csaló
Jump to navigation
Jump to search
Hungarian
[edit]Etymology
[edit]Pronunciation
[edit]Participle
[edit]csaló
Adjective
[edit]csaló (not generally comparable, comparative csalóbb, superlative legcsalóbb)
Declension
[edit]| Inflection of csaló | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | csaló | csalók csalóak |
| accusative | csalót | csalókat csalóakat |
| dative | csalónak | csalóknak csalóaknak |
| instrumental | csalóval | csalókkal csalóakkal |
| causal-final | csalóért | csalókért csalóakért |
| translative | csalóvá | csalókká csalóakká |
| terminative | csalóig | csalókig csalóakig |
| essive-formal | csalóként | csalókként csalóakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | csalóban | csalókban csalóakban |
| superessive | csalón | csalókon csalóakon |
| adessive | csalónál | csalóknál csalóaknál |
| illative | csalóba | csalókba csalóakba |
| sublative | csalóra | csalókra csalóakra |
| allative | csalóhoz | csalókhoz csalóakhoz |
| elative | csalóból | csalókból csalóakból |
| delative | csalóról | csalókról csalóakról |
| ablative | csalótól | csalóktól csalóaktól |
| non-attributive possessive - singular |
csalóé | csalóké csalóaké |
| non-attributive possessive - plural |
csalóéi | csalókéi csalóakéi |
Noun
[edit]csaló (plural csalók)
- deceiver, cheat, fraud (one who deliberately misleads and deceives others and by these actions causes loss or damage)
Declension
[edit]| Inflection (stem in long/high vowel, back harmony) | ||
|---|---|---|
| singular | plural | |
| nominative | csaló | csalók |
| accusative | csalót | csalókat |
| dative | csalónak | csalóknak |
| instrumental | csalóval | csalókkal |
| causal-final | csalóért | csalókért |
| translative | csalóvá | csalókká |
| terminative | csalóig | csalókig |
| essive-formal | csalóként | csalókként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | csalóban | csalókban |
| superessive | csalón | csalókon |
| adessive | csalónál | csalóknál |
| illative | csalóba | csalókba |
| sublative | csalóra | csalókra |
| allative | csalóhoz | csalókhoz |
| elative | csalóból | csalókból |
| delative | csalóról | csalókról |
| ablative | csalótól | csalóktól |
| non-attributive possessive - singular |
csalóé | csalóké |
| non-attributive possessive - plural |
csalóéi | csalókéi |
| Possessive forms of csaló | ||
|---|---|---|
| possessor | single possession | multiple possessions |
| 1st person sing. | csalóm | csalóim |
| 2nd person sing. | csalód | csalóid |
| 3rd person sing. | csalója | csalói |
| 1st person plural | csalónk | csalóink |
| 2nd person plural | csalótok | csalóitok |
| 3rd person plural | csalójuk | csalóik |
Further reading
[edit]- csaló in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
- csaló in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).