Ugrás a tartalomhoz

Vita:Wekerle Sándor (miniszterelnök)

Az oldal más nyelven nem érhető el.
Új téma nyitása
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Legutóbb hozzászólt Regasterios 3 évvel ezelőtt a(z) Anon szerint reklám témában
Ez a szócikk a következő műhely(ek) cikkértékelési spektrumába tartozik:
Első világháborús témájú szócikkek (bővítendő besorolás)
Hadtudományi szócikkek (bővítendő besorolás)
Életrajzi szócikkek (besorolatlan)

Kétszer vagy háromszor volt miniszterelnök?

[szerkesztés]

A belinkelt életrajz szerint háromszor alakított kormányt, és ezek között mindig volt valaki más. A magyar kormányfők lapon – ami alapján a sablont kitöltöttem – viszont csak kétszer szerepel a neve. Valaki utánanézne, hogy akkor hogy is állunk?

--Dhanak 2004. december 10., 20:52 (CET)Válasz

Felhasználható forrás: Pallas

[szerkesztés]
Íme, a Pllas Nagylexikona szócikke. Nagyon jó alapnak látszik a kiegészítésre (kb. 1893-ig).

"W. Sándor, államférfi, a közigazgatási biróság elnöke, szül. Móron (Fejér) 1848 nov. 14., hol atyja Lamberg gróf gazdatisztje volt. Középiskolai tanulmányait 1859. kezdte meg a székesfejérvári főgimnáziumban, ahol 1867. kitünő sikerrel tette le az érettségi vizsgálatot. A jog- és államtudományokat a budapesti egyetemen végezte. Az ifjuság komolyabb része közt vezérszerepet játszott. Ô szervezte az országgyülési ifjuságnak, az u. n. kis követeknek önképzésre alakult társulatát, amelynek többek közt Ugron, Gábor, Hegedüs Sándor, Lukács Béla, Pulszky Ágost s Bartha Miklós voltak a tagjai. Egyetemi pályájának befejezése és a doktori oklevél megszerzése után hosszabb külföldi tanulmányútra indult. Hazatérvén, 1870. Kerkápoly minisztersége idején belépet a pénzügyminisztériumba. Eleinte Madarassy Pál államtitkár mellé volt beosztva. 1877. fogalmazó lett és minthogy Széll Kálmán, az akkori pénzügyminiszter, hamar felismerte tehetségét és kiváló pénzügyi szakismereteit, ritka gyorsasággal haladt pályáján. 1878. mint titkár az elnöki osztályba került, melynek vezetését azután teljesen rábizták. Közben a budapesti tudomány-egyetemen a pénzügyi és közigazgatási jog magántanárává habilitáltatta magát. 1881. már osztálytanácsos volt. 1884-ben a III. osztályu vaskoronarendet és a miniszteri tanácsosi címet és jelleget kapta meg. Abban a hirben állott, hogy a minisztériumnak ugy az elméleti kérdésekben, mint a folyó hivatalos ügyekben a legtájékozottabb hivatalnoka. Gyakran képviselte a minisztériumot pénzügyi és közgazdasági dolgokban, államhitel-, vasút- és költségvetési ügyekben, valamint bizalmas természetü fontos kiküldetésekben. A közel multban alig van fontosabb törvényhozási vagy igazgatási pénzügyi intézkedés, amelyben része ne lett volna. 1886. megválasztották az országos bank igazgatójává, de ezt az állást nem fogadta el. Amikor ugyanabban az évben Tisza Kálmán pénzügyminiszter lett, W. a pénzügyminisztérium államtitkárává neveztetett ki. W. csakhamar bebizonyította, hogy nemcsak a hivatalban, hanem a parlamentben is megállja a helyét. Kevéssel államtitkárrá való kineveztetése után a bobrói kerületben képviselői mandátumot nyert. A Házban igen rövid idő alatt szakszerü felszólalásai következtében mint kitünő szónok és erős vitázó vált ismeretessé. Az 1887-iki választások alkalmával a nagybányai és a bánátkomlósi kerületekben választották meg képviselőnek, de W. a nagybányaiak mandátumát fogadta el. Mint pénzügyi államtitkár törvényhozási és adminisztrativ téren igen nagy munkásságot fejtett ki. Kiváló része van a cukor-, szesz- és fogyasztási