Traktor-negyed
Traktor-negyed | |
Közigazgatás | |
Település | Brassó |
Alapítás ideje | 1940-es évek |
Népesség | |
Teljes népesség | 26 899 fő (2011)[1] +/- |
Földrajzi adatok | |
Távolság a központtól | 4 km |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 40′ 06″, k. h. 25° 36′ 23″45.668200°N 25.606500°EKoordináták: é. sz. 45° 40′ 06″, k. h. 25° 36′ 23″45.668200°N 25.606500°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Traktor-negyed témájú médiaállományokat. |
A Traktor-negyed (románul: Tractorul) Brassó városrésze, mely az 1946-ban létesített és 2007-ben megszűnt Uzina Tractorul Brașov traktorgyár mellett alakult ki. Főleg panelházakból áll, melyekben a gyár dolgozói laktak.
Fekvése
[szerkesztés]A város északi részén helyezkedik el, a vasút és a Száraz-Tömös által közrezárt területen. Nyugaton a Bertalan-negyed, délen a városközpont határolja. Észak–déli irányban a December 13. sugárút szeli ketté.
Története
[szerkesztés]1925-ben itt alapították az IAR Brașov repülőgépgyárat. A második világháborúban lebombázták, és az épen maradt felszereléseket elvitték az oroszok háborús kártérítés gyanánt. Az üzem 1946-ban, traktorgyárként indult újra, Sovromtractor néven; itt készítették az első román traktort. Az 50-es években a gyárnak 15 000 alkalmazottja volt, ez Brassó munkaképes lakosságának a felét jelentette. 1954-ben, a SovRom-ok felszámolása után a román állam tulajdonába került, és Uzina Tractorul Brașov név alatt működött tovább.
Az iparvállalatokkal párhuzamosan lakótelep is épült; az első panelházakat 1948–1950 között húzták fel. A következő évtizedek során a lakótelep összenőtt Brassó városával.
1959-ben itt építették föl a Rulmentul csapágygyárat, 1978-ban pedig a Hidromecanica 2 alkatrészgyárat. A 80-as években a csapágygyárnak 8500, a traktorgyárnak 24 000 alkalmazottja volt, és évi 62 000 mezőgazdasági gépet gyártottak; ezeket több mint 40 országba exportálták. 1927 és 2003 között a negyednek külön futballcsapata volt, a FC Tractorul Brașov. A városrészt villamosjárat kötötte össze az Astra-negyeddel.
Az 1989-es rendszerváltás után a gyárakat privatizálták, és azok hamarosan tönkrementek. A traktorgyár 2007-ben megszűnt és a következő évek során lebontották, helyén irodaépületeket és egy bevásárlóközpontot emeltek.
Leírása
[szerkesztés]2011-es adatok szerint a negyed 26 899 lakost számlál. A gyárak bezárásával párhuzamosan a városrész is hanyatlásnak indult, és jelenleg Brassó egyik legrosszabb hírű negyedeként tartják számon.[2] Két általános iskola, két középiskola, egy futballstadion és egy fedett korcsolyapálya található itt.
2010-ben a lakosok indítványozták a negyed és több utca átkeresztelését, mivel a névadó Tractorul gyár már megszűnt, az utcanevek legtöbbje pedig munkásosztályra, nehézipari munkára utal.[3] Az átnevezések azonban máig sem történtek meg.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Primăria Municipiului Brașov: Strategia de dezvoltare. brasovcity.ro, 2011. (Hozzáférés: 2016. december 21.)
- ↑ „Tractorul este cel mai murdar cartier din Brașov”, Adevărul, 2011. szeptember 13. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
- ↑ „Dispare cartierul Tractorul?”, brasov.ro, 2010. augusztus 20.. [2016. november 20-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2016. november 19.)
Források
[szerkesztés]- Catrina, Constantin; Lupu, Ion. Județele patriei – Brașov (román nyelven). Bukarest: Editura Sport-Turism (1980)
- Epuran, Gheorghe. Țara Bârsei (román nyelven). Bukarest: Editura Uniunii de Cultură Fizică și Sport (1962)
- Vrânceanu, Ovidiu. „Hidromecanica, cea mai veche fabrică din Brașov, a intrat în faliment”, Bună ziua Brașov, 2015. április 22. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
- „România furată: Tractorul Brașov”, Digi 24, 2014. április 8. (Hozzáférés: 2016. november 19.)
- Istoric pe larg (román nyelven). ROMAN Autocamioane Brașov. [2016. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. január 10.)