Ugrás a tartalomhoz

Szókratész

A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből.
Szókratész

Szókratész (kb. Kr. e. 470 - 399.) ókori görög filozófus. Vele kezdődött a görög filozófia klasszikus korszaka, valamint őt tekíntjük az autonóm filozófiai etika megalapítójának.

Beszélgetve tanított, így írott műveket, értekezéseket nem hagyott hátra. Tanításait, gondolatait tanítványai Xenophón de főként Platón a dialógusukban őrizte meg.

Neki tulajdonított idézetek

[szerkesztés]
  • Ismerd meg önmagad. (Gnóthi szeauton)
  • Egyvalamit tudok biztosan, azt hogy nem tudok semmit.
  • Mindig olyan voltam, hogy semmi másra nem hallgattam, csak arra az érvre, amely, ha a dolgot megfontoltam, előttem a legjobbnak tetszett.
  • Senki sem cselekszik önként (szándékosan) jogtalanul.

Diogenész Laertiosz

[szerkesztés]
  • Tégy, ahogy jónak látod, úgyis megbánod, bárhogyan cselekszel.
Nevezetes filozófusok élete, II. V. 33.

Xenophón

[szerkesztés]
  • Egy ilyen asszonnyal élni hasznos is lehet, akár egy dühöngő lovat betörni: ezután az ember felkészültebben fogadja embertársait az agorán.
Szümposion, 2. 10.
  • A bor elaltatja a férfiak lelkében a fájdalmat, mint a mandragóra az embereket, és lángra gyújtja a vidámságot, mit a tűz az olajat.
Lakoma, 2. 24.
  • Nem vagyok sem a gyomor, sem az alvás, sem a nemi vágy rabja, az szerinted nem attól van, hogy ismerek valamit, ami kellemesebb ezeknél, ami nemcsak a szükség kielégítésének a pillanatában tölt el örömmel, hanem még azzal a reménnyel is kecsegtet, hogy örök hasznot hajt.
Emlékeim Szókratészról, I. 6. 4.
  • Ha volna egy kutyád, amelynek hasznát látod a nyájadnál, s a pásztoroknak kezes lenne, téged viszont megmorogna, ha közelednél hozzá, eszedbe sem jutna haragudni, hanem megpróbálnád kedveskedéssel szelíddé tenni.
Emlékeim Szókratészról, II. 3. 9.
  • Ha megvizsgálod azt, amit erénynek neveznek az emberek, rájössz, hogy a tanulás és gyakorlás által gyarapodik.
Emlékeim Szókratészról, II. 6. 37
  • Nehéz valamit hibátlanul megcsinálni, de még nehezebb, hogy utána ne akadjunk oktalan bírálókra. (...) Csak olyan feladatot kell elvállalni, amit el tud végezni az ember, s erején felül semmit sem szabad vállalni. De amibe belefogsz szépen és figyelmesen csináld végig. Azt hiszem így elkerülheted a vádaskodást, segítségre lelsz a szükségletben, könnyű és veszélytelen lesz az életed, és vénségedig mindened megesz, amit szemed-szád kíván.
Emlékeim Szókratészról, II. 8. 5.
  • Azt hiszed tudod mi a demokrácia, ha nem ismered a démoszt?![1]
Emlékeim Szókratészról, IV. 2. 37

Platón

[szerkesztés]
  • És hát akkor nem szóval, hanem tettel bizonyítottam be, hogy én a halállal (...) egy fikarcnyit sem törődöm, de hogy semmi igazságtalanságot, semmi gonoszságot ne kövessek el, azzal mindennél inkább.
Szókratész védőbeszéde, 32c.
  • Csak a gonoszak kívánják, hogy a halál után ne legyen semmi, és logikus is, hogy így gondolkoznak, minthogy ez áll az érdekükben.
  • Meggyőződésem, hogy a Föld gömbölyű. Nincs szüksége rá, hogy bármi tartsa, mert a Világegyetem középpontjában van, s így nem tudna hová leesni. Azonkívül mag vagyok győződve, hogy sokkal de sokkal nagyobb mint amekkorának mi gondoljuk, (...) olyanok vagyunk mint a pocsolya körül élő hangyák, vagy békák.
  • Ne felejtsd el, óh, Kritón, hogy Aszklépiosznak tartozunk egy kakassal. Add meg neki a nevemben, ne feledkezz meg róla.[2]
Phaidon
  • Az írás olyan, mint a festés: ahogyan a festett alakok nem szólalnak meg, ha kérdezed őket, így az írott szavak is mindig csak egyféleképpen válaszolnak, úgy ahogyan a szerző kívánta, amikor megírta a könyvet.
Phaidros, 274--275.
  • Az én szülészi munkám a bábákéra emlékeztet, csak ők az asszonyokkal foglalkoznak, én meg a férfiakkal, ők a testtel én a lélekkel.
  • Minthogy meddő vagyok a tudásban, s az isten (Apollón) megtiltotta, hogy nemzzek, arra kényszerít, hogy bába legyek.
Theaithetosz, 149a--150c.

Idézetek róla

[szerkesztés]

Gyakran bántalmazták, ökölbe szorított kézzel, mert kíméletlen volt a kérdezgetésben, vagy a haját tépték, de leginkább kinevették és lenézték. Mindezt zokszó nélkül tűrte. Ezért amikor valaki megrúgta és csodálkozott, hogy ezt ily türelmesen elviselte, így szólt: "Vajon ha egy szamár megrúg, eljárást indíthatnék-e ellene?"

...

Erős akaratú és demokrata volt... egymaga szavazott a tíz hadvezér mellett; amikor módjában állt, hogy kiszabaduljon a börtönből nem ment bele. (...) Magabiztos és méltóságteljes volt. (...) Gyakran mondogatta magában, amikor látta a piaci árukészlet bőségét: „Mennyi minden van amire nincs szükségem.”

...

Mindkettőhöz értett: ahhoz is, hogy az embereket rábeszélje, és ahhoz is, hogy lebeszélje őket.

...

Azt is mondta az egyetlen jó dolog a tudás, az egyetlen rossz a tudatlanság.

...

Azt is mondta, hogy egy daimón, mindig előre megmondja neki a jövendőt. A siker nem kis dolog, de kis dologgal kezdődik.

...

Egy alkalommal gazdagokat hívott ebédre, és mivel Xantippé[3] szégyenkezett, azt mondta: „Ne aggódj! Nem fogunk törődni velük.” Azt is mondta más emberek azért élnek, hogy ehessenek; ő pedig azért eszik, hogy élhessen.

Diogenész Laertiosz: Híres filozófusok élete II. 5.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Démosz (gör) = szegény emberek összessége
  2. Ezek voltak Szókratész az utolsó szavai
  3. Xantippé Szókratész egyik felesége volt (Két felesége volt egyszerre)

Források

[szerkesztés]
  • Diogenész Laertiosz: Híres filozófusok élete (ford. Rokay Zoltán). Jel Kiadó, Budapest 2005. ISBN 963931885x
  • Xenophón: Filozófiai és egyéb írásai (ford. Németh György). Osiris Kiadó, Budapest 2003. ISBN 9633894964
  • Platón összes művei, Európa Kiadó, Budapest 1984.
A Wikipédiában további információk találhatóak
Szókratész témában.