szűnik

Magyar

Kiejtés

• IPA: [ ˈsyːnik]

Ige

szűnik

1. megszűnik, abbamarad, véget ér, végéhez közeledik, vége felé jár.
2. csillapodik (pl. fájdalom), mértékében csökken.

Etimológia

Egy ótörök *sön- tőből, vö. csuvas ҫӳн, modern török sönmek.

Fordítások

Tartalom

angol: cease (en) cigány: kirgyijász (rom) mezei mari: чарнаш (mhr) (čarnaš) német: aufhören (de) spanyol: acabar (es)

Származékok

• szünet, szünetel, szüntet, szüntelen.
• (igekötős alakok): | megszűnik |