Ugrás a tartalomhoz

Vékonybajszú tőkehal

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vékonybajszú tőkehal
rajz a halról
rajz a halról
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Paracanthopterygii
Rend: Tőkehalalakúak (Gadiformes)
Család: Tőkehalfélék (Gadidae)
Nem: Merlangius
(Geoffroy, 1767)
Faj: M. merlangus
Tudományos név
Merlangius merlangus
(Linnaeus, 1758)
Szinonimák
  • Gadus euxinus Nordmann, 1840
  • Gadus merlangus Linnaeus, 1758
  • Gadus merlangus euxinus Nordmann, 1840
  • Gadus merlangus merlangus Linnaeus, 1758
  • Merlangius merlangius (Linnaeus, 1758)
  • Merlangius merlangus euxinus (Nordmann, 1840)
  • Merlangius merlangus merlangus (Linnaeus, 1758)
  • Merlangus linnei Malm, 1877
  • Merlangus merlangus (Linnaeus, 1758)
  • Merlangus merlangus euxinus (Nordmann, 1840)
  • Merlangus vulgaris Fleming, 1828
  • Odontogadus merlangus (Linnaeus, 1758)
  • Odontogadus merlangus euxinus (Nordmann, 1840)
  • Odontogadus merlangus merlangus (Linnaeus, 1758)
Elterjedés
Élőhelye
Élőhelye
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Vékonybajszú tőkehal témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vékonybajszú tőkehal témájú médiaállományokat és Vékonybajszú tőkehal témájú kategóriát.

A vékonybajszú tőkehal (Merlangius merlangus) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe és a tőkehalfélék (Gadidae) családjába tartozó faj.

Nemének egyetlen faja.

Előfordulása

[szerkesztés]
két példány egy akváriumban

A vékonybajszú tőkehal elterjedési területe az Atlanti-óceán északkeleti része, Izlandtól Portugáliáig. Egyéb előfordulási helyei a Barents-tenger délkeleti része, a Fekete-, az Égei- és az Adriai-tenger. A Földközi-tenger északnyugati részén eléggé ritka.

Megjelenése

[szerkesztés]

Ez a halfaj általában 23,5 centiméter hosszú, de akár 70 centiméteresre is megnőhet. Az eddigi legnagyobb kifogott vékonybajszú tőkehal 3,110 kilogrammot nyomott. Hosszúkás, elnyúlt testén kis fej található. Az állán ülő tapogatószálak kicsik vagy hiányzanak. Az oldalvonal feji szakasza pórusokban végződik. Háti része sárgásbarna, sötétkék vagy zöld; oldalai sárgásszürkék; hasa fehér vagy ezüstös. A mellúszók felső tövén gyakran sötét folt látható.

Életmódja

[szerkesztés]

Tengeri hal, amely 10-200 méteres mélységekben látható, azonban általában 30-100 méter mélységben tartózkodik. Mérsékelt övi tőkehal. Az iszapos, homokos, kavicsos tengerfenéket kedveli. Tápláléka krill, rákok, puhatestűek, soksertéjűek, fejlábúak és kisebb halak. Csak életének első éve után vándorol ki a nyílt tengerre.

Lernaeocera branchialisok egy felboncolt halból

Legfeljebb 20 évig él.

A Lernaeocera branchialis nevű evezőlábú rákok (Copepoda) a vékonybajszú tőkehal legfőbb élősködői.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az ikrák szabadon lebegnek a nyílt tengeren. Az ivadék és a fiatal példányok gyakran társulnak a medúzákkal. Felnőtt korukra, többségüknek, az ivadékra jellemző állon levő tapogatószálak visszafejlődnek. Íváskor, a nőstény nem rakja le egyszerre az összes ikráját.

Felhasználása

[szerkesztés]

A vékonybajszú tőkehal jelentős gazdasági értékkel bír. A sporthorgászok is kedvelik. A városi akváriumok szívesen tartják. Frissen, fagyasztva, sózva, füstölve vagy szárítva árusítják. Sülve, főve fogyasztható.

Képek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]