Ugrás a tartalomhoz

Vogel Eric

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Vogel Eric
SzületettVogel Imre
1907. június 22.
Budapest
Elhunyt1996. október 17. (89 évesen)
Szolnok
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásadíszlet- és jelmeztervező
grafikus
festő
IskoláiIparművészeti Főiskola (Bécs)
SírhelyeFarkasréti temető (25-10-82)[1][2]
A Wikimédia Commons tartalmaz Vogel Eric témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vogel Eric (Budapest, 1907. június 22. – Szolnok, 1996. október 17.) magyar díszlet- és jelmeztervező, grafikus-, festőművész.

Életpályája

[szerkesztés]

Vogel Imreként született, édesapja Vogel Izidor, szobafestő mázoló mester volt. Szüleivel és húgával Erzsébetvárosban, az Elemér utca (ma Marek József) 4-ben laktak. Első feleségével 1933-ban kötött házasságot. Ebből a házasságból egy fia született. Második feleségével 1978-ban kötött házasságot. Az Eric nevet Kálmán Imre zeneszerzőtől kapta. Signója: eric.

Fényes Adolfnál és Herman Lipótnál tanult festészetet. 1920-tól illusztrátora volt a Színházi Élet című lapnak. 1925–1927 között Bécsben az Iparművészeti Főiskolán belsőépítészeti tanulmányokat folytatott és ismerkedett a színházakkal, filmgyártással. 1927-től a Fővárosi Operettszínháznak, a Fővárosi Művész Színháznak, valamint a Magyar Színháznak készítette első nagysikerű díszlet- és jelmezterveit.

1930-tól klasszikus és új operettekhez, nagyoperettekhez, zenés szórakoztató játékokhoz hívták tervezőnek a Király Színházba és a Városi Színházba. Kapcsolatba került a kor sok szórakoztató, zenés színházi alkotóművészével (Hegedűs Gyula, Fedák Sári, Kabos Gyula, Honthy Hanna, Rejtő Jenő, Bársony Rózsi, Turay Ida, Karády Katalin, Csortos Gyula, Feleki Kamill, Jávor Pál, Sárdy János, Latabár Árpád, Latabár Kálmán, Kazal László, Kibédi Ervin, Kabos László, Kiss Manyi, Németh Marika, Rátonyi Róbert, Felföldi Anikó, Gálvölgyi János, Horváth Tivadar, Lorán Lenke, Medveczky Ilona ), akikre szépségkultuszával, lendületes-vibráló szemléletével inspirálóan hatott. Gyakran készített terveket a Royal Revüszínháznak, kabaréknak, mulatóknak – Moulin Rouge, Parisien Grill, Maxim Varieté – színpompás, pikáns stílusban.

1942-től munkaszolgálatos volt, de sikerült megszöknie és 1944- ben Nagyváradra került a színházhoz. Bukarestben a Scînteia című lapnak dolgozott és operettek díszletterveit is elvállalta. Külön engedéllyel 1945-ben Budapestre utazott, ahol felkutatta családját, majd velük együtt visszautazott Nagyváradra, ahol 1947-ig dolgozott. Innen Budapesten keresztül hajójeggyel a zsebükben Amerikába készült a család, de itthon maradtak.

1948-tól Budapesten a Fővárosi Operettszínház tagja lett. A későbbiekben alapítója volt a József Attila Színháznak, a Vidám Színpadnak, a Kis Színpadnak, a Kamara Varietének, és a Fővárosi Víg Színháznak. A Vidám Színpad arculatát évekre meghatározó logó színes betűit is ő tervezte. Számos vidéki színháznak tervezett (Békéscsaba, Debrecen, Kaposvár, Szeged, Győr, Veszprém, Szolnok), és cirkuszi előadások, mulatók műsoraihoz is készített jelmezterveket.

Dolgozott a Magyar Televízió számára (zenés összeállítások, szórakoztató tv-játékok, Tánckongresszus, Slágermúzeum, Ligeti legendák című műsorok stb.), valamint berlini és párizsi színházaknak is. Tervezett az olimpiai ezüstérmes, világbajnok Regőczy Krisztina – Sallay András jégtáncos párnak is. Számos külföldi (Ausztria, Csehország, Olaszország, Párizs, New York) és hazai tárlaton vett részt rajzaival, festményeivel. Több, mint 400 előadáshoz készített díszlet- és jelmeztervet. Kiváló rajztudása, a színpad és az emberi test alapos ismerete, pikáns-ironikus szelleme eltéveszthetetlenül egyéni jelleget sugároz.

Gödöllőn a Madách Imre Szakmunkásképző Iskolában 1994 és 1996 között tanította a női ruhagyártó tanuló lányokat a jelmeztervezés mesterfogásaira. Számos reklám- és plakáttervet készített, kottacímlapokat is tervezett a Rózsavölgyi kiadó számára.

1996-ban Szolnokon a Csárdáskirálynő című előadáshoz tervezte a díszleteket és a jelmezeket, de a bemutató előtt elhunyt. A premieren már csak néma felállással ünnepelték a tervezőt. A Farkasréti temetőben helyezték végső nyugalomra (25/X-1-82). Sírját Koós János karikatúrája díszíti. 2007-ben Erzsébetváros díszpolgárai közé választották.

Vogel Eric (1907–1996) díszlet- és jelmeztervező emléktáblája egykori lakhelyén. – Budapest, VII. ker. Marek József utca 4.

Díszletterveiből

[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált díszletterveinek száma: 209. [3]

Jelmezterveiből

[szerkesztés]

A Színházi adattárban regisztrált jelmezterveinek száma: 210. [4]

Kiállítás

[szerkesztés]
  • Vigadó Galéria (Életmű kiállítás, 1987)
  • Gödöllő Királyi Kastély (Emlékkiállítás, 2003)

Filmográfia

[szerkesztés]
  • Cifra nyomorúság (1938)
  • Napfény a jégen (1961)
  • Slágermúzeum (1963)
  • Tánckongresszus (1966)
  • Maya (Zenés Tv-színház, 1979)
  • Ligeti legendák (1981)
  • A végzet asszonya (1983)
  • Két férfi az ágy alatt (1983)
  • A három Pestőr (1984)
  • Vogel Eric (portréfilm, 1988)
  • Aranyoskáim (1996)
  • Francia négyes (1998)

Kötete

[szerkesztés]
  • Díszlet-rajzolás, rajz-olvasás. A színházak szakmai továbbképző tanfolyamára; Felsőoktatási Jegyzetell. soksz., Bp., 1953

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Vogel Eric a PORT.hu-n (magyarul) Szerkesztés a Wikidatán
  • Vogel Eric az Internet Movie Database-ben (angolul) Szerkesztés a Wikidatán
  • Vogel Eric kiállítása a Vigadó Galériában. 1987. július 24–augusztus 23.; kiállításrend. Alpár Ágnes; Vigadó Galéria, Bp., 1987 (Vigadó Galéria ... számú katalógusa)
  • Vogel Eric jelmezeiből. Kiállítás a Játékszínben, 1998. december–1999. január; kiállításrend. Czipó Gabriella; Játékszín, Bp., 1999
  • Vogel Eric. Az élet, a női szépség illusztrátora; vál., összeáll. Turnai Tímea, szerk. Ács Piroska; OSZMI, Bp., 2015 (Szcenika)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Vogel_Eric&oldid=27396466”