kondor

See also: Kondor, and kondór

Czech

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkondor]

Noun

kondor m anim

1. condor (bird)

Declension

Declension of kondor (hard masculine animate)

	singular	plural
nominative	kondor	kondoři
genitive	kondora	kondorů
dative	kondorovi, kondoru	kondorům
accusative	kondora	kondory
vocative	kondore	kondoři
locative	kondorovi, kondoru	kondorech
instrumental	kondorem	kondory

Derived terms

• kondor kalifornský
• kondoří

 

Further reading

• “kondor”, in Příruční slovník jazyka českého (in Czech), 1935–1957
• “kondor”, in Slovník spisovného jazyka českého (in Czech), 1960–1971, 1989
• “kondor”, in Internetová jazyková příručka (in Czech)

Hungarian

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkondor]
• Hyphenation: kon‧dor
• Rhymes: -or

Etymology 1

1704, from a South Slavic language, compare dialectal Bulgarian къдър (kǎdǎr, “curly”), Slovenian koder (“curl”).

Adjective

kondor (comparative kondorabb, superlative legkondorabb)

1. (dialectal, literary) Alternative form of göndör (“curly”).
   • 1879, Mór Jókai: Rab Ráby (The Strange Story of Ráby), chapter II:^[1]

     Fekete kondor haja nincsen a némettől bevett módi szerint se behajporozva, se copfba fonva, hanem szép csigás fürtökbe bodorítva, amik fél homlokát takarják; bajsza is ahhoz illőn felkunkorítva.

     (please add an English translation of this quotation)

Derived terms

• kondorodik
• kondorul

 

Etymology 2

Borrowed from Spanish cóndor, from Quechua kuntur, the native name for the bird.

Noun

kondor (plural kondorok)

1. condor

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kondor	kondorok
accusative	kondort	kondorokat
dative	kondornak	kondoroknak
instrumental	kondorral	kondorokkal
causal-final	kondorért	kondorokért
translative	kondorrá	kondorokká
terminative	kondorig	kondorokig
essive-formal	kondorként	kondorokként
essive-modal	—	—
inessive	kondorban	kondorokban
superessive	kondoron	kondorokon
adessive	kondornál	kondoroknál
illative	kondorba	kondorokba
sublative	kondorra	kondorokra
allative	kondorhoz	kondorokhoz
elative	kondorból	kondorokból
delative	kondorról	kondorokról
ablative	kondortól	kondoroktól
non-attributive possessive - singular	kondoré	kondoroké
non-attributive possessive - plural	kondoréi	kondorokéi

Possessive forms of kondor
possessor	single possession	multiple possessions
1st person sing.	kondorom	kondoraim
2nd person sing.	kondorod	kondoraid
3rd person sing.	kondora	kondorai
1st person plural	kondorunk	kondoraink
2nd person plural	kondorotok	kondoraitok
3rd person plural	kondoruk	kondoraik

Derived terms

Compound words

• kondorkeselyű

 

Further reading

• (curly): kondor in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN
• (condor): kondor in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN

Norwegian Bokmål

Etymology

From Quechua kuntur, via Spanish cóndor.

Noun

kondor m (definite singular kondoren, indefinite plural kondorer, definite plural kondorene)

1. a condor

Synonyms

• gribb

References

• “kondor” in The Bokmål Dictionary.

Norwegian Nynorsk

Etymology

From Quechua kuntur, via Spanish cóndor.

Noun

kondor m (definite singular kondoren, indefinite plural kondorar, definite plural kondorane)

1. a condor

Synonyms

• gribb

References

• “kondor” in The Nynorsk Dictionary.