Terep
| Terep (Trip) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Északnyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Szatmár |
| Község | Bikszád |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bikszád |
| Irányítószám | 447057 |
| SIRUTA-kód | 137096 |
| Népesség | |
| Népesség | 2487 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 38 |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 47° 55′ 28″, k. h. 23° 22′ 35″47.924502°N 23.376484°EKoordináták: é. sz. 47° 55′ 28″, k. h. 23° 22′ 35″47.924502°N 23.376484°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Terep település Romániában, Szatmár megyében.
Fekvése
[szerkesztés]Szatmár megyében, Avasújvárostól északkeletre, Bujánháza és Bikszád között fekvő település.
Története
[szerkesztés]Terep neve az oklevelekben 1493-ban szerepel először, ekkor már mai nevén írták.
A település az Avassági uradalomhoz tartozott és sorsuk is egy volt egészen a 18. századig.
A 18. században a település határában birtokot szereztek a gróf Károlyiak, gróf Telekiek, gróf Kornis, a báró Wesselényi, Eötvös, Dobai, Sepsi, Nagy, Szirmay családok, a Becsky család, majd a Kovács család is.
A 20. század elején nagyobb birtokosa nem volt.
Terep határába esett a Bakó tanya és Bikszád fürdő egy része is.
A település a trianoni békeszerződés előtt Szatmár vármegye avasi járásához tartozott.
Nevezetességek
[szerkesztés]- Görögkatolikus temploma - 1805-ben épült.
Források
[szerkesztés]- Szatmár vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1908.