olvasó

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈolvɒʃoː]

Főnév

olvasó

1. az a személy, aki valamely írásművet olvas
2. zsinórra fűzött apró golyókból álló füzér, amelynek szemein az egymás után elmondott imákat számolják; rózsafüzér

Származékok

• (összetételek): olvasóterem

Etimológia

olvas folyamatos melléknévi igeneve.

Fordítások

az, aki olvas

angol: reader (en) asztúriai: llector (ast) hn, llectora (ast) nn dán: læser (da) kn, læserinde (da) kn (női, régies) feröeri: lesari (fo) hn finn: lukija (fi) francia: lecteur (fr) hn, lectrice (fr) nn galiciai: lector (gl) hn, lectora (gl) nn holland: lezer (nl) hn, lezeres (nl) nn lengyel: czytelnik (pl) hn, czytelniczka (pl) nn lett: lasītājs (lv) hn, lasītāja (lv) nn

német: Leser (de) hn, Leserin (de) nn olasz: lettore (it) hn, lettrice (it) nn orosz: читатель (ru) hn (čitatelʹ), читательница (ru) nn (čitatelʹnica) portugál: leitor (pt) hn, leitora (pt) nn román: cititor (ro) hn, cititoare (ro) nn spanyol: lector (es) hn, lectora (es) nn svéd: läsare (sv) kn, läsarinna (sv) kn (női, régies) török: okuyucu (tr), okur (tr) ukrán: чита́ч (uk) hn (čytáč), чита́чка (uk) nn (čytáčka)

rózsafüzér — lásd rózsafüzér

További információk

• olvasó - Értelmező szótár (MEK)
• olvasó - Etimológiai szótár (UMIL)
• olvasó - Szótár.net (hu-hu)
• olvasó - DeepL (hu-de)
• olvasó - Яндекс (hu-ru)
• olvasó - Google (hu-en)
• olvasó - Helyesírási szótár (MTA)
• olvasó - Wikidata
• olvasó - Wikipédia (magyar)