Ugrás a tartalomhoz

Zsombó

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Zsombó
Zsombó címere
Zsombó címere		 Zsombó zászlaja
Zsombó zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád-Csanád
JárásMórahalmi
Jogállásnagyközség
PolgármesterGyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)[1]
Irányítószám6792
Körzethívószám62
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség3390 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség122,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,89 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′46.333333°N 19.983333°EKoordináták: é. sz. 46° 20′, k. h. 19° 59′46.333333°N 19.983333°E
Zsombó (Csongrád-Csanád vármegye)
Zsombó
Zsombó
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Zsombó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsombó témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Zsombó nagyközség Csongrád-Csanád vármegye Mórahalmi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Szegedtől északnyugatra fekszik; szomszédai észak felől Balástya, kelet felől Szatymaz, délkelet felől Szeged (Kiskundorozsma), nyugat felől Bordány, északnyugat felől pedig Forráskút.

Megközelítése

[szerkesztés]

A települést elkerülik a térség főbb útvonalai; az 5-ös főútról Szatymazon át érhető el, a 4525-ös úton, az M5-ös autópályáról pedig a balástyai csomópontnál letérve, Forráskútig az 5422-es, majd onnan az 5405-ös úton (ez utóbbi tekinthető Zsombó főutcájának). Bordány felé a község központjából az 5427-es út vezet, és közvetlenül a déli határszéle mellett elhalad még az 5408-as út is.

Nevének eredete

[szerkesztés]
  • 1717. Forro Somboja
    ( Jacobus Forro családnévből, valószínűleg a régi tulajdonos neve valamint a birtokos személyraggal ellátott zsombó, „nyáron kiszáradó vízállás náddal, bozóttal; zsombék” jelentésű főnévből)
    • → Forrózsombója
    • → 1926. Zsombódülő
    • → 1937. Zsombó

Története

[szerkesztés]

Zsombó környéke már a bronzkorban is lakott volt. Területéről késő bronzkori és honfoglalás kori leletek kerültek napvilágra.

A település környéke egykor a Dorozsma nemzetség birtokai közé tartozott.

A török hódoltság után a környék királyi birtok lett, melyet a Német Lovagrend kapott meg.

1719-ben az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területre a Jászságból telepítettek családokat, akik a környék fekete földjein gabonát termeltek, míg a nyugatra, a mai Zsombó helyén fekvő területeken rideg állattartást folytattak.

A település nevét 1742-ben említették először a Forrosomboi csárda nevében. E csárdában a hagyomány szerint Rózsa Sándor is mulatott egykor.

1950-ben szervezték községgé az egykor Kiskundorozsma határához tartozó területet Zsombó néven.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)[3]
  • 1994–1998: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)[4]
  • 1998–2002: Dr. Faragó M. Vilmos (független)[5]
  • 2002–2006: Dr. Faragó-Mészáros Vilmos (független)[6]
  • 2006–2010: Gyuris Zsolt (független)[7]
  • 2010–2014: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Közhasznú Egyesület)[8]
  • 2014–2019: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)[9]
  • 2019–2024: Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)[10]
  • 2024– : Gyuris Zsolt (Összefogás Zsombóért Egyesület)[1]

Népesség

[szerkesztés]
A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
3364
3358
3281
3345
3373
3361
3390
2013201420172021202220232024
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[11]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90,7%-a magyarnak, 0,3% horvátnak, 0,3% németnek, 0,6% románnak, 0,4% szerbnek mondta magát (9,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 51,6%, református 3,2%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 16,1% (25,4% nem nyilatkozott).[12]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,4% románnak, 0,4% németnek, 0,4% szerbnek, 0,1-0,1% cigánynak, örménynek, szlováknak, ukránnak és horvátnak, 3,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 36,5% volt római katolikus, 2,5% református, 0,7% görög katolikus, 0,5% evangélikus, 0,3% ortodox, 1,6% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 16,9% felekezeten kívüli (40% nem válaszolt).[13]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A Nagyerdő természetvédelmi területén elterülő Zsombói Láp, mely többek között a zsombékról nevezetes.
    Zsombó erről a vizenyős, zsombékos területről kapta a nevét.
  • A Nagyerdőhőz kötődik egy másik nevezetesség, a zsombói Rózsa Sándor Csárda, mely már 1747-ből származó írásokban is fellelhető volt. Az egykori csárda vendége volt a híres alföldi betyár, Rózsa Sándor is.
  • 130 éves platánok a Palorai tanító féle fatornácos nyaralónál.
  • A Lápastói dűlőben található a Király Nyárfája néven ismert hatalmas fehér nyárfa.
  • A Lápastói dűlőben 1896-ban felállított viharharang, melynél Szentháromság ünnepén, minden évben fogadalmi misét tartanak.
  • Áthalad területen az Alföldi Kéktúra útvonala.

Híres emberek

[szerkesztés]

Testvértelepülések

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 13.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  6. ↑ Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  7. ↑ Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 17.)
  8. ↑ Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
  9. ↑ Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 22.)
  10. ↑ Zsombó települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 17.)
  11. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. ↑ Zsombó Helységnévtár
  13. ↑ Zsombó Helységnévtár

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Zsombó&oldid=27361814”