.
  4. Vasiliev, S. K. (2008). „Late pleistocene bison (Bison p. priscus Bojanis, 1827) from the Southeastern part of Western Siberia”. Archaeology, Ethnology and Anthropology of Eurasia 34 (2), 34–56. o. DOI:10.1016/j.aeae.2008.07.004. 
  5. a b Kurosawa, Y.. „モノが語る牛と人間の文化 - ② 岩手の牛たち”. LIAJ News, 29–31. o. (Hozzáférés: 2016. április 6.) 
  6. a b (2009) „First record of Late Pleistocene Bison from the fissure deposits of the Kuzuu Limestone, Yamasuge,Sano-shi,Tochigi Prefecture,Japan”. Bull.Gunma Mus.Natu.Hist., 47–52. o. (Hozzáférés: 2018. december 3.) 
  7. (2016) „The Yukagir Bison: The exterior morphology of a complete frozen mummy of the extinct steppe bison, Bison priscus from the early Holocene of northern Yakutia, Russia”. Quaternary International 406, 94–110. o. DOI:10.1016/j.quaint.2015.11.084. 
  8. Yeong-Seok Jo, John T. Baccus, John Koprowski, 2018, Mammals of Korea, p.30, National Institute of Biological Resources of Korea
  9. (2009) „A late Pleistocene steppe bison (Bison priscus) partial carcass from Tsiigehtchic, Northwest Territories, Canada”. Quaternary Science Reviews 28 (25–26), 2734–2742. o. DOI:10.1016/j.quascirev.2009.06.012. 
  10. (2015. június 17.) „Hunting the Extinct Steppe Bison (Bison priscus) Mitochondrial Genome in the Trois-Frères Paleolithic Painted Cave”. PLOS ONE 10 (6), e0128267. o. DOI:10.1371/journal.pone.0128267. ISSN 1932-6203. PMID 26083419. PMC 4471230. 
  11. Hunting the Extinct Steppe Bison (Bison priscus) Mitochondrial Genome in the Trois-Frères Paleolithic Painted Cave
  12. (2017) „A middle Holocene steppe bison and paleoenvironments from the Versleuce Meadows, Whitehorse, Yukon, Canada”. Canadian Journal of Earth Sciences 54 (11), 1138–1152. o. DOI:10.1139/cjes-2017-0100. 
  13. (2016) „First Complete Skull of a Late Pleistocene Steppe Bison ( Bison priscus ) in the Iberian Peninsula”. Ameghiniana 53 (5), 543–551. o. DOI:10.5710/AMGH.03.06.2016.2995. 
  14. HASEGAWA Y.,OKUMURA Y., TATSUKAWA H. (2009. november 5.). „First record of Late Pleistocene Bison from the fissure deposits of the Kuzuu Limestone, Yamasuge,Sano-shi,Tochigi Prefecture, Japan”. Gunma Museum of Natural History and Kuzuu Fossil Museum 13, 47–52. o. 
  15. Kurosawa Y.. „モノが語る牛と人間の文化 – ② 岩手の牛たち”, LIAJ News No.109- Oshu City Cattle Museum p. 29-31 
  16. Bison hanaizumiensis - TrekGEO
  17. (2016) „Early cave art and ancient DNA record the origin of European bison”. Nature Communications 7, 13158. o. DOI:10.1038/ncomms13158. PMID 27754477. PMC 5071849. 
  18. (2018) „Incomplete lineage sorting rather than hybridization explains the inconsistent phylogeny of the wisent”. Communications Biology 1, 13158. o. DOI:10.1038/s42003-018-0176-6. PMID 30374461. PMC 6195592. 
  19. Briggs, H.: Cave paintings reveal clues to mystery Ice Age beast. BBC.com , 2016. október 19. (Hozzáférés: 2016. október 19.)
  20. (2016. június 25.) „The Yukagir Bison: The exterior morphology of a complete frozen mummy of the extinct steppe bison, Bison priscus from the early Holocene of northern Yakutia, Russia”. Quaternary International 406, 94–110. o. DOI:10.1016/j.quaint.2015.11.084. 
  21. McPhee, R. D. E.. Extinctions in Near Time: Causes, Contexts, and Consequences. Springer, 262. o. (1999). ISBN 978-0306460920 

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Steppe bison című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

[szerkesztés]