adókról, a dohányjövedékről, a regálé megváltásáról, az államadósságok konverziójáról szóló törvényjavaslatoknak előkészítésében és a parlamentben való képviselésében, amivel nagy mértékben hozzájárult az államháztartás egyensúlyának helyreállításához és a magyar államhitelek a külföldi nagy pénzügyi csoportok körében való emeléséhez. Minthogy Tisza nagy elfoglaltsága mellett ugyis W. vállaira rehezedett a pénzügyi tárcsa vezetésének súlya, 1889 ápr. 9. pénzügyminiszternek neveztetett ki. A Tisza-kabinet bukása után a Szápáry-kabinetben is megtartotta a pénzügyi tárcát. 1891. v. b. t. tanácsos lett, 1892 elején a nagybányai kerület ismét képviselőnek választotta. Amikor pedig Szápáry Gyula gróf lemondott a miniszterelnökségről, 1892 nov. 21-én W. lett az utóda, aki egyúttal a pénzügyi tárcát továbbra is megtartotta. Az ő miniszterelnökségéhez fűződik az államháztartás egyensúlyának végleges helyreállítása és a költségvetési deficit eltüntetése, a valutának az aranyvalutára áttéréssel való rendezésének megkezdése, a pénzügyi közigazgatás újjászervezése és az egyházpolitikai reformok keretén belül az új házassági és konfesszionális jognak, a kötelező polgári házasságról, az állami anyakönyvvezetésről, a gyermekek vallásáról, a zsidó felekezet recepciójáról s a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényeknek megteremtése (1. Magyarország történetét, XII. köt. 171. old.). Amikor a főrendiház a képviselőház által megszavazott polgári házassági törvényjavaslatot elvetette, W. 1894 jun. benyujtotta a minisztérium lemondását, amelyet a király elfogadott. A képviselőház liberális többsége és a főváros, amely W.-t 1894 jun. 7. tartott közgyülésen egyhangulag díszpolgárának választotta, a lemondott miniszterelnököt a legmelegebb óvációkban részesítette. Minthogy az új kabinet megalakításával megbizott Khuen-Héderváry horvát bán feladatának nem tudott megfelelni, a király 1894 jun. 9. W.-t újolag miniszterelnökké nevezte ki és W.-nek dec. 10-éig sikerült is az egyházpolitikai reformjavaslatokat az izraeliták recepciójáról és a vallás szabad gyakorlatáról szóló törvényhavaslatok kivételével keresztülvinni. Minthogy a korona már nem viseltetett iránta teljes bizalommal, W. dec. 23. másodízben beterjesztette a kabinet lemondását, amelyet a király őszinte köszönetének kifejezésével elfogadott. Az 1896-iki ezredéves kiállítás juryjének elnöke volt. A király 1896 nov. 30. az újonnan felállított közigazgatási biróságnak elnökévé nevezte ki. Mint ilyen a főrendiház tagja. W. a legnépszerübb magyar államférfiak egyike. A fővároson kivül egy csomó vidéki város díszpolgárává választotta meg. A népdal szájára vette. A Bács-Bodrog vármegyében levő Matkovics-Kerekity-telep belügyminiszteri engedéllyel Wekerlefalvára változtatta a nevét. W. az országos kaszinó igazgatója. Tagja az Osztrák-magyar monarchia irásban és képben c. vállalat művészeti magyar bizottságának. Ebben a munkában a Fejér vármegyéről szóló cikk az ő tollából ered. 1893. II. Vilmos német császártól a kőszegi hadgyakorlatok alkalmával a vörös-sasrend nagykeresztjét kapta meg."--Linkoman 2007. szeptember 5., 12:32 (CEST)Válasz

Születési dátum

[szerkesztés]

Az interneten felelhető források szerint nov. 14-én született. Állítólagos szül.biz. szerint 15-én. Most akkor most mi a jó? -Kavicsposta 2009. december 28., 16:16 (CET)Válasz

Nemes vagy nem nemes?

[szerkesztés]

„Magyarország első nem nemesi származású kormányfője.”

lentebb:

„Württembergi eredetű sváb móri családból származott, akiknek II. József adott nemességet.”

Akkor most nemes vagy nem? Alensha 2016. március 21., 18:54 (CET)Válasz

Töröltem a mondatot, és a szöveget a cikkben elhelyező (egyébként rég nem látott, és néhol hasonlóan ellentmondásos szerkesztéseket produkáló) szerkesztőt értesítettem. – Peyerk vita 2016. március 22., 14:03 (CET)Válasz

Nekem is úgy tanították annak idején, hogy ő volt az első "nem nemesi származású" magyar kormányfő. A Rubicon cikke ezt mondja: Ő volt az első magyar politikus, aki mindenféle nemesi cím nélkül nyerte el a miniszterelnöki posztot, én ezt úgy értelmezem, hogy bár ő is nemes volt, de nem volt se báró, se gróf, se herceg stb., és nem volt semmi nemesi előneve, mint elődeinek:

  • gróf Batthyány Lajos
  • Szemerei Szemere Bertalan
  • gróf Andrássy Gyula
  • gróf Lónyay Menyhért
  • Okányi és érkenézi Szlávy József
  • Sárosfai és nádasdi Bittó István
  • báró Wenckheim Béla
  • Borosjenői és szegedi Tisza Kálmán
  • gróf Szapáry Gyula

Tehát eszerint kellene javítani, hogy a kecske is megmaradjon, és a káposzta is jóllakjon.Peadar vita 2016. március 22., 15:20 (CET)Válasz

Nemesi címe annak van, aki nemes. Akinek főrendi címe van, az főrend vagy arisztokrata. Valszeg arról van szó, amit mondani próbálsz, de nem lehet ezekkel a fogalmakkal ilyen slendriánul dobálózni, a Rubiconban sem. Egyébként a fenti felsorolásodban keverednek a főrendi címek és a nemesi előnevek. (Elnézést, ha erősnek tűnök.)

– Peyerk vita 2016. március 22., 21:22 (CET)Válasz

Én csak próbálok aszerint kitalálni valami értelmeset logikai úton, ami alapján mindig azt hangsúlyozták, hogy az első nem nemes miniszterelnök. Vagy tévedtek, nem ez lenne az első ilyen, de jó propagandafogás, vagy valóban nem volt nemes, mert forrás nincs róla a cikkben. A Rubiconra utalva meg senki sem tévedhetetlen, de ők legalább próbálták a két ellentétes infót összehozni.Peadar vita 2016. március 23., 17:26 (CET)Válasz

Születési dátum még egyszer

[szerkesztés]

Ez a szerkesztés, pontosabban az az érvelés, hogy ennek a képnek a bal szélén a születési dátum, a jobb oldali lap bal szélén pedig a keresztelés dátuma látható, nem tűnik megalapozottnak, tekintve, hogy a jobb oldali lap fejlécében ugyanaz látható, mint a bal oldaliban. Jobb oldalon egyszerűen más gyerekek keresztelési dátuma, és egyéb adatai láthatók. – Regasterios vita 2016. április 21., 00:01 (CEST)Válasz

Oh my God... ha ennyire "alaposak" vagy netán funkcionális analfabéták a kutatók, akkor nem csoda, hogy hemzsegnek a téves adatok. A keresztelés dátuma 15-e, születési dátum nincs. A 22 az a következő oldalon egy másik személy keresztelésének a dátuma. Ez kicsit olyan, amikor Péter Gábor születési dátumaként az életrajzba beírták a bejelentés dátumát. Csak értelmezni kellett volna a forrást és akkor nem történt volna ilyen hiba. Gyurika vita 2016. április 21., 00:31 (CEST)Válasz

Gyermekei

[szerkesztés]

Én úgy tudom, hogy volt egy Wekerle Géza nevű fia is. Az információt onnan szedem, hogy én Wekerle Sándor ükunokája vagyok, és a dédnagyapámat Wekerle Gézának hívták. Adam bozso vita 2017. augusztus 7., 00:29 (CEST)Válasz

Anon szerint reklám

[szerkesztés]

Csak miután jóváhagytam anon ezen szerkesztését, néztem rá a laptörténetre, és vettem észre, hogy már többször vissza lett állítva. Első ránézésre nekem is úgy tűnt, úgy tűnik, hogy indokolatlan külön fejezetben írni egy adott történésznek a szócikkalannyal kapcsolatos kutatásairól. – Regasterios vita 2021. április 12., 09:25 (CEST)Válasz