jég

From Wiktionary, the free dictionary
Jump to navigation Jump to search
See also: jeg

Hungarian

[edit]

Etymology

[edit]

From Proto-Uralic *jäŋe. Cognates include Northern Mansi я̄ӈк (â̄ňk), Eastern Khanty йӛӈк (jjəṇk), Erzya эй (ej), Estonian jää and Finnish jää.[1][2]

Pronunciation

[edit]
  • IPA(key): [ˈjeːɡ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: jég
  • Rhymes: -eːɡ

Noun

[edit]

jég (usually uncountable, plural jegek)

  1. ice

Declension

[edit]
Inflection of jég
singular plural
nominative jég jegek
accusative jeget jegeket
dative jégnek jegeknek
instrumental jéggel jegekkel
causal-final jégért jegekért
translative jéggé jegekké
terminative jégig jegekig
essive-formal jégként jegekként
essive-modal
inessive jégben jegekben
superessive jégen
(jegen)
jegeken
adessive jégnél jegeknél
illative jégbe jegekbe
sublative jégre jegekre
allative jéghez jegekhez
elative jégből jegekből
delative jégről jegekről
ablative jégtől jegektől
non-attributive
possessive - singular
jégé jegeké
non-attributive
possessive - plural
jégéi jegekéi
Possessive forms of jég
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. jegem jegeim
2nd person sing. jeged jegeid
3rd person sing. jege jegei
1st person plural jegünk jegeink
2nd person plural jegetek jegeitek
3rd person plural jegük jegeik

Derived terms

[edit]
Compound words with this term at the beginning
Compound words with this term at the end
Expressions

References

[edit]
  1. ^ Entry #348 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
  2. ^ jég in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

[edit]
  • jég in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN