Váradi Aranka
Váradi Aranka | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1886. március 11. Budapest |
Elhunyt | 1966. január 5. (79 évesen) Mallorca |
Házastársa | Fekete Sándor Bánffy Miklós |
Gyermekei | Bánffy Katalin |
Iskolái | |
Díjai | |
További díjak | Farkas–Ratkó-díj (1908) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Váradi Aranka témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Váradi Aranka, születési nevén: Várady Aranka Gizella Mária (Budapest, 1886. március 11. – Mallorca, 1966. január 5.) magyar színésznő, Váradi Antal leánya.
Pályafutása
[szerkesztés]Apja dr. Váradi Antal (1854–1923) bölcseleti doktor, drámaíró, a Kisfaludy Társaság tagja és a Petőfi Társaság főtitkára, magyar királyi udvari tanácsos, országos színművészeti akadémiai igazgató,[1] anyja windsori Hickmann Gabriella (1855–1945) volt.[2] A Színiakadémia színész- és a Zeneakadémia énektagozatán végezte tanulmányait. 1903-ban került a Nemzeti Színházhoz, az intézménynek 1923-tól örökös tagja volt. Eleinte csak kisebb szerepeket játszott, majd hamarosan a Nemzeti Színház legnagyobb művészei közé került. 23 éves volt, amikor első sikerét aratta Henrik Ibsen Vadkacsa című darabjában Hedvig szerepében. „Alakításait a bensőség, a lélekábrázolás mélysége és igazsága jellemezte. Kulturált beszéde, mozgásának bája hozzájárult sikeréhez. Komoly tónusú szerepei közül kiemelkednek: Margit (Goethe: Faust), Cordelia (Shakespeare: Lear király), Herma (Herczeg Ferenc: Biróné) stb.”
1908-ban elnyerte a Farkas–Ratkó-díjat. Gyakorta megfordult vidéken és Pécsett is. Utolsó fellépésére 1947-ben került sor, ezt követően külföldre költözött.
Német, francia, angol, olasz és spanyol nyelven beszélt.[3]
Magánélete
[szerkesztés]Első férje dr. Fekete Sándor (1885–1972) orvos volt, aki 1921-től vezette a Szövetség utcai kórházat, később alapítója és igazgatója volt a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumnak.[4] 1916. július 27-én házasodtak Budapesten, a Józsefvárosban.[5] 1924-ben elváltak.[6] Váradi Aranka Bánffy Miklós gróffal intendánsságának első napjaiban ismerkedett meg, aki később házasságot kötött vele Budapesten, a Józsefvárosban, 1939. január 25-én.[7] Az Est (napilap) 1939. február 28-i számában olvasható róla egy pár soros hír a „Tarka-barka” rovatban: „A szinházi világban nagy meglepetést keltett, hogy Váradi Aranka, a Nemzeti Szinház örökös tagja férjhez ment. Gróf Bánffy Miklós vette el feleségül."
Fontosabb szerepei
[szerkesztés]- Hedvig (Ibsen: A vadkacsa);
- Cleopatra (George Bernard Shaw: Caesar és Cleopatra);
- Anna (Shaw: Tanner John házassága);
- Puck (Shakespeare: Szentivánéji álom);
- Cordelia (Shakespeare: Lear király);
- Margit (Johann Wolfgang von Goethe: Faust);
- Nóra (Ibsen);
- Roxane (Rostand: Cyrano de Bergerac);
- Céliméne (Molière: Misanthrope);
- feleség (Dario Niccodemi: Árnyék);
- Natália (Turgenyev: Egy hónap falun).
Díjai
[szerkesztés]- Farkas–Ratkó-díj (1908)
- A Nemzeti Színház örökös tagja (1923)
- Corvin-koszorú (1940)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Várady Antal
- ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Várady Antalné Hickmann Gabriella
- ↑ Színházi Élet – 1923/43. szám, 44. old.
- ↑ Naplóm (részletek) Korunk, 2002. december
- ↑ Bp. VIII. ker. állami házassági anyakönyv 730/1916. folyószám.
- ↑ A budapest kir. tszék. 1.P.38761/4-1924. sz. ítélete.
- ↑ Bp. VIII. ker. állami házassági anyakönyv 116/1939. folyószám.
Források
[szerkesztés]- Magyar színházművészeti lexikon
- Magyar színművészeti lexikon 408. old.
- Magyar színművészeti lexikon 409. old.
- Bánffy Miklós estéje. Levelek. Váradi Aranka naplója 1944-1952. Közzéteszi Marosi Ildikó. Polis könyvkiadó, Kolozsvár, 2002
- Magyar életrajzi lexikon
További információk
[szerkesztés]- Blaha Lujza emlékalbum. Szerk. Porzsolt Kálmán. [Bp.], Blaha Lujza Emlékbizottság, [1927]
- Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. [Bp.], Béta Irodalmi Rt., [1937]
- Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Bp., 1940
- Színészeti lexikon. Szerk. Németh Antal. Bp., Győző Andor, 1930
- Színház az egész!... Játékos színháztörténeti kaleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeáll. Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005