Vita:Mustafa Kemal Atatürk
Új téma nyitása
Ebből a szócikkből szerepelt érdekesség a kezdőlapon a következő szöveggel: Tudtad-e, hogy…
|
Helyesírás
[szerkesztés]Miért "Musztafa" ("Mustafa" helyett), ha tudjuk, hogy a törökök latin betűkkel írnak? Lehet hogy születésekor méh arab betűkkel írtak, de Ő vezette be a latin írást (ahogy a cikkben is szó van róla), akkor miért nem írjuk mi is latin betűkkel??? - Gaja 2005. április 6., 12:00 (CEST)
- Ez egy igen jó kérdés! Most megnéztem itthon egy lexikonban, ahol szintén sz-szel írják: „Atatürk, Kemal, 1934-ig Musztafa Kemal”. Úgy tűnik, amikor felvette az Atatürk vezetéknevet, onnantól a Musztafát nem használta, és a Kemal volt a keresztneve. Tehát a Musztafa nevet még akkor használta, amikor arab betűkkel írtak, ezért így helyes az írása. (Viszont akkor a cikk címe nem egészen helyes, mert vagy Musztafa Kemal, vagy Kemal Atatürk...) Alensha 2005. április 6., 13:28 (CEST)
- Megnéztem a török wikiben ott Mustafa Kemal Atatürk-ként szerepel. Úgy gondolom, hogy számunkra is ez lehetne az etalon... - Gaja 2005. április 6., 15:03 (CEST)
- Ja, akkor jó, én csak az angolt néztem. :) Alensha 2005. április 7., 22:37 (CEST)
Én még soha nem láttam, hogy magyar kiadványban s-sel írták volna. Mindig csak sz-szel. Valószínűleg tradicionálisan így helyes Gubb
- és nem lehet hogy egyszerűen csak azért sz-szel mert magyaros átírást használunk?? az Isztambul-t is sz-szel írjuk meg m-mel pedig eredetilg Istanbul.... --Teemeah 2006. március 10., 21:06
Kiegészítés
[szerkesztés]Lassan lassan minden részt kiegészítek, aztán jó lenne jelölni majd kiemelt cikknek :) --Timiş postaláda 2007. január 20., 14:51 (CET)
- Jó lenne... szimpi az ürge, végre egy olyan diktátor, akit nem nevez senki annak. Jól managelte magát ;). Fleisch István: Atatürk és kora c. könyvét ismered? És lehet, hogy Matúz József: Az Oszmán Birodalom története is tartalmaz egy s más hasznos infót (az ifjútörököket belőlük kapartam össze).--Mathae قلني 2007. január 20., 15:56 (CET)
- Flesch Istvánét olvastam, most Patrick Kinross könyvét olvasom és imááádom, nagyon részletes. A diktátorságról: muszáj volt neki :D másképp hogy reguláz át demokráciára egy évszázadokig alárendelt szerepben élő népet, akik csak az 1910-es években ébredtek rá, hogy törökök és nem oszmánok :D Atatürk katonai és politikai zseniii volt, és nem véletlen, hogy 70 millió török (meg néhány magyar) is Ata-nak hívja ;) Nőiesen bevallom, hogy mikor a temetési procedúráját olvastam én - szégyen nem szégyen - bőgtem, ahogy Anitkabirban is mikor meghallottam a hangját felvételről.... Ataaaaa --Timiş postaláda 2007. január 20., 16:08 (CET)
Előttem nem kell mentegetned, mondom, szimpatikus :D. --Mathae قلني 2007. január 20., 16:18 (CET)
- Nem mentegetem, csak kifejezem csodálatomat :D --Timiş postaláda 2007. január 20., 16:19 (CET)
- Mondjuk a katonai zseni kitétellel kapcsolatban nem vagyok teljesen meggyőzve. A görög hadsereget leverni nem nagy művészet, 1897-ben a szultánnak is sikerült :D. (Igaz, Mussolini sokkal komolyabb erők élén kudarcot vallott ellenük, de az olasz haderő külön történet). Gallipoliban meg ott voltak a németek is azért... de politikusként minden elismerésem az övé.--Mathae قلني 2007. január 20., 16:21 (CET)
- hát én most olvasom a patrick kinross-féle könyvet és abban nagyon sok példát hoz a katonai zsenialitására. például hogy többször javasolt iylen-oylan műveleteket (amiket enver pasa nem fogadott el, mert tartott atatürktől és nem akarta hogy előrébb lépjen a ranglétrán), és aztán ezek mindegyikéről kiderült, hogy a helyes lépések lettek volna. A németek is többször kikérték a anácsát, plusz galliponiál (épp most olvasom) musztafa előre megmondta hol fognak landolni az allied erők, de Liman von sanders véleménye más volt és máshová irányította át a csapatokat. Musztafa saját indíttatásból felvitte az általa irányított csapaokat Koca Cemenre, ahol szerinte az angolok már jöttek felfelé - és igaza volt (tulajdonképpen parancsot tagadott). szóval hiába volt ott a német parancsnokság, atatürk rengeteg saját döntést hozott, helyesen. Több dolgot is megjósolt katonai szempontból (hogy szerinte hol és mikor várhatóak támadások - és mindegyikben igaza lett), + ő már az elején megmondta hogy a török hadseregnek védelemre kellene berendezkednie, mert hosszú háború lesz, de Enver hősködni akart és mindenféle hülye támadásokat indított (amiket kemal ellenzet) (pl orosz hadjárat, egyiptom). saja a magyarországon fellelhető atatürkirodalom nem túl átfogó... a kinross-féle könyvet tartják a legjobbnak a témában. atatürkről írom a szakdogám ;) --Timiş postaláda 2007. január 20., 16:34 (CET)
- Laikus vagyok, elhiszem, ha te mondod. Na igen, Enver pasa megint külön történet... illetve ez az egész ifjútörök bagázs. A kedvencem, amikor 1918-ban elindulnak felszabadítani Turkesztánt, amikor az angolok már lassan Anatóliában vannak :D--Mathae قلني 2007. január 20., 16:40 (CET)
- Az én kedvencem hogy enver azt hitte egyetlen török brigáddal kiverheti az angolokat egyiptomból ja és há persze azt se felejtsük el, hogy a szultán puccs esetében is háttérben volt, csak véletlenül került a hős megmentő szerepébe..magyarul egy jó nagy f--- volt :D --Timiş postaláda 2007. január 20., 16:49 (CET)
"when in 1913 the British general Sir Henry Wilson visited [Turkey] he met Enver and Cemal in Consantinople. Neither of them impressed him by their military capacity. No more did the other officers he met. But he made one exception. 'There is a man called Mustafa Kemal', he said, 'a young staff colonel. watch him, he may go far'" (Patriock kinross: Atatürk. p. 58. :))) --Timiş postaláda 2007. január 20., 21:16 (CET)
Rágalmazások és forrás nélküli állítások
[szerkesztés]kivettem a pedofíliára vonatkozó "állítást", a kedves szerzője legyen szíves forrásokkal igazolni, mert ez rágalmazásnak minősül, én ilyet sehol nem olvastam Atatürkről, pedig elég sok könyvet elolvastam róla.... --Timiş vitaláda 2007. július 24., 10:24 (CEST)
Szerepe a törökországi népírtásban
[szerkesztés]örmeny,görög es syria emberek mészarloya volt ez az ember .nem hős.az adolf hitler példa képe
- kedves névtelen, Atatürk volt azon kevesek egyike aki legkorábban felismerte Adolf Hiteler veszélyét.. azon kívül Atatürk 1938-ban halt meg, vagyis még a Holokauszt, a zsidók tömeges lemészárlása, és a II. világháború kezdete ELŐTT. Szóval mielőtt gyűlöletet szítasz, nézz körül a történelemkönyvekben, és ha nem tudod az állításaidat megfeleően, TÉNYEKKEL alátámasztani, akkor legyél szíves csendben maradni. És legyen benned annyi gerinc, hogy nem névtelenül dobálsz sárt (ha már ez a kedvenc időtöltésed), hanem bejeletkezel és a NEVEDET adod hozzá. Az örmény népírtás vitatott kérdés, "talán azért választották Atatürköt a türkök atyjának, mert az ifjútörök államalapító katonai elitcsoportból neki egyedül nem volt közvetlen köze az örmény népirtáshoz. Az elsõ örmény népirtást 1894-1896-ban még a szultán rendelte el" [1]. Légy szíves olvass utána, mielőtt vádaskosz valamiről, amiről a történészek sem tudnak megegyezésre jutni --Teemeah ⊗ Gül Bahçesi 2006. május 30., 11:28 (CEST)
Na kérem, erre kérnék egy forrást itten. Eddigi olvasmányai alapján soha sehol nem olvastam, hogy Atatürk népirtásra vonatkozó parancsokat adott volna. Nem megállapított történelmi tény, hanem vitatott feltételezgetés. – Timiş mélboksz 2007. október 20., 13:47 (CEST)
Mindenesetre helyénvalónak tűnik, hogy ebben a szócikkben is megemlítésre kerüljön az ömények, görögök és szkipetárok lemészárlásában vállalt szerepe. A német oldalon finom utalás van arra vonatkozóan, hogy a nemzeti kisebbségek ellen hatalom erejével lépett fel.
2012. szeptember 27., 14:01
Nyufi (nem névtelen, de regisztrációm törlésre került)
- Forrás? Én ugyanis egyetlen könyvben sem olvastam arról, hogy bármi ilyesmit csinált volna. Semmilyen kisebbség elen nem lépett fel, kollektíven azok ellen lépett fel, akik megkérdőjelezték a köztársaságot és az egypártrendszert, nemzetiságtől függetlenül, a török ellenállókra is lecsapott. Németül nem tudok, ha megbízható angol nyelvű forrást tudsz erre hozni, nyugodtan bele lehet írni a szócikkbe. Forrás nélkül nem. Teemeah poke me 2012. szeptember 27., 14:11 (CEST)
2012. szeptember 28., 22:15 Nyufi (nem névtelen, de regisztrációm törlésre került)
- Megbízható forrásokra gondoltam.... Mondjuk történész könyvére, írására. Nekem több, Törökország-specialista történész könyve is megvan, egyik se beszél erről. (regisztráció egyébként nem kerül törlésre, nem lehet törölni egyetlen fiókot sem, max blokkolni és a userlapot törölni.) Teemeah poke me 2012. szeptember 29., 16:20 (CEST)
- Sejtettem, hogy lehetőleg török történetírót kell idézni, mert az volna igazán megbízható! Sajnos nem tudok törökül, de feltételezem, történelemkönyveik tele vannak az örmény népírtással! :D Nyufi
- Egyik se török író könyve. Török nyelvű könyvem nincsen, mivel a szakdolgozatomhoz nem lehet török nyelvű forrást használni. Az általad citált források meg egyértelműen örménypártiak, szóval hol az objektivitás akkor? Vagy az örmény források elfogulatlank, a törökök meg nem? :) érdekes hozzáállás.
- Andrew Mango: Atatürk
- Lord Kinross: Ataturk - The Rebirth of a Nation
- Flesch István: Atatürk és kora
- Ajánlom olvasgatásra. Lord Kinross és Mango éveket töltöttek el Atatürk életének beható kutatásával, Kinross a régi bajtársait is felkutatta. Nem hasracsapva írták, amit írtak, internetes spekulációk alapján, mint a fenti két linked... Teemeah poke me 2012. október 2., 08:30 (CEST)
- Franz Werfel A Musza Dag 40 napja történelmi regényében olvasható, amelyet dokumentumok alapján írt, hogy Enver pasának és Talát bejnek volt nagy felelőssége az örmények deportálásában. II. Abdul-Hamid oszmán szultán idején is rendeztek pogromokat az örmények ellen. --Tulipanos vita 2012. szeptember 29., 16:49 (CEST)
- Az ifjútörök vezetők szerepe ismert. Atatürké azonban nincs dokumentálva, tudtommal. Atatürk nem volt nagy barátságban Enver pasával és a többi ifjútörök vezetővel, Enverék tartottak tőle és a növekvő katonai elismertségétől. Nem véletlenül helyezgették Atatürköt ide-oda, lehetőleg minél távolabb a fővárostól. Az örmény népírtás idején Atatürk a Kaukázusban illetve Szíriában volt szolgálaton. És mivel kifejezetten ki nem állhatta Envert, nem tudom elképzelni, hogy támogatta volna bármilyen ötletét annak az inkompetens ürgének. De mint mondtam, a nálam lévő könyvek sem számolnak be ilyesmiről. Atatürk akkoriban nem tartozott a vezető elit közé, magas rangú katonatiszt volt, de nem több. Teemeah poke me 2012. szeptember 29., 17:01 (CEST)
- Franz Werfel A Musza Dag 40 napja történelmi regényében olvasható, amelyet dokumentumok alapján írt, hogy Enver pasának és Talát bejnek volt nagy felelőssége az örmények deportálásában. II. Abdul-Hamid oszmán szultán idején is rendeztek pogromokat az örmények ellen. --Tulipanos vita 2012. szeptember 29., 16:49 (CEST)
- Egy angol nyelvű forrás Kemal Atatürk szerepéről az örmény népirtásban: https://www.armenian-genocide.org/kemal.html Makutsi vita 2021. május 17., 15:28 (CEST)
- @Makutsi fentebb már megemlítettem, hogy valami normális, elfogulatlan forrásra gondoltam, nem egy nyilvánvalóan elfogult, örmények által írt weboldalra...Teljesen nyilvánvaló, hogy az örmények minden módon besároznák a törököket, ez az érdekük. Pont ahogy a törökök elferdítik a történelmet a saját szakállukra, úgy az örmények is ugyanezt teszik. Egy halom történelmi könyvem van itthon, elismert, nem török történészektől. Xia Üzenő 2021. május 17., 15:55 (CEST)
Referálás eredménye
[szerkesztés]Wikipédia:Referálás/Musztafa Kemal Atatürk – Beroesz 2007. november 21., 13:36 (CET)
Törölni kéne a sablont, a másik cikk megtartásával. Az utalás megtörtént.
[szerkesztés]A másik cikk törlése - NAGY FALAT. Ha az összevonáshoz ragaszkodik valaki, vonja össze Ő maga! Tegyen rá kísérletet! Vitázzon! Törölni próbáltam a sablont. Partmoso vita 2022. július 15., 14:59 (CEST)
- Bővítendő besorolású török témájú szócikkek
- Nélkülözhetetlen török témájú szócikkek
- Bővítendő besorolású hadtudományi szócikkek
- Nagyon fontos hadtudományi szócikkek
- Bővítendő besorolású első világháborús témájú szócikkek
- Nélkülözhetetlen első világháborús témájú szócikkek
- Kezdőlapon szerepelt érdekességek