kovácsolt

Hungarian

Etymology

kovácsol +‎ -t

Pronunciation

• IPA^(key): [ˈkovaːt͡ʃolt]
• Hyphenation: ko‧vá‧csolt
• Rhymes: -olt

Verb

kovácsolt

1. third-person singular indicative past indefinite of kovácsol

Participle

kovácsolt

1. past participle of kovácsol

Adjective

kovácsolt (not comparable)

1. wrought

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
	singular	plural
nominative	kovácsolt	kovácsoltak
accusative	kovácsoltat	kovácsoltakat
dative	kovácsoltnak	kovácsoltaknak
instrumental	kovácsolttal	kovácsoltakkal
causal-final	kovácsoltért	kovácsoltakért
translative	kovácsolttá	kovácsoltakká
terminative	kovácsoltig	kovácsoltakig
essive-formal	kovácsoltként	kovácsoltakként
essive-modal	—	—
inessive	kovácsoltban	kovácsoltakban
superessive	kovácsolton	kovácsoltakon
adessive	kovácsoltnál	kovácsoltaknál
illative	kovácsoltba	kovácsoltakba
sublative	kovácsoltra	kovácsoltakra
allative	kovácsolthoz	kovácsoltakhoz
elative	kovácsoltból	kovácsoltakból
delative	kovácsoltról	kovácsoltakról
ablative	kovácsolttól	kovácsoltaktól
non-attributive possessive - singular	kovácsolté	kovácsoltaké
non-attributive possessive - plural	kovácsoltéi	kovácsoltakéi

Derived terms

Compound words

• kovácsoltvas

 

Expressions

• kovácsolt vas

 

Further reading

• kovácsolt in Bárczi, Géza and László Országh. A magyar nyelv értelmező szótára (“The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language”, abbr.: ÉrtSz.). Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN