Ugrás a tartalomhoz

struktúra

A Wikiszótárból, a nyitott szótárból

Kiejtés

  • IPA: [ ˈʃtruktuːrɒ]

Főnév

struktúra

  1. Az egymást kölcsönösen meghatározó alkotó elemek rendszert alkotó, összefüggő egysége.

Szinonimák

Szókapcsolatok

Fordítások

Ragozás

struktúra ragozása
eset/szám egyes szám többes szám
alanyeset struktúra struktúrák
tárgyeset struktúrát struktúrákat
részes eset struktúrának struktúráknak
-val/-vel struktúrával struktúrákkal
-ért struktúráért struktúrákért
-vá/-vé struktúrává struktúrákká
-ig struktúráig struktúrákig
-ként struktúraként struktúrákként
-ul/-ül - -
-ban/-ben struktúrában struktúrákban
-on/-en/-ön struktúrán struktúrákon
-nál/-nél struktúránál struktúráknál
-ba/-be struktúrába struktúrákba
-ra/-re struktúrára struktúrákra
-hoz/-hez/-höz struktúrához struktúrákhoz
-ból/-ből struktúrából struktúrákból
-ról/-ről struktúráról struktúrákról
-tól/-től struktúrától struktúráktól
struktúra birtokos ragozása
birtokos egy birtok több birtok
az én struktúrám struktúráim
a te struktúrád struktúráid
az ő/ön/maga
az önök/maguk
struktúrája struktúrái
a mi struktúránk struktúráink
a ti struktúrátok struktúráitok
az ő struktúrájuk struktúráik