Ugrás a tartalomhoz

Verena Wagner Lafferentz

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Verena Wagner Lafferentz
Született1920. december 2.
Bayreuth
Elhunyt2019. április 19. (98 évesen)
Nußdorf
Állampolgárságanémet
HázastársaBodo Lafferentz
SzüleiWinifred Wagner
Siegfried Wagner
Foglalkozásazeneszerző
Sablon • Wikidata • Segítség

Verena Lafferentz-Wagner (Bayreuth, 1920. december 2. – Nußdorf, 2019. április 19.)[1][2] Winifred és Siegfried Wagner negyedik gyereke és legfiatalabb lánya, a német zeneszerző, Richard Wagner legfiatalabb unokája, egyúttal Liszt Ferenc dédunokája volt.[3]

Apja, Siegfried Wagner, 61 éves korában halt meg, ekkor Verena Wagner 10 éves volt. Verena Wagner R. Wagner egykori villájában, a bayreuthi Wahnfried-villában nőtt fel testvéreivel, a középiskola után egy obernkircheni képzésben vett részt. Gyerekeit egyedül nevelő, angol születésű anyja, Winifred Wagner Adolf Hitler fanatikus csodálójának számított. Hitler, aki nagymértékben kedvelte Wagner zenéjét, 1923-ban a zeneszerző által alapított Bayreuthi Ünnepi Játékokon került ismeretségbe a Wagner-családdal, később közeli kapcsolatot tartott fenn Verena anyjával, Winifred Wagnerrel; híresztelések szerint az is felmerült, hogy Hitler feleségül veszi. A családban „Wolf bácsiként” szólított Hitler a gyerekeiről szinte a sajátjaiként gondoskodott.[3]

1940-ben Verena Wagner és Hitler is szóbeszéd tárgya lett, szorosabb, bizalmasabb kapcsolatuk miatt,[4] bár állítások szerint Hitlert feszélyezte, hogy a nyilvánosság hogyan fogadná a közöttük levő több mint három évtizednyi korkülönbséget.[3]

Sokak állítása szerint, Hitler örömmel vette volna feleségül Richard Wagner unokáját, a huszonéves, életvidám Verena Wagnert, aki gyakori látogatója és nyaraló vendége volt a berchtesgadeni rezidenciáján, ha Hitler alapjaiban nem ellenezte volna az ilyen nagy korkülönbségűek közötti házasságot. Verena Wagner Hitler egyik legszókimondóbb kritikusának hírében állt – mind kulturális, mind aktuális témákban -, melyet kabinetjének egyik tagja sem merészelt volna megtenni.[5]

1943-ban Verena Wagner Bodo Lafferentz felesége lett, férje 1933-tól a náci párt tagja, emellett 1939-től magas rangú SS tisztként, (SS- Obersturmbannführer), teljesített szolgálatot az SS-hez tartozó Faji és Települési Hivatalban (Rasse- und Siedlungsamt). A flossenbürgi koncentrációs táborhoz tartozó részlegen a kísérleti rakétaközpont irányítója volt, míg sógora, Wieland Wagner a fesztivál számára kapott munkásokat a lágerből.[3][6] Bodo Lafferentz a második világháború alatt átalakult, gyakorlatilag a náci állam irányítása alatt álló Bayreuthi Ünnepi Játékok, azaz az úgynevezett „Kriegsfestspiele“ jegyeladásáért is felelős szervezője volt. A második világháború után Verena Lafferentz-Wagner férjét a szövetségesek náci ellenes eljárásai során internálták, majd 1949-ben szabadon engedték.[3] Házasságukból öt gyerekük született: Amélie (1944–), Manfred (1945–), Winifred (1947–), Wieland (1949–) és Verena (1952–).[7]

Verena Lafferentz-Wagner elkötelezett támogatója volt a bayreuthi Wahnfried-villának Richard Wagner Múzeummá történő átalakításának.[8] A múzeum 1973-ban nyílt meg. Lafferentz-Wagnernek a Wagner-család többi tagjától eltérően nem voltak művészi ambíciói, a Bayreuthi Ünnepi Játékokon, ill. Wagner tiszteletére rendezett más zenei megemlékezéseken való alkalmankénti megjelenését kivéve.[3] Verena Lafferentz-Wagner 2003-ban részt vett többek között a Koppenhágában megrendezett nemzetközi Richard Wagner kongresszuson, ahol a Dán Királyi Operaházban A walkür előadása díszvendégeként fogadták, Margrethe királynő, Henrik herceg - a Wagner kongresszus patrónusa -, valamint Wolfgang, Gudrun Wagner és Birgit Nilsson társaságában.[9] 2007 februárjában díszvendégként ő nyitotta meg Wagner műveit megszólaltató nagyszabású koncertet Bulgáriában, Szófiában.[10][11] Kerülte a reflektorfényt, csaknem észrevétlen maradt jelenléte Bayreuthban 2013 májusában, amikor nagyapja születésének 200. évfordulóját ünnepelték, csak amikor unokahúga, Daphne Wagner felhívta a közönség figyelmét rá, köszöntötték tapssal az őszhajú, idős hölgyet.[8][12]

Verena Lafferentz-Wagner visszavonultan élt a család nyári otthonában, a németországi Überlingenhez tartozó Nußdorfban, a Bodeni - tó partján, közel a svájci határhoz. Wagner utolsó unokájaként 2019-ben Nußdorfban hunyt el otthonában, 98 éves korában.[3]

Wagner Lafferentz több nemzetközi Wagner társaságnak tiszteletbeli tagja volt, a Richard Wagner Alapítvány alelnöke, valamint a Bayreuthi Ünnepi Játékok vezető testületének tagja.[13]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ "Sie war die letzte Enkelin von Richard Wagner", Manuel Brug, Die Welt, 23 April 2019
  2. ↑ Traueranzeige Verena Lafferentz–Wagner, Süddeutsche Zeitung vom 24. April 2019
  3. ↑ a b c d e f g Sam Roberts: Verena Lafferentz, 98, Last of Wagner Grandchildren, Is Dead. The New York Times, 2019. április 23. (Hozzáférés: 2019. április 24.)
  4. ↑ Metapolitics: From Wagner and the German Romantics to Hitler by Peter Viereck. Published by Transaction Publishers (2004) ISBN 0-7658-0510-3
  5. ↑ Caesars in Goose Step by William D. Bayles. Publisher: Kennikat Press, Port Washington (1969) ISBN 978-0-8046-0021-7
  6. ↑ “Bayreuth, the Outer Camp of Flossenbürg Concentration Camp” (2003)
  7. ↑ Siegfried Wagner's Children
  8. ↑ a b Verena Lafferentz-Wagner, Richard Wagners letzte Enkelin stirbt mit 98 Jahren. t-online.de, 2019. április 23.
  9. ↑ Archived copy. [2008. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. november 29.) Wagner Society of Scotland newsletter
  10. ↑ "Wagner's Granddaughter Opens Grand Concert in Sofia", 13 February 2007
  11. ↑ "Simeon Saxe-Coburg Gotha Received Wagner's Granddaughter" Archiválva 2011. július 6-i dátummal a Wayback Machine-ben, 13 February 2007]
  12. ↑ Elhunyt Wagner utolsó unokája. fidelio, 2019. április 25. (Hozzáférés: 2019. május 25.)
  13. ↑ Wagner in USA Today

További információ

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Verena_Wagner_Lafferentz&oldid=25951096”