Zsoldos Jenő
Zsoldos Jenő | |
Született | Stern Jenő 1896. április 2.[1] Budapest |
Elhunyt | 1972. november 21. (76 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem (–1923) |
Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (5B parcella, 9. sor, 4. sírhely) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsoldos Jenő témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zsoldos Jenő, 1914-ig Stern[2] (Budapest, 1896. április 2. – Budapest, 1972. november 21.) irodalomtörténész, gimnáziumi igazgató-tanár.
Élete
[szerkesztés]Tanulmányait a budapesti egyetemen magyar-latin szakán végezte, ugyanitt nyert 1923-ban doktori oklevelet. Kezdetben (1919-ben) a Tavaszmező utcai gimnázium tanára volt, a következő évtől a pesti zsidó leánygimnázium tanára, később pedig egyidejűleg irányította fiúgimnáziumot is. A diákok rendkívül szigorú embernek ismerték, szerintük az igazgató közreműködése miatt különítették el igen élesen a fiúkat és a lányokat, a korabeli pletyka szerint egy diáklány szerelmes lett belé, de öngyilkos lett, és az ilyen esetek elkerülése végett látta fontosnak a szegregációt. Sőt, reggelente az iskola mellett várta, nézte az iskolába igyekvő lányokat, fiúval jönnek-e vagy sem, illetve hogy viselik-e az egyensapkájukat.[3]
Irodalmi működésének területe: magyar-zsidó irodalmi kapcsolatok és vonatkozások. E téren nagyon értékes munkásságot fejtett ki és e témakörnek egyik legegyénibb és legmodernebb kutatója volt. 1925-26-ban a Zsidó Szemle segédszerkesztője volt. 1936-tól 6 éven át szerkesztette a Libanon c. periodikát. Tanulmányai, cikkei a magyar zsidó lapokban, alkalmi kiadványokban és folyóiratokban jelentek meg. A Magyar zsidó lexikon munkatársa volt. Szerepet vállalat a Magyar-Zsidó Oklevéltár szerkesztésében, s 3 évtizeden keresztül a Magyar Nyelvőr állandó munkatársa is volt.
Művei
[szerkesztés]- Feleki Béla (1929)
- Harminc év Isten szolgálatában (1925)
- Magyar nyelvű zsoltárfordításaink (1926)
- Zsidó népéleti vonatkozások Csokonai költészetében (1928)
- Bibliai vonatkozások Csokonai költészetében (1929)
- Zsidó vonatkozások a magyar irodalomban.
- A biblia, a midrás és a zsidó Mikes Törökországi leveleiben (Budapest, 1931)
- Kazinczy Ferenc és a zsidóság (Budapest, 1934)
- A felvilágosodás német zsidó írói és a magyar irodalom (Budapest, 1934)
- Száz év előtt. Az első magyar-zsidó írónemzedék (szerk. Turóczi-Trostler Józseffel, Budapest, 1940)
- Magyar irodalom és zsidóság (szerk., Budapest, 1943)
- A héber mese jelentkezése a magyar irodalomban (Budapest, 1946)
- 1848–49 a magyar zsidóság életében (Budapest, 1948)
- Palesztina-szótár (Gellért Endrével, Budapest, 1948)
- Magyar nyelvtan (Budapest, 1951)
- Vajda János levelei Milkó Izidorhoz (Scheiber Sándorral, Budapest, 1958)
- Ó mért oly későn. Levelek Kiss József életrajzához (Scheiber Sándorral, Budapest, 1972)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ BnF-források (francia nyelven)
- ↑ A Belügyminisztérium 1914. évi 162157. sz. rendelete.
- ↑ Kovács Tamás: A Radnóti Gimnázium kalandos évtizedei. fovarosi.blog.hu, 2015. március 1. [2015. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 9.)
Források
[szerkesztés]- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 1024. o.
- Zsoldos Jenő. Petőfi Irodalmi Múzeum. [2023. október 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 8.)
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
További információk
[szerkesztés]- Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965.
- Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1994.
- Zsidó síremlékek Budapesten. Szerk. Haraszti György. Budapest, Nemzeti Kegyeleti Bizottság, 2004.
- Scheiber Sándor: Zs. J. irodalmi munkássága (Magy.–Zsidó Oklevéltár, XIV., Budapest, 1971)
- Zs. J. (Magy. Nyelv, 1972. 4. sz.)
- Dán Róbert: Zs. J. (Irod. tört. Közl., 1972. 5–6. sz.)
- Vargha Balázs: Zs. J. búcsúztatása (Élet és Irod., 1977. 50. sz.);
- Tompa József: Zs. J. (Magy. Nyelvőr, 1973. 1. sz.).