költemény

Hungarian

Etymology

költ +‎ -emény

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkøltɛmeːɲ]
• Hyphenation: köl‧te‧mény

Noun

költemény (plural költemények)

1. poem

   Synonyms: vers, poéma

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
	singular	plural
nominative	költemény	költemények
accusative	költeményt	költeményeket
dative	költeménynek	költeményeknek
instrumental	költeménnyel	költeményekkel
causal-final	költeményért	költeményekért
translative	költeménnyé	költeményekké
terminative	költeményig	költeményekig
essive-formal	költeményként	költeményekként
essive-modal	—	—
inessive	költeményben	költeményekben
superessive	költeményen	költeményeken
adessive	költeménynél	költeményeknél
illative	költeménybe	költeményekbe
sublative	költeményre	költeményekre
allative	költeményhez	költeményekhez
elative	költeményből	költeményekből
delative	költeményről	költeményekről
ablative	költeménytől	költeményektől
non-attributive possessive - singular	költeményé	költeményeké
non-attributive possessive - plural	költeményéi	költeményekéi

Possessive forms of költemény
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	költeményem	költeményeim
2nd person sing.	költeményed	költeményeid
3rd person sing.	költeménye	költeményei
1st person plural	költeményünk	költeményeink
2nd person plural	költeményetek	költeményeitek
3rd person plural	költeményük	költeményeik

Further reading

• költemény in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN