Vágbánya
| Vágbánya (Bohunice) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Illavai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1229 | ||
| Polgármester | Peter Hajdúch | ||
| Irányítószám | 018 52 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | IL | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 773 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 104 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 241 m | ||
| Terület | 7,04 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 01′ 12″, k. h. 18° 11′ 44″49.020000°N 18.195556°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 12″, k. h. 18° 11′ 44″49.020000°N 18.195556°E | |||
| Vágbánya weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vágbánya témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Vágbánya (1899-ig Bohunicz, szlovákul Bohunice) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, az Illavai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Illavától 4 km-re északnyugatra, a Vág jobb partján fekszik.
Története
[szerkesztés]1229-ben "Bohwnycz" néven említik először. Magyar nevét híres kőbányájáról kapta. 1409-ben "Bohunicz", 1439-ben "Bohonycze" alakban említik a korabeli források. Helyi és poroszkai nemesi családok birtoka volt, majd a 14. század elején az oroszlánkői váruradalom része. A 16. században a horvát eredetű Jakusich család birtoka, ezután a Mednyánszky és Rizner családé volt. A 18. – 19. században a Jeszenák család volt a földesura. 1598-ban 48 ház állt a településen. 1712-ben 31 adózója volt. 1784-ben 81 házában 106 családban 569 lakos élt. 1828-ban 90 háza és 731 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel, szeszfőzéssel foglalkoztak. Egykor kőbánya működött itt.
A 18. század végén Vályi András szerint " BOHUNICZ. Tót falu Trencsén Vármegyében, birtokosa Jeszenák Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Pruszkához nem meszsze, egyenes, és szép helyen Vág vize mellett, lakosai munkás, és nem szegény Emberek, nevezetes vagyonnyaihoz ’s jó termékenységéhez képest, első Osztálybéli."[2]
A 19. század közepén Fényes Elek szerint " Bohunicz, tót falu, Trencsén vgyében, Pruszka mellett: 722 kath., 8 zsidó lak., termékeny első osztálybel határral. F. u. Jeszenák. Ut. p. Trencsén."[3]
A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 612, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 746 lakosából 738 szlovák volt.
2011-ben 734 lakosából 719 szlovák volt.
Híres személyek
[szerkesztés]- Egyes források szerint itt született Godra Mihály (1801-1874) evangélikus lelkész és gimnáziumi tanár Újverbászon Bács megyében.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A Mednyánszky család neogótikus kastélya az 1860-as években épült.
- A temetőben álló Mednyánszky-sírbolt 1866-ban épült neogótikus stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Az Illavai járás települései | ||
|---|---|---|
Illava (Ilava) | ||
Bolesó (Bolešov) · Borcsic (Borčice) · Dúlóújfalu (Dulov) · Felsőtölgyes (Horná Poruba) · Kasza (Košeca) · Kaszaváralja (Košecké Podhradie) · Köveskő (Kameničany) · Lédec (Ladce) · Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom) · Mikosfalva (Mikušovce) · Oroszlánkő (Vršatské Podhradie) · Poroszka (Pruské) · Szalonca (Slávnica) · Szedmerőc (Sedmerovec) · Széppatak (Krivoklát) · Tohány (Tuchyňa) · Újtölgyes (Nová Dubnica) · Vágbánya (Bohunice) · Vöröskő (Červený Kameň) · Zsolt (Zliechov) |  | |
