Templom
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
A templom olyan építmény, amely a különböző vallásokban Isten vagy istenségek tiszteletére és kultuszra szolgál.
Etimológia
[szerkesztés]A név eredetileg azt a helyet jelölte, melyet a római madárjós a jóslás céljára a földön botjával elkerített.[1]
A temno, temnere, kivágni, kihasítani jelentésű latin igéből származik. Magyarázata: „elkerített terület”, „szent hely”, „a közönségesből kiszakított különleges terület”, „szentélykörzet”.
A keresztény vallások szakrális építményét jelölő szó eredete a római castrum főpontjára vezethető vissza: a cardo és a decumanus metszéspontjának a neve volt templum. Miután a középkori Európában – és azóta is – a templum környékére épült az istenháza, kézenfekvő volt a templum → templom elnevezés.
A templum egyébként is felszentelt helyet jelentett, amely a görög temenosz átvétele, ez pedig az É-temen-anki zikkurat nevéből származik.
Elnevezései
[szerkesztés]
Az egyes vallások saját elnevezést használnak a templomaikra.
Kereszténység
[szerkesztés]A keresztény vallás magyar nyelven ma általánosságban a templom szót használja (az európai nyelvekben a templom megnevezésére többnyire a latin ecclesia szónak megfelelő kifejezés szolgál, mely egyszersmind az egyházat mint közösséget is jelöli). Egyes templomokat szerepüktől függően a kápolna, katedrális (székesegyház) vagy a bazilika elnevezés illet. Ilyen esetek még a szerzetesházhoz kapcsolódó kolostortemplom, és a külön névvel illetett egyházközségi főtemplom, a plébániatemplom.
A protestáns templomok neveit gyakran imaház vagy gyülekezet névvel is illetik.[forrás?]
A Jehova Tanúi elnevezésű vallási felekezet temploma a királyságterem.[2]
A mormonok esetén megkülönböztetik a zsinagógával analóg gyülekezeti ház és a jeruzsálemi templommal analóg Szent Templom fogalmát.
Judaizmus
[szerkesztés]Az ókori zsidó vallásban egyetlen templom létezett, a jeruzsálemi templom. Ezt azonban Titus római hadvezér seregei Kr. u. 70-ben lerombolták, és azóta nem épült újjá. Ezért az izraelita istentisztelet azóta a vallás másik típusú (áldozatbemutatásra nem használható) istentiszteleti helyein zajlik, melyeknek elnevezése zsinagóga.
A reformzsidók a templom elnevezést is használják a zsinagógára, de az ortodox zsidók egy része ezt a szóhasználatot a jeruzsálemi templom kizárólagos volta miatt elutasítja.
Iszlám
[szerkesztés]A muszlim templom neve mecset vagy dzsámi.
Zoroasztrizmus
[szerkesztés]A tűztemplom a zoroasztrizmus istentiszteleti helye; gyakran nevezik dar-e mehr (perzsa), vagy agijari (gudzsaráti) néven.
Hinduizmus
[szerkesztés]A hindu templom neve hindiül mandir, tamil nyelven kovil.
Dzsainizmus
[szerkesztés]A dzsainista templomot derazarnak hívják.
Szikhizmus
[szerkesztés]Buddhizmus
[szerkesztés]A korai buddhizmusban három épülettípus fejlődött ki: kolostorok (vihára), relikviák épületei (sztúpa) valamint szentélyek és imatermek (csaitja). A vihára és a szanghárám is olyan épületek, amelyben a szerzetesek az esős évszak alatt tartózkodtak.
A sztúpák Ceylonban dágóba (=erelyeszekrény) néven ismertek. A japán buddhizmusban a templom neve tera.
A vallási gyakorlatok megváltozásával egyetemben a sztúpák fokozatosan beépültek a csaitja-grihákba, azaz az imatermekbe.
Az indiai építőművészet sztúpájából fejlődött ki a Távol-Keleten a pagoda. A kolostortemplomokat Thaiföldön Wat néven ismerik.
Egyéb
[szerkesztés]- A régi pogány vallások templomaira általánosságban a templom szót használjuk, például Zeusz-templom.
- Az ókori Mezopotámiában a templom egy formája volt a zikkurat.
Történelem
[szerkesztés]
A vallás a kezdetektől fogva az emberi élet szerves része volt.[3][4] A templomok őseinek a megalitikus kultúrák építményei tekinthetők. A legkorábbi ilyen emlékeknek a mai Törökországban, Göbekli Tepe ásatási területén talált 12 000 éves körtemplomok tekinthetők.[5]
Az ókori templomokban őrizték az istenszobrokat és a kultikus tárgyakat. Bennük vagy előttük felállított oltárokon mutatták be a különböző áldozatokat.
A zsidó vallás kultuszhelye a jeruzsálemi templom volt. A zsidó nép több száz éven keresztül mutatott be ezen a helyen áldozatokat JHVH (Isten) tiszteletére.
A keresztények kezdetben magánházaknál tartották az istentiszteleteket, illetve a keresztényüldözések idején a katakombákat is használták kultuszhelyül. Nagy Konstantin türelmi rendelete után (313 -mediolanumi ediktum) megindult a nagyobb arányú keresztény templomépítkezés. Ebben az időben (és a középkor folyamán is) számos pogány templomot, illetve európai zsinagógát is keresztény templommá alakítottak át.[6]
Jellegzetesek a közép-amerikai templompiramisok, amelyek minél magasabbak voltak, annál "közelebb" voltak az istenekhez a rajtuk levő szentélyek és a bennük imádkozó papok.
Japán vallás
[szerkesztés]
A japán templomok az intézményesített buddhista vallásgyakorlat központjai. Kezdetben (6-8. század) építészeti és vallási szempontból egyaránt nagy hatást gyakoroltak rájuk a kínai és koreai templomrendszerek, amelyeket Japán azonban idővel a saját vallásgyakorlatához és a kialakuló szekták igényeihez igazított. A templomok rendszerint valamelyik buddhista szektához tartoznak.[7]
Építészet
[szerkesztés]A különböző történelmi korszakokban egyes építészeti stílusok kifejezetten vallási építmények számára jöttek létre. A templomépítészeti struktúrák a katonai vagy uralkodói struktúrákhoz hasonlóan az eltanult példákon át váltak bizonyos építészeti stílusok fő túlélőivé. Például a görög és a római templomépítészet komoly hatást gyakorolt az egész nyugati építészetre. Ugyanakkor a magánerőből épült úgynevezett alapítványi templomok építészete eltérhetett a kanonikus elvektől.
Ókori építészet
[szerkesztés]- Ókori egyiptomi templomépítészet
- Az ókori Mezopotámia vallása
- Ókori görög művészet
- Jeruzsálemi templom (ókori zsidó)
Iszlám
[szerkesztés]Buddhizmus
[szerkesztés]- Buddhista építészet
- Japán buddhista építészet
- Kínai buddhista építészet
- Thai templomépítészet
- Főbb buddhista templomok listája
Hinduizmus
[szerkesztés]Dzsainizmus
[szerkesztés]Rádzsasztánban és Gudzsarátban a dzsain templomra a "derasar" szót használják. A baszti vagy baszadi is jellemzően egy dzsain szentély vagy templom.[8]
A szabadban épült templomaik fantasztikus szépségűek, művészi kivitelűek, építőanyaguk gyakran értékes márvány. A templomok belsejében, a szentélyben áll Dzsina szobra, körös körül kis fülkékben a kisebb tírthankara szobrok.
A dzsaina templomok Mahávíra első prédikációs csarnokáról adott korai leírásokat tükrözik, rendszerint tornyot is építenek rájuk, amelyek egyesek szerint a dzsainák kozmográfiáját jelképezi, de talán az axis mundinak tekintett Méru-hegyre utal.[7]
Képek
[szerkesztés]-
Medinet Habu: az előudvar oszlopai (Egyiptom) -
Középkori pagoda Mianmarban -
Buddhista templom Tibetben -
Nyatapola-templom (hindu), Bhaktapur (Nepál) -
Akshardham-templom (hindu) Delhiben (India) -
-
.jpg)
Kereszténység
[szerkesztés]A hagyományos katolikus templom az ókori Egyiptomban alkalmazott elvet követi. Sírhelyül is szolgáló altemploma a halottak föld alatti világát (→ kétszintes kápolna), oszlopos járószintje, képekkel díszített oldalfalai a mi világunkat szimbolizálja, a fal- és oltárképek az Úr, Jézus földi életének eseményeit, a szentek evilági cselekedeteit ábrázolják, a mennyezet csillagos mintája vagy mennyországot ábrázoló freskója az eget jelképezi.[9] Sok egykori templom tengelyét nyugat-keleti fekvésben építették meg, hogy az épület belső elrendezése olyan, hogy a hívők és a celebráló pap (papok) kelet felé fordulva imádkoznak.
Templomstílusok, történet
[szerkesztés]A templom, mint szimbólum
[szerkesztés]Kereszténység
[szerkesztés]- Avagy nem tudjátok-é, hogy a ti testetek a bennetek lakozó Szent Léleknek temploma, amelyet Istentől nyertetek; és nem a magatokéi vagytok?
- Mert áron vétettetek meg; dicsőítsétek azért az Istent a ti testetekben és lelketekben, amelyek az Istenéi. (I. Kor. 6:19-20)
A Biblia alapján testünk Isten tulajdona, amely a Szent Lélek temploma. Hogy megszenteltessünk és tiszták maradjunk, meg kell tisztítanunk a Lélek templomát minden tisztátalanságtól. Szükséges, hogy mértékletesek legyünk mindenben, az evésben és az ivásban. Isten azt kívánja tőlünk, hogy úgy gondozzuk a testünket, hogy az lakhelyül szolgáljon a Szent Lélek számára.
Dániel és társainak a története a Bibliában[10] az utókor tanulságára írattak meg. Tiszta lényük, szép megjelenésük, világos érzelmeik jó szokások tanújelét mutatták, amelyekkel azokat tünteti ki a természet, akik a törvényeit betartják. A szellemi képesség, a testi erő, a hosszú élet meghatározott törvényektől függenek. Isten, aki a Természetet alkotta, nem fog közbenjárni, hogy megóvja az embereket a természeti törvények áthágásainak következményeitől.
A kéjelgő, ínyenc étvágy rabláncra fűzi az embereket. Az ártalmas anyagokkal megterhelt, tisztátalan vér elhomályosítja az erkölcsi és értelmi erőket, és felkelti s megerősíti az aljas testi szenvedélyeket. Isten Lelke nem jöhet segítségünkre és nem segíthet a meg minket a keresztényi jellem tökéletesítésében, ameddig engedve megromlott testi kívánságainknak megkárosítjuk az egészségünket.[11]
- Szeretteim, kérlek titeket, tartóztassátok meg magatokat a testi kívánságoktól, a melyek a lélek ellen vitézkednek (Péter 1. levele 2:11)
Hinduizmus
[szerkesztés]A jógában a testet a lélek templomának tekintik. Bizonyos testtartásokkal (ászana) és légzésgyakorlatokkal (pránájáma) a jóga egészségessé tesz és jó közérzetet biztosít, amivel az egyén szilárdabbá teszi a "templomát". Nyugaton a fizikai erőnlét ugyan öncélúvá vált, a tradicionális jógarendszerben azonban ez csak az első lépés az Isten-megvalósítás útján. A jógi megtanulja uralni a testét és az elméjét, hogy elérje végső célját: Isten szolgálatát.[12]
Az indiai építészeti kézikönyvek a templomot közvetlenül a testhez hasonlítják: a templomkapu a száj, a templomkupola a fej. Ahogyan a lélek a koponyavarraton keresztül távozik a másvilágba a halál pillanatában, ugyanúgy a kupolát oromdísz fúrja át. A templom belső szentélye a lélek helye az emberi testben. Mivel a templom az emberi testet jelképezi, a templomba való belépés egyben a belső utazás kezdete is önmagunk mélyére. A templom szívében álló istenalak az istenséggel való találkozás szimbolikus mása lényünk legbelsejében.[13]
Kapcsolódó cikkek
[szerkesztés]- Keresztény templomépítészet
- Istentisztelet
- Pagoda és sztúpa (buddhizmus)
- Mandir (hinduizmus)
- Iszlám építészet
- Zsinagóga (judaizmus)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Uj Lexikon 6. (1936): Templom
- ↑ https://www.jw.org/hu/konyvtar/folyoiratok/wp20100501/mit-neveznek-jehova-tanui-kiralysag-teremnek/. (Hozzáférés: 2022. december 8.)
- ↑ Gecse Gusztáv: Vallástörténet
- ↑ http://www.ancient.eu/religion/
- ↑ Archivált másolat. [2017. augusztus 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. május 6.)
- ↑ Vallástörténeti kislexikon
- ↑ a b Akadémiai Kiadó: Világvallások, 2009
- ↑ http://www.kamat.com/glossary/?whoID=234
- ↑ Jankovics Marcell: A Nap könyve
- ↑ Dániel 1: 5-20
- ↑ Ellen G. White: Étrend és táplálkozás
- ↑ Steven J. Rosen: India rejtett kincse, 154. oldal, 2006.
- ↑ Mircea Eliade: Sacred Space. In: The Encyclopedia of Religion, New York, 1987.
További információk
[szerkesztés